Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-431

192 431. oras?4gos Bléa T899. márcztns 22-én, sserdán. napidíjasokat alkalmazni. Pedig ez szerintem nagyon egészségtelen és veszedelmes állapot. (Igaz! Ügy van!) Méltóztassék elgondolni, hogy a napidíjasok nemcsak technikai, szolgálati fel­adatokkal vannak megbízva, hanem pénzkezeléssel is. Százezer forint fordul meg egy forint napi díjjal ellátott díjnok kezén. Ez egészségtelen álla­pot. (Általános helyeslés) Törekvésem lesz, úgy humanitárius szempontból, mint az intézmény reputácziója, az adminisztráczió jósága érdekében e bajon fokozatosan és minélelőbb segíteni. (ffe­lyeslés.) Továbbá méltóztassék elképzelni, hogy Ma­gyarország 13 ezer községében nincs posta, és ezek közül 4500 van olyan, a hol már föltét­lenül gzükség van rá a forgalom természeténél fogva. Hivatali elődöm iránt köszönettel tartozom, hogy egy igen praktikus rendszert, a gyűjtő postarendszert indítványozta itt s e tekintetben előirányzata már egy lényeges tételt tartalmaz. Azt hiszem, ennek fejlesztése sok bajon fog segíteni. Továbbá a telefon és a távirda fejlesztését nem azon arányban követeli a közönség, melyben az előirányzatba fel van véve, hanem sokkal inkább. (Általános, élénk helyeslés.) Még politikai érdekek is ezt kívánják. És tagadhatatlan, hogy a miniszter, kinek érzéke van e dolog iránt, bár kezét kötve érzi, de némely intézkedést megtenni ez irányban is elodázhatatlan kötelességének tartja. Örömmel jelzem a t. háznak, hogy egyik intézményünk minden várakozásunkon felül bevált. Ez a postatakarékpénztár, különösen azon újabb szervek segítségével, melyek a forgalmat nagy­méitékben előmozdítják. Értem a clearinget és chequet. Ez, t. ház, egy részlet, de kénytelen vagyok kiemelni, mert ennek roppant nagy jelen­tőséget tulajdonítok. (Halljuk! Halljuk !) A posta­takarékpénztár cheque forgalma jelenleg már egymilliárdot meghalad és ez örvendetes dolog. A elearing gyengébb és a mi fő, még mindig, természetének nem megfelelőleg, sok készpénzzel dolgozik. Mint méltóztatik tudni, a könyv útján való kiegyenlítés a magyar postatakarépénztár forgalmának csak 25°/o-át teszi ki. Igaz, hogy ez a magyar forgalom természetének úgyszólván megfelel, mert igen életrevaló pénzintézetet, zsiró­intézetet létesítettek és ott is a köuyvkiegyenlítés a forgalomnak csak 28°/o-ára megy, holott mint méltóztatnak tudni, a elearing Angliában 5°/o készpénzzel beéri, a többi mind elkönyvelésre megy. Ezt kell fejleszteni minden eszközzel, nemcsak pénzforgalmi és hitelfejlesztési szem­pontból, banem a valutarendezés szempontjából is, mert ha akarjuk, hogy a készpénzfizetést felvegyük és azt biztosan fenn is tartsuk, akkor a közönséget hozzá kell szoktatni, hogy ne sok készpénzzel dolgozzék. (Helyeslés.) S ebbe legalább az üzletvilágot kell bevonni, (Helyeslés.) különben képtelenek vagyunk ezen nagy feladatnak meg­felelni. Ép ezért én már lépéseket tettem a pénz­ügyminiszter úrral egyetértőleg, hogy ebbe be­vonassanak az állami vállalatok, állami intézetek, később az adófizetés is, mert mindent el kell követni, hogy lehetőleg fejlesztessék ez az insti­tuczió egy részről a postatakarékpénztár útján, másfelől egyéb intézkedések által, mert ez igen nagy jelentősége az ország egészséges hitele és pénzforgalma szempontjából. (Helyeslés a jobb­lodalon.) A másik szolgálati ág, melylyel kapcsolatosan némely nézetet koczkáztatni merek, az államvasút. (Halljuk! Halljuk!) Engedje meg a t. ház, hogy először is egypár megjegyzést tegyek a költség­vetésre. A bevételeknél, azt hiszem, nem lesz baj; 100,800.000 forint rengeteg összeg, de azt hiszem az eddigi tapasztalatok alapján, hogy elérhető lesz. Állításomat a következő egypár adatra ala­pítom. Tagadhatatlan, hogyha összehasonlítjuk az 1897-iki zárszámadás eredményével, az csaknem elfogadhatatlannak tűnik fel; azonban be kell menni legalább egy-két részletbe, hogy megértsük az 1897-iki zárszámadás eredményét. Hogyha azon tényezők, melyek ezt a rossz eredményt okozták, ma is fenforognak, akkor az előirányzat most sem lesz fentartható; de ha nem forognak fenn, akkor nézetem szerint fentartható lesz. A dolog tudniillik három számcsoportban előadva, így áll. Azért volt oly nagy az eredmény, azért volt oly nagy a visszaesés még az 1896-iki eredményűvel szemben is 1897-ben, tudniillik a tiszta ered­ményben 3 és fél millió, mert oly dolgok fordultak elő, melyek nem az adminisztráczió és nem az előirányzat hibái. S ebben a tekintetben védenem kell az 1897-iki előirányzatot. Először is oly óriási havazások és pusztítások voltak, hogy e ezímen az ebiirányzat 1,099.000 forinttal lett az 1897. évben meghaladva. Erről nem tehetett senkisem. Másodszor a tavasz igen kedvező termést mutatott. Hirtelen megindult a sajtóban és a kereskedővilágban a koceiszitkséglet fájdalma. Gyorsan, drágán kellett kölcsönkocsikról gondos­kodni; rosszul ütött ki a termés, a kocsik ott voltak halomszámra üresen, de a tényleges kiadás megvolt, sőt a megvásárolt kocsik el nem számolt kamatja is, mely előirányozva nem volt, terhelte ezt a czímet s ebből a két okból 1,700.000 forint többkiadás származott. Ezzel, remélem, az 1899, évi költség­vetésben nem fog a t. képviselőház találkozni. A harmadil", t. ház, volt, hogy a gabonakivitel megapadt. Méltóztassék tekintetbe venni, hogy mintegy 70.000 kocsival kevesebb gabona szállít­tatott ki, mint a mennyi átlag felvéve volt. Ez a bevételben 3 millióhoz közeimenő' differencziát idé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom