Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-424

4 424. országos fllég 1899. mérczloB 18-án, hétfőn. az 1897/98-iki szolgálati év folyamán a közös hadsereg magyar ezredeiben és a m. kir. honvédségnél előfordult öngyilkossági esetekről SEÓIÓ jelentésekre nézve hozóit képviselőházi határozatokhoz a főrendiház hozzájárult. Az országgyűlés két házának ezen egyenlő határozatait országos határozatokként jelentem ki. Bemutatom végre, t. ház, Bars vármegye közönségének feliratát a tagosítást ügyek rendezése, továbbá Alistál községi lakosoknak Molnár János képviselő által beadott kérvényét a politikai, gazdasági és erkölcsi bajok orvoslása iránt. A kérvényi bizottságnak adatnak ki. T. ház! Jelentem a háznak, hogy a mai ülés előtt Major Ferencz képviselő úr egy sürgős interpelláczió előterjesztése iránt tett nálam jelentést. Iuterpellácziója akhinai kérdéssel foglalkozik. A házszabályok 162. § a értelmében kérdem a háztól, megadja-e arra nézve engedélyét, hogy Major Ferencz képviselő úr, miután ma csak hétfő van, interpelláczióját a mai ülés végén mégis elő íerjeszsze. (Igen!) A ház megadja; tehát kimondom, hogy a mai ülés vége előtt egy negyeddel Major Ferencz képviselő úr előterjesztheti interpelláczióját. Áttérünk, t. ház, a napirendre, és pedig mindenekelőtt az 1898: I. és XV. törvényczikkek némely intézkedései hatályának fentartásáról szóló törvényjavaslat (írom. 580, 583) harmadszori olvasására. Dedovics György jegyző (olvassa): Elnök: T. ház! Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház ezen törvényjavaslatot a harmadszori olvasás után, igen, vagy nem? (Igen!) Határozatilag kimondom, hogy a törvényjavaslatot a ház harmadik olvasás után is elfogadja, és így az tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik a napirend szerint a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátország között létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1889: XL. törvényczikk határozatainak érvényben tartásáról szóló törvényjavaslat (írom. 581, 584) harmadszori olvasása. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Felteszem most már a kérdést: elfogadja-e a ház ezen törvényjavaslatot a harmadikolvasás után, igen, vagy nem? (Igen!) Kijelentem, hogy a ház a törvényjavaslatot harmadik olvasásban is elfogadván, az tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik a magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jevedelmeinek ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 486, 524) harmadszori olvasása. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem most már a t. házat, elfogadja-e ezen harmadszor felolvasott törvényjavaslatot, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a törvényjavaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Miután a ház a törvényjavaslatot a harmadszori olvasás után is elfogadta, tárgyalás ég szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz fog átküldetni. T. ház! Következik az Í899. éri költségvetés (írom. 474) általános tárgyalása. Van szerencsém a t. ház tudomására hozni, hogy a pénzügyminiszter úr a pénzügyminisztériumnak a költségvetési törvény tárgyalása alatt való képviseletére bejelentette Papp Elek pénzügyminiszteri osztálytanácsost. Az előadó úr kivan szólani. Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Neményi Ambrus előadó: T. ház! A jelen költségvetést a pénzügyminiszter úr 1898. szeptember 6-án mutatta be a házban; a pénzügyi bizottság pedig egy hónappal később, október 6 án terjesztette be azt a jelentését, melynek tárgyalása a mai napirendre van kitűzve. Ezt a külső körülményt két okból vagyok bátor felemlíteni. Először azért, mert rövid előadásom folyamán hivatkozni fogok az 1898. évnek némely államháztartási eredményeire, a melyek természetesen még nem lehettek ismeretesek akkor, mikor ezt a költségvetést és az arról szóló bizottsági jelentést itt a házban bemutatták. De van, t. ház, ezenkívül más indokom is, a miért arra a hosszú időre utaltam, mely a költségvetés beterjesztise óta eltelt. A t. ház hozzá volt szokva, hogy a háznak és a pénzügyi bizottságnak ama kitűnő tagja, ki több, mint két évtizeden át a költségvetés tárgyalását bevezette, az ő páratlan kompetencziájával és mindig lendületes ékesszólásával az államháztartás helyzetéről, a követett, vagy követendő pénzügyi politikáról kimerítő, érdekes és tanulságos képet adott. (Élénk éljenzés.) Én az ő vonzó előadását utóiérni nem, legfeljebb a formában követni tudnám. Ezúttal azonban ezt sem próbálom. Csak a legszükségesebbeknek előad akarok szorítkozni, mert meggyőződésem, hogy e pillanatban nincsen fontosabb érdek, mint az, hogy a költségvetésből minél rövidebb idő alatt törvény legyen. Mert az indemnity érvénye alatt is minden haladás és minden kezdeményezés, a melynek ebben a költségvetésben van lerakva az alapja, szünetel; ez az állapot pedig károsan hat ki igen sok ágára a magángazdaságnak és a vállalkozásnak is, a mely egyébként sem ör-