Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-421
421. országos ülés 1888. márezius 8-án, sterdán. 335 módon a választást meghamisíthassa. (Élénk helyeslés a szélső halóidalon.) És mi történt a választás után? A nép lázongani kezdett; a kormánypárt, a mely azt hitte, hogy elvesztette a csatát, mint méltóztatnak tudni, már délután bevonta a zászlókat és eltávozott, így tehát csak az ellenzéki embereket verték szét a csendőrök és a katonák. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ez gyalázat! Ez a régi Perczel-féle eljárás!) Zmeskál Zoltán I Perczel kommandója alatt történt mégr akkor! (Folytonos zaj és mozgás.) Pichler GyőZő: T. ház! Ez egy oly égbe kiáltó igazságtalanság, a mely ha megtörtént, okvetlen megtorlásra szorul; és ha a t. miniszterelnök úr itt feláll a házban, és a régi módon, úgy, mint a régi 48-as időkben és a 60-as években hallottuk, igazán ideális módon kezd beszélni jogról, törvényről és igazságról, a melyre itt nagyon gyakran fogunk hivatkozni, akkor ez ne legyen csak üres szó a miniszterelnök úr szájában, hanem mutassa meg az első alkalommal, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) hogy ezt az igazságot, ezt az Ígéretet be is akarja váltani. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) T. képviselőház! A vizsgálat meg fogja állapítani azt, hogy ez a mandátum megsemmisítendő-e, igen, vagy nem. De kétségtelen bizonyságul hiteles tanuk igazolhatják; ott jelen volt és itt a házban most is jelenlevő két képviselő igazolhatja a miniszterelnök úr előtt becsületszavával, hogy Sárközy Aurél főispán korteskedett; hogy a főispán ott ugrált, úgy, a hogyan nem is méltó állásához, és visszaélt azon hatalommal, melyet hivatalos állása neki ad. Elvárjuk és reméljük, és azt hiszem, nem vagyok szerénytelen, hogy egész pártom nevében mondom, hogy elvárjuk és reméljük Széll Kálmán miniszterelnök úrtól, hogy azokat a szép szavakat, hogy: jog,, igazság és törvény, ne csak hangoztassa, hanem valósítsa is meg, s hogy legyen első, a kire lesújt, Sárközy Aurél főispán úr. (Mozgás és zaj a jobboldalon. Élénk helyeslés a szélsfi baloldalon.) Thaly Kálmán: Renegátot pártolnak! Hiszen renegát, innen ment át! (Zaj.) Pichler GyŐZŐ: Ezek alapján van szerencsém a következő interpelláeziót előterjeszteni (olvassa): »Interpelláczió. Van-e tudomása a belügyminiszternek arról, hogy a lezajlott nemes-ócsai választás alkalmával Zámory Béla érdekében Sárközy Aurél főispán hivatalos hatalmával visszaélve, személyes korteskedéssel és fenyegetéssel torrorizálta a választókat? Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy Sárközy Aurél főispán a választási küzdelem alatt és a választás napján a neki 1 alárendelt tisztikart korteskedésre használta fel, két héten át a főispán felszólítására a tisztikar egyebet sem tett, mint falazott és a Zámorypárt mellett agitált ? Ha nincs tudomása a felsoroltakról a belügyminiszternek, hajlandó e tekintetben magánék tudomást szerezni és hajlandó-e Sárközy Aurél főispán és a tisztviselői által elkövetett viszszaéléseket megtorolni ?« (Élénk helyeslés a szélső balon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. kép viselőház ! (Halljuk! Halljuk '.) A t. ház szíves beleegyezésével leszek szerencsés a hozzám intézett két interpelláczióra azonnal válaszolni. Az interpellácziók mindegyike két részből áll, illetőleg két kérdést tesz fel. Az egyik az, hogy van-e tudomásom arról, hogy a nemesócsai választókerületben történt képviselőválasztás alkalmával ezen és azon események, állítólag visszaélések történtek. Arról, t. képvizelőház, nekem sem hivatalos, sem nem hivatalos tudomásom nem lehet, mert a választás február 24-én ment végbe. Méltóztatnak tudni, hogy én február 26-a óta vagyok miniszterelnök éí belügyminiszter, és hogy a belügyminiszteri tárczát csak márezius 3-án vettem át. Ezzel az első kérdés talán el van intézve. A másik kérdés abból áll, — ugy Kubik Béla t. képviselő úr, mint az előttem szólott Pichler Győző t. képviselő úr infcerpdlácziójában, — szándékozom-e vizsgálatot tartani és a fegyelmi eljárást megindítani az illetők ellen, különösen Pichler Győző képviselő úr kérdése Szerint, Sárközy Aurél főispán ellen. Erre, t. képviselőház, igen egyszeri! a válaszom. Ezen interpellácziók következtében igenis kötelességemnek ismerem inforinácziót sze rezni magamnak az ügyről, mert hiszen gondolom, minden kérdés elintézésének sarktétele: audiatur et altéra pars. (Helyeslés.) Ha azok a dolgok megtörténtek, melyeket a t. képviselő urak előadtak, megengedem, teljesen bona fíde, akkor valószínű, hogy azok a jogaikban magukat megsértetteknek vélt választók kérvényezni fognak a képviselőválzíztás ellen, és azután majd megtörténik annak a:í ügynek a tárgyalása, megvizsgálása és esetleg, ha a bíráló bizottság elrendeli, a helyszínén való vizsgálattis. Áz esetleg így kivilágítható és felderítendő tényállás, valamint a magam informácziói alapján, véleményt fogok alkotni magamnak az ügy mibenlétéről^ és ha csakugyan visszaélések, törvényszegések, törvénytelenségek történtek volna, meglehetnek a t. képviselő urak győződve, hogy természetesen azok meg is fognak toroltatni. (Általános helyeslés.) Ismétlem, ha azok a dolgok megtörténtek, és ha konstatál vák, és ha nem olyan természetűek, mint a hogy az előttem szólott t.
