Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-388

388. országos ülés 1899. január 4-éii, seerdán. :ÍB beváltja ígéretét, örömmel veszem tudomásul szíves válaszát.« Hogy pedig én esí'kugyan azt hittem, hogy a miniszter úr felelete csak ígéret és nem érdemleges válasz volt, bizonyíthatja, ha jól emlékszem, Perczel Béni t. jegyző úr, vagy egy másik, a kinél, midőn láttam, hogy nincsen ezen interpelláczióm a megválaszolandó interpellácziók közt vezetve, ennek oka felett kérdezősködtem,, és a ki azt mondta, hogy az nem hozzánk, hanem az elnök úrhoz tartozik. A volt elnök urat, Szilágyi Dezsőt is felkértem, de 'ó, mivel az ülés alatt kérdeztem, azt felelte rá: »kérlek, hagyj most békén, most fontosabb dolgom van«. Én tehát úgy hittem, hogy a miniszteri válasz csak ideiglenes válasz volt. Nem akarok azonban erről disputálni; annál kevésbbé ez az ttgyet a t. ház bírálása alá bocsátani, mert mikor itt olyan fensőbb matematika, vagy logaritmus által kiszámított 234, vagy 240 főnyi többség van, a t. miniszter urakat nem is számítva, a melynek ítélete szerint itt egyetlenegy inkompatibilis, vagy immunitásában megsértett képviselő sem ül; midőn tehát látom, hogy itt egyszer oly bőven, máskor meg oly szűken mérik az igazságot: akkor éa itt nem merek semmit szavazás alá bocsátani, mert attól félek, hogy úgy járnék az igazsággal, mint az egyszeri ember a kalapjával, a ki midőn egy társaságban kalapját köröztette, könyöradományokat kívánván bizonyos jó czélra gyűjteni, s az üresen jött vissza, azt mondta: »No hála Isten, hogy legalább a kalapom került vissza ilyen társaságban!« (Derültség és tetsgés halfelól.) Egy azonban bizonyos a miniszter úr válaszából : s ez az, hogy neki eszében sincs arra az interpelláczióra, melyet én november 9 én intéztem hozzá, még valamit felelni. Mivel pedig én igen is gondolok erre; vagyis mivel nekem azokra, a miket múltkor felhoztam, nemcsak jogom, hanem kötelességem megtudni, hogy mi történt, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) azért bátorkódom a t. belügyminiszter úrhoz a követkeBÍf interpellácziót intézni (óvassa) : »Interpelláczió az igen tisztelt belügyminiszter úrhoz! 1. Méltóztatott-e már elrendelni azon vizsgálatot, melyet a komárommegyei Tatán, Héregen, G-allán és Szomódon 1898. november 3. és 4-ik napjára kitűzött, de az elnökök meg nem jelenése folytán meg nem tartott választásra vonatkozó interpelláczióm alkalmával 1898. november 9-én szives volt ígérni? 2. Ha nem, mikor szándékozik azt elrendelni? 3. Ha igen, elrendelte, véget ért-e az már? 4. Ha véget ért, mi volt az eredménye ? 5. Ha az az eredmény visszaéléseket konstatált, nyertek-e azok megtorlást? 6. Ha igen, milyet? 7. Ha nem, miért nem? 8. Ha pedig a netán már elrendelt vizsgálat még nem ért véget, szándékozik-e a t. miniszter úr annak a vizsgálatnak befejeztével, azon eredményt, melyre az jutott, folyományaival együtt, ujabb interpelláczió nélkül is a t. ház tudomására hozni?* (Élénk helyeslés balfelHl.) Korelnök! Közöltetni fog a belügyminiszter úrral. A holnapi ülés ideje, napirendje meg lévén állapítva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d, u. 1 óra 50 percäkor.) 6