Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-422
422. országos ülés 189». márcasius 9-én, csütörtökön. 359 nem szükséges, nem is helyes, mert az 1898 : XV. törvényczikk i. §-a egész világosan megmondja, hogy ezek az intézkedések, melyek az 1. §-ban foglaltatnak, csak addig maradnak hatályban, a meddig az 1898 : 1. törvényczikk hatályban marad. Miután tehát a t. kormány az 1898 : I. törvényezikket egy évvel prolongálja csak, és ez egy prekluziv terminus, melyen túl az 1898:1. törvényczikk nem tarthat, tiszta és világos, hogy az 1898 : XV. törvényczikk 1. §-ának az ezen dologra vonatkozó dispozicziói sem tarthatnak tovább, mint az 1898 : I. törvényczikk hatálya. Ezt óhajtanám a t, miniszterelnök úr saját intenczióinak megfelelőleg a részletes vita során egy módosítással pótolni, esetleg magam is hajlandó vagyok azt előterjeszteni, mert ennek nincs értelme így, hogy egy törvénynyel prekárius prolongáczió vétessék fel a törvénybe, a mely ischli klauzulának azt a furcsa jelentőségét tartalmazná, hogy addig, míg a törvényhozás minden faktora a megváltoztatásához hozzá nem járul, ez az állapot fenmaradna. A mennyire helytelen volt ez a gazdasági kiegyezésre általában véve, úgy természetesen helytelen a szeszadóra nézve is, mert az abszurdum, hogy a szeszadóról szóló törvény bizonytalan ideig fenmaradjon. Már most, t. ház, én magamra nézve tépelődtem a felett, hogy hozzá fogjak-e ahhoz a kötelesség teljesítéshez, a melyre most térek át. Tépelődtem azért, mert hiszen más politikai pártokon ülő férfiakkal szemben vannak az ellenzék férfiainak állandóan olyan feladataik, melyek politikai természetű reklamáczióra adnak okot. Azonban egy furcsa véletlen azt súgja nekem, hogy egyenesen súlyos erkölcsi kötelességet mulasztanék, ha nem tenném. Az én igen tisztelt kép viselőtársam, Barta Ödön, Horánszky Nándor t. képviselőtársamra vonatkozólag azt a kérdést vetette fel, hogy állj a-e azt, a mit a quótakérdésben mondott. Miután t. képviselőtársunk köztudomás szerint egészségi állapotának helyreállítása czéljából hosszabb ideig lesz távol, és miután én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy elutazása előtt közvetlen ez iránt kérdést intéztem hozzá, azt hiszem, hogy még is kötelességet rovok le, ha egy képviselőtársunkkal szemben, a ki a közéletnek minden területén egy egész országnak osztatlan tiszteletét birja, a mint birja ő, ilyen körülmények között egy pillanatig sem járulok hozzá jobb tudomásom ellenére, hogy Horánszky Nándor azon gyanú alatt maradhasson, mintha ő urbi et orbi elfoglalt álláspontjával bármi tekintetben ellenkezőt akarhatna. Hát, t. ház, szíves engedelmével én ezt a kérdést hozzá intéztem és ő kijelentette ugyanazt, a mit a világon minden korrekt politikus kijelentene, hogy ő álláspontjához igenis törhetlen hűséggel ragaszkodik. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) A?.t hiszem, hogy ezzel nem vétettem ;, pártállás ellen, sőt ellenkezőleg mulasztást követtem volna el, ha ezt fel nem hozom. Ezeket előre bocsátva, és annak kiemelésével, hogy igenis már ma is, mikor egy vámszövetségi állapotnak bár rövid időre szóló önálló vámterületi jogalapon való prolongáeziójáról van szó, kétségtelenül itt lett volna a helye annak, hogy a nagy mérkőzést már most kezdjük meg az önálló vámterület berendezkedése kérdésében; azonban a harezot olyan eszközökkel szokás vívni, a milyenek rendelkezésre állanak; adja isten, hogy jövendőre többen legyünk, a kik ezen eszme mellett sikra szállunk 1 Most egyelőre megelégszem ennek elmondása után azzal, hogy Kossuth Ferencz t. képviselőtársam határozati javaslatához hozzájárulok, a benyújtott törvényjavaslatot pedig nem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélső laloldalon.) Elnök: A miniszterelnök űr kivan szólani. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Én két részletkérdésre kötelességembe levőnek tartom azonnal válaszolni, mert talán a vita későbbi menetében egyike, vagy másika a t. képviselő uraknak erre esetleg reflektálhatna, és így talán ez is elmarad. Polónyi Gréza t. képviselő úr mindenekelőtt azt mondja nekem, hogy a törvényjavaslat 1. §-ában vannak bizonyos olyan hivatkozások, a melyek tulajdonképen vámszövetségi viszonylatokat tartalmaznak és ide nem tartozók. Ez a törvény — a mint méltóztatnak tudni| — az 1867 : XIII. törvényczikk 58. §-ában fentartott önálló vámterület jogi állapota alapján és a 68. §-nak az önrendelkezési joga értelmében intézkedik. Van szerencsém most már erre hivatkozva a Polónyi Géza képviselő úr által tett kérdést illetőleg kijelenteni, — t. képviselőtársam ugyan szabad választásomra hagyta, hogy én nyilt deklarácziót adok-e, vagy pedig csak hallgatólagosat, de én mindig preferálom a nyilt deklarácziót, (Élénk helyeslés.) a mely mioden félreértést kizár, — mondom, nem habozom nyíltan deklarálni, hogy én az 1. §-nak módosítását semmiképen sem tartom szükségesnek, mert a törvényjavaslatnak bevezetése olyan világosan, olyan határozottan megállapítja azt, hogy az ország ezen törvénynyel az 1867 : XII. törvényczikk 68. §-ának világos értelme szerint és alapján áll, úgy, a mint az ott mondva van, az 1867 : XII. törvényczikk 68. §-ábau rendelve és körülírva van, sem több, sem kevesebb s abból folyólag j az önálló vámterület jogállapotába jutott, s arra helyezkedve az ugyanazon törvényczikk 68. §-ában fentartott önrendelkezés alapján, az egyoldalú viszonosság fejében tartja feun az összes állapotokat, hogy ehhez semmi többet hozzátenni
