Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-421

316 421. országos ülés 1899. márczlus S-än, szerdán. a jövőben eljárni; hogy kötelességének fogja tartani a jövőben odatörekedni, hogy Ausztria és Magyarország közt a quótát illetőleg is a törvényszabta eljárás követtessék; de nem nyilatkozott az igen tisztelt miniszterelnök úr Polónyi Géza képviselő úrnak egy kívánságára, ezt egyszerűen elhagyta, és ez az, hogy a királyi döntés, mely a quótát ez évre megállapítja, törvénybe iktattassék. Ez a királyi döntés, ha törvénybe nem iktattatik, egyszerűen rendeletet képez, a melyet a király a quótára nézve kiadott. Ilyen rendeletek meghonosítását a magyar törvényhozásban helyesnek senkisem fogja találni. De, t. ház, ezektől eltekintve, az igen tisztelt miniszterelnök úrnak, ha a 67-es törvényeket azon szellemben és oly értelemben magyarázza, a mint azt beköszöntőjében kifejtette, nem anteczedencziákra, különböző fenforgó viszonyokra kellett volna hivatkoznia, hanem e quóta-megállapításnál egyenesen ki kellett volna jelentenie, hogy bizony uraim ez törvénytelenül jött létre. Épen azon szakasz, a melyre Széll Kálmán miniszterelnök úr hivatkozik, egyenesen, határorozottan kijelenti, hogy a két bizottság jelentése az országgyűlések elé terjesztendő, és ha az országgyűlések végeztek vele, — és nem »egyezkedtek«, hanem — szórói-szóra benne van a 21. §-ban, — ha egymással ki nem egyeztek, van helye a királyi döntésnek. Miután pedig ez így fenn nem forog, nem fogadom el a miniszterelnök úr indítványát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan-e még valaki szólani? Miután szólani senkisem kivan, a vitát bezárom. Az elnökség propozicziója ebben a kérdésben az, hogy a királyi döntés tudomásul vétessék. Ezzel szemben Polónyi Géza képviselő úr indítványa : »A képviselőház a felolvasott legfelsőbb királyi kéziratnak kinyomatását, szétosztását és annak idején napirendre tűzését elrendeli.« Elsősorban felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház az elnökség javaslatát? Igen, vagy nem? Ha ez elfogadtatik, Polónyi Géza képviselő úr indítványa elesik. A kérdés tehát, ha feltevése ellen kifogás nincs, az, hogy elfogadja-e a ház az elnökség javaslatát, igen, vagy nem? Barta Ödön: T. ház! A kérdés feltevéséhez kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) Polónyi Géza képviselő úr indítványa halasztó természetű és nem ellenkezik az elnökség indítványával. Mert az elnökség indítványában kifejezett óhajtás, ha Polónyi Géza képviselő úr indítványa határozattá emeltetik is, később is esetleg határozattá válhatik. Kérem tehát a t. házat, hogy a kérdést úgy méltó:-tassék feltenni, hogy elfogadja-e a t. ház Polónyi Géza képviselő úr indítványát, hogy tudniillik a királyi kézirat kinyomassák, szétosztassák, és annak idején napirendre tűzessék. (Helyeslés.) Elnök í Én ugyan a napirendre tűzést nem tartom halasztó természetűnek, de ha a képviselő urak kívánják, így is feltehetem a kérdést, a dolog érdemében ez úgy sem tesz változtatást. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat: elfogadja-e Polónyi Géza képviselő úr indítványát, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, álljanak fel! (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el Polónyi Géza képviselő úr indítványát. Kérdem a t. házat, tudomásul veszi e a felolvasott legfelsőbb királyi kéziratot, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik tudomásul veszik, álljanak fel. (Megtörténik.) A ház többsége tudomásul veszi a királyi kéziratot. Következik a napirend 5. pontja . . . A miniszterelnök úr kivan szólani. Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! A ház iménti határozata következtében van szerencsém kijelenteni, hogy az 560. számú törvényjavaslatot, a mely a közöseknek elismert állami ügyek költségeihez való hozzájárulás arányának ideiglenes megállapításáról szól, ezennel visszavonom, mert az most már teljesen tárgytalanná vált. Méltóztassék ezen kijelentésemet tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Következik a mentelmi bizottságjelentése Rakovszky István képviselő által, mentelmi jogának megsértésére vonatkozólag a rendőrség eljárása miatt tett bejelentés tárgyában. Kubinyi Árpád képviselő úr kivan Szólani. Knbinyi Árpád: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mintán a tárgyalás alatt levő mentelmi ügynek úgy a mentelmi bizottságban történt letárgyalása, valamint a kisebbségi vélemény azt bizonyítja, hogy magában a mentelmi bizottságban a tényállás felderítésére nézve eltérők voltak a nézetek és vélemények: ennélfogva bátorkodom a következő indítványt terjeszteni a t. ház elé. (Halljuk! Halljuk! olvassa.) »Miután a Rakovszky István képviselő úr mentelmi ügyében tett bizottsági jelentésből és az ezzel szemben álló kisebbségi véleményből kitűnik, hogy még a tényállásra vonatkozólag is elágazók a bizottság tagjainak nézetei; s miután szükségesnek mutatkozik, hogy a képviselőház a lehetőségig tisztázott tényállásra alapítsa határozatát: a mentelmi bizottság utasítatik, hogy a tényállásnak tüzetes megállapítása után a fenforgó tígyben ujabb jelentést tegyen.« (Általános helyeslés.) Ajánlom indítványomat elfogadásra.