Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-420

420. orsságos fflée 1899. inározlns 6-án, hétfőn. 201 való fentartásáről szóló törvényjavaslat (írom. 465, 579) harmadszori felolvasása. Molnár Antal jegyző (olvassa). Elnök: Elfogadja-e a t. ház? (El!) A törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki; az hasonló eljárás végett a főrendiházhoz fog átküldetni. Következik az 1899. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat (írom. 484, 578) harmadszori felolvasása. Molnár Antal jegyző (olvassa). Elnök: Elfogadj a-e a t. ház? (Igen! Nem!) Kérem a t. ház azon tagjait, a kik a javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és azt hasonló eljárás végett a főrendiházhoz küldi át. Kérem a t. házat, méltóztassék az ügy sürgősségére való tekintette! megengedni, hogy a jegyzőkönyvnek ezen két javaslatra vonatkozó pontja nyomban hitelesíttessék. Perczel Béni jegyző (olvassa a jegyzőkönyv illető pontjait). Elnök: T. ház! Van-e a jegyzőkönyv felolvasott pontjai ellen észrevétel ? A mennyiben nincs kifogás, a jegyzőkönyv ezen részét hitelesítettnek nyilvánítom. Következik a székes fővárosi Margit-hidnak a Margit-szigettel való összekötéséről szóló pénzügyminiszteri javaslat (írom. 458, 460) tárgyalása. Az előadó úr kivan szólani. Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadóját T. ház! Ezen törvényjavaslatban a kormány felhatalmazást kér egy aMargit-hidat a Margit-szigettel összekötő újhidszáruynak építésére. Az építési költségek a kormány tervei és számításai szerint legfeljebb 400.000forintot fognak kitenni, mely Összeghez Józseffőherezeg, mint a Margit-sziget tulajdonosa 200.000 forinttal fog járulni. A főherezeg ezen hozzájárulása fejében semmiféle jogot ki nem kötött, úgy hogy a híd kizárólag állami tulajdon lesz. Budapest lakosságának egyik régi kívánsága fog tehát teljesülni, a mennyiben a Margitsziget a nagyközönségre nézve minden időben hozzáférhetővé tétetik. (Haljuk! Halljuk!) Ezzel, t, ház, befejezhetném rövid előadásomat, azonban úgy hiszem, kötelességet teljesítek, mikor a ház szine előtt is kiemelem — épúgy, a mint a bizottság már a maga jelentésében is megtette — azt a fejedelmi nagylelkűséget, melylyel József főherezeg ezen hid építkezését támogatta, ujabb jelét adván ezzel a fővároshoz való vonzalmának, melyet elsősorban akkor tanúsított, mikor a Margit-szigetet a fővárosnak fényben és ízlésben páratlan első parkjává átalakította és folytonos áldozatok árán mindé mai napig fentartotta. (Éljenzés.) A hid építésével a Margi-sziget bizonyos demokratikus karaktert fog nyerni és a közönségre nézve még értékésebbé és kedvesebbé válik mint eddig. Ezeknek előrebocsátása után kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság által bemutatott szövegezésben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan-e valaki szólni? (Nem.t) Tehát a vitát bezárom és felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban ? (Elfogadjuk !) A t. ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat csímét és 1., 2., 3. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: A törvényjavaslat így részleteiben is el lévén fogadva, annak harmadszori olvasása iránt az ülés végén leszek bátor javaslatot tenni. Neményi Ambrus előadó: T. ház! E törvényjavaslattal kapcsolatban a pénzügyminiszter úr részletes kimutatást terjeszt elő az 1893. évi IV. törvéuyczikk értelmében létesített hídalap jelenlegi állapotáról. A pénzügyi bizottság ezt a jelentést tudomásul vette és kéri a t. házat, hogy azt a maga részéről szintén tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Tudomásul veszi a ház a jelentést? (Igen!) A ház a jelentést tudomásul veszi. Következik a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1897-iki számadási év pótitegyedében előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiidások és hitelátruházásokról szóló állami szára vevőszéki jelentés és pótjelentés (írom. 422, 448) tárgyalása. Mayer Károly, a zárszámadásyizsgálő bizottság előadója: T. ház! Az állami számvevőszék a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1897-iki számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és hitdátruhásásokróf kétrendbeli jelentését előterjesztvén, a zárszámadásvizsgáló bizottság ezen jelentést tárgyalás alá vette, és annak minden tételét megbírálván, a túlkiadásokat, hitelátruházásokat és előirányzat nélküli kiadásokat olyanoknak találta, a melyek külön intézkedést nem igényelnek. Kérem a t. házat, hogy e jelentéseket tudomásul venni és azokat hasonló eljárás czéljából a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék. (Helyeslés) Elnök: Kivan valaki szólni? {Nem!) A mennyiben nem kivan senki szólni, kijelenthetem, hogy a ház e jelentéseket tudomásul veszi és hasonló eljárás czéljából a főrendiházzal közölni rendeli. Következik a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1898-iki számadási