Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-399

134 39S. országos ülés 1899. Január 20-án, pénteken. zet kulturális és gazdagági haladása nem attól függ, hogy vájjon egy-két nagybirtokos az 'ó tanúit tiszttartójával modern gazdaságot visz, hanem attól, hogy a modern gazdaságnak elvei (Bálijuk.' Halljuk! balfelöl.) a békés kulturális és gazdasági haladásnak törekvései a népnek minél szélesebb rétegeiben terjedjenek és azt felemeljék a nyugateurópai népek magaslatára. Erre irányúi egész tevékenységünk. E czélból léte sítettünk fiókegyesületeinkben mindenütt téli gazdasági tanfolyamokat, a melyek tekintetében mi az országban úttörők vagyunk. Keresztíüvittük azt, — és hivatkozom ebben pedagógiai szaktekintélyekre, hogy mit jelent ez, a midőn látják, hogy az ismétló'iskolákba mily nehezen tudnak erőszakkal is tanítványokat fogni, (Úgy van! balfelöl.) — keresztíílvittük azt, hogy ezen gazdáknak fiai 14—20 éves korukban ezen egyesületben télen át kétszer hetenkint odaültek az iskolapadba és ott tanítóknak a vezetése, oktatása mellett tanultak, ismételték részint azon dolgokat, a melyeket a népiskolában tanultak és már feledni kezdtek, részint oktatást nyertek azon gyakorlati ismeretekben, a melyekre mint gazdáknak leginkább van szükségük. Ilyen téli gazdasági tanfolyamunk volt 1894/5-ben 44 fiókegyesületben, látogatta teljesen önként és lelkesedéssel 1659 tanuló; a következő évben látogatta! 2330 tanuló; a következő évben 2366, 1897/98-ban 2741; a lefolyt évben körülbelül 3000 ilyen fiatal ember volt tanítványunk. (Éljenzés balfelöl.) Hogy ezen előadások mily irányúak és eredménynek, erre nézve nyugodtan merek hivatkozni ezredéves kiállításunk gazdasági juryjére, a mely ott a mi külön gazdasági kiállításunkban látta azokat a dolgozatokat, a melyeket ezen tanítványok kiállítottak, és a legnagyobb elismerésének adott kifejezést. Ezen szellemi és kulturális h üadást igyekeztünk előmozdítani azáltal, hogy rendszeres tanulmányi kirándulásokat rendeztünk gazdáinkkal: 1894. májusban Mezőhegyesre 287 taggal, 1895. májusban ismét Mezőhegyesre; 1895. ősz szel Fehértemplomra és Temeskutasra az ottani amerikai és homokszőlő-telepek tanulmányozására. 1896-ban három különvonatot rendeztünk az ezredéves kiállításra; körülbelül három-négyezer tagot hoztunk fel, hogy szintén tanúja legyen ezen ország haladásának és benne is a haza haladása és fejlődése iránti lelkesedést felköltsük. 1896-ban ilyen tanulmányi kirándulást rendeztünk Ménesre, Gyorokra, Baraczkára, szintén az ottani amerikai szőlőtelep megtekintésére. 1897-ben levezettük őket az Aldunára, hogy gyönyörködjenek hazánknak ezen páratlanul regényes, csodaszép vidékében és ezáltal is a hazafias érzés bennük mindinkább gyökeret verjen. Ugyanesak 1897-ben ilyen kirándulást rendeztünk Csákovára, az ottani földmívesiskolának megtekintésére és tanulmányozására és egyúttal azon czélból, hogy minél többen indíttassanak arra, hogy gyermekeiket gazdaságilag továbbképeztessék. 1898-ban két kirándulást rendeztünk Tolnába, hogy gazdáink, a kiknek körében a szarvasmarhatenyésztés nagyrészben el volt hanyagolva, látván az ottani fejlődést, abból okuljanak és azt náluk is meghonosítani igyekezzenek. Ezen két alkalommal mi ott körülbelül 60.000 forint árú tenyészállatot vásároltunk és azokat a különböző fiókegyesületeknél és községekben elhelyeztük. (Tetszés és éljenzés balfelöl.) Ennek további következménye az volt, hogy most sorra, egyik egyesület a másik után tejszövetkezeteket alapít, ilyképen mellékkeresetre tévén szert. (Éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Hogy,a szoczializmussal teljesen ellentétes hazafias felfogásnak terjesztésére mennyire igyekeztünk, arra nézve tanúság a mi szegedi fineveldénk, a melyet azért létesítettünk, hogy idegenajkú tagjainknak csekély költséggel megkönnyítsük azt, hogy gyermekeiket egy-két évre ez iskolába küldhessék, hogy ezek ott elsajátíthassák hazánknak drága nyelvét és szivükbe ültessük a hazafiság csiráját. (Éljenzés á bal- és szélső baloldalon.) Kubik Béla: Ez persze odaát nem érdekli az urakat! (Zaj Korelnök csenget.) Blaskovics Ferencz: Ez intézetnek 1894— 1895-ben 88, 1895/96-ban 130, 1896/97-ben 143, 1897/98-ban 144, jelenleg szintén körülbelül 150 növendéke van. Polczner Jenő: És lenne több. ha helyiség volna! Blaskovics Ferencz: Igenis lenne több, ha nagyobb helyiségünk volna. Bátran merek hivatkozni Szeged város egész közönségére, az ottani hatóságokra, a melyek ünnepélyeinken többször jelen voltak: tegyenek ők bizonyságot arra, hogy mi minden eszközzel a magyar hazafiság terjesztésére törekszünk. (Igaz ! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hogy mi a társadalmi béke megerősítésén a különböző társadalmi osztályok közötti szívélyes viszonynak gyarapításán mi képen működtünk közre, arról tanuskodhatik az az intézmény, a mely már szintén évek óta áll fenn, hogy tudniillik minden fiókegyesületünkben ünnepélyesen jutalmazzuk és díjazzuk azon cselédeket, a kik több éven át hűségesen és becsületesen szolgálnak ugyanazon gazdánál. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez rendesen a községi hatóságok jelenlétében, ünnepélyes, buzdító, lelkesítő' beszédek f

kíséretében szokott történni. így történt ez Újszentannán is az ottani községi elöljáróság jelen-