Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-371

H8 871. országos fllés 1898. december 3-án, szombaton. támadt konfliktus lefolyását: ezért talán fölöslegesnek is látszik mindezek újbóli ismertetése. Mindamellett előadói kötelességet vélek teljesíteni akkor, midőn a történtek lényeges momentumait élő szóval és lehető rövidséggel a következőkben ismétlem. (Halljuk.

1 Halljuk!) Midőn Rakovszky István t. képviselőtársunk november 22-én a képviselőház felé jött, ugyanakkor, midőn a Múzeum-köruton, különösen a sarkon, a Múzeum-kávéház előtt az ifjúság politikai tüntetése közben csoportosult, Rakovszky István t. képviselő úr a fiatalság részéről történt felhívás folytán a tüntető ifjúsággal szóba állott, ez alkalommal, midőn a kirendelt rendőrség, különösen Krecsányi rendőrkapitány az ifjúság szétoszlatását, illetőleg eltávolítását a Múzeumkávéházból rendőri ténykedése tárgyául tette,... Győry Elek: Mondjuk erőszakoskodása tárgyává ! Schmidt Gyula előadó : . . Rakovszky képviselő úr akkor megszólította a rendőrkapitányt és kibánta, hogy az ifjúsággal tárgyalhasson és beszélhessen. Ezt állítólag a rendőrkapitány nem engedte meg, hanem folytatta működését a csoportosuló ifjúságnak szétoszlatására. Ezen ingerült hangulatban és ingerült szóváltás közben Rakovszky István t. képviselő űr oda szólott, hogy micsoda haszontalanság az a rendőrkapitány részéről ? (Félkiáltások a szélső baloldalon: Úgy van! Igaz!) Engedelmet kérek, meglehet, hogy tévedek, de én jóhiszemfíleg kívánom előadni a történteket, e ha tévednék, akkor előre is bocsánatot kérek, mert nem áll szándékomban a dolgot, másképen előadni, mint a hogyan azt a bizottságban a tényállás kiderítése alkalmával megállapítani lehetett. Bolgár Ferencz: Ma is tele van minden rendőrrel! (Zaj.) A pinczében isvanpak! (Zaj.) Schmidt Gyula előadó: Ezen konfliktus alkalmával, ezen ingerült helyzetben Rakovszky István t. képviselő úr igazolásra hívta fel az intézkedő rendőrkapitányt, a nélkül, hogy magát megnevezte volna a rendőrkapitány előtt (Mozgás balfelöl.) s a rendőrkapitány azon felhívására, hogy ő nevezze meg magát és igazolja magát, ezt megtagadta tőle. Azt mondta Rakovszky képviselő úr, hogy ő különben addig, a mig később ezen támadás folytán a rendőrkapitány az ott levő rendőrfelügyelőnek az elővezetésre nézve a parancsot ki nem adta, addig ő sértő kifejezéseket a rendőrkapitánynyal szemben nem használt. Ezen elővezettetési parancs után, mely az ingerültség közben adatott és nem is csodálkozhatunk ezen ingerültségen, mert akármennyire tisztelem Rakovszky István képviselő urat, de tapasztaltuk, hogy nagyon heves vérmérséklete van és ebben az ingerült helyzetben bizonyára ő is erösebb hangon tárgyalt az ott intézkedő rendőrkapitány úrral, mondom, ekkor ott termett Perczel Béni képviselő úr és Szőts Pál képviselő társunk, a kik igazolták őt, mint Rakovszky István képviselőt. Akkor azután Szőts Pálnak határozott nyilatkozata szerint az elővezetési parancsot a rendőrkapitány visszavonta. És azt is mondotta Szőts Pál képvisető úr, hogy csak akkor mondotta ki a kapitány az előállításra vonatkozó rendelkezést, mikor azt mondotta neki Rakovszky István képviselő úr, hogy: majd megtanítom én magát, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Úgy kellene!) tehát megfenyegette a hivatalosan működő rendőrkapitányt. (Zaj balfelől.) Elnök : Nem íehet így tárgyalni, ha folyton közbeszólanak ! Schmidt Gyula előadd: És azután Rakovszky István képviselő úr Perczel Béni képviselőtársunk karján egészen háborítatlanul folytatta útját a képviselőház felé, hogy itt gyakorolhassa az ő törvényhozói hivatását. *T. ház! (Halljuk! Halljuk/) Kétségtelenül áll az, hogy minden ténykedés, a mely a képviselőt képviselői hivatása teljesítésében meggátolni, itt a házban az ő politikai függetlenségét, szólási és személyi szabadságát csorbítani törekszik, egyszersmind az illető képviselő mentelmi jogának megsértését is tartalmazza. Viszont azonban akkor, a midőn képviselői és törvényhozói hivatásának teljesítése körén kívül cselekszik az illető képviselő, ő a mentelmi jog védelmét igénybe nem veheti. Kiváló, és ha nem kodifikált is, de élő törvény és gyakorlatilag szentesítet szokásjog hazánkban is a mentelmi jog, azonban csak akkor számíthat az a közvélemény tiszteletére, csak akkor a nemzet elismerésére, hogyha visszaéléssé nem fajú!. A mentelmi jog nem adhat kiváltságot az egyes képviselőknek a törvényes intézmények előtti jogegyenlőség rovására. (Helyeslés jobbfelöl.) A törvényes intézmények, a közrendészeten alapuló hatóssági intézkedés, ha az jogkörét túl nem haladja, kötelező minden honpolgárra egyaránt, legyen az képviselő, vagy nem. Ha bárki az illetékes hatóság közegével hatósági működése közben és annak csorbításával szembe áll, annak következményeit is eltűrni tartozik. E tekintetben a képviselőt mentelmi joga meg nem védheti. A mentelmi jog megadja a képviselőnek teljes politikai függetlenségét és biztosítja őt képviselői szólásszabadságában és személyes szabadságában ; de épen ezen indokoknál fogva óvakodnunk kell, hogy a felmerült konkrét eseteket soha személyes rokonszenv, vagy ennek ellenkezője szempontjából ne bíráljuk meg, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Úgy van! Úgy van!) hanem mindig tárgyilagosan és jogilag {