Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-370

870. orsz&goe fllés 1898. deczember 1-én, csflt5rt8k5n. S3 víselőház önön összeállításának legfőbb birája, ennélfogva azokat a választásokat az összeállítás kérdésére res judicátának kell tekinteni. Visontai Soma: Hiszen a kúriai bírásko­dás referense volt! Most meg így beszél ? Rohonyi Gyula: Majd rátérek arra is! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Rohonyi Gyula Annál feltűnőbb az, hogy most, F úgy látszik, más felfogás érvényesül a felirati javaslatban, akkor, a mikor két éven keresztül a feliratnak t. aláírói, valamennyi ellenzéki párt, a törvényhozás működésében ve­lünk együtt részt vett. Hiszen a háznak kom­petencziáját, illetékességét a törvények alkotá­sára talán csak nem fogják kétségbe vonni ? Csak egy lépéssel kell, hogy tovább menjünk, és mi következik ? Akadhatnak emberek, a kik aztán azt az elvet fogják hirdetni, miután a képviselőház nem törvényes kifejezése a nemzeti akaratnak, ennélfogva mindazokat a törvényeket, a melyek azon idő óta hozattak, érvényeseknek és kötelezőknek nem szabad tartani. Blaskovics Ferencz •. Legjobb volna \ (Zaj.) Rohonyi Gyula: De mit fog gondolni a nemzet, ha erről a felirati javaslatról értesül ? Azt fogja gondolni, hogy a t. képviselőház egy olyan időben, a midőn a kiegyezés kérdéseivel Magyarország gazdasági vitális érdekeivel kel­lene foglalkozni, akkor ráér rekriminácziókba bocsátkozni, fürkészni, kutatni a multat a he­lyett, hogy serényen, vállvetve közreműködnék minden párt, minden egyes ember ezen, az or­szágra nézve kiváló fontossággal bíró kérdések megoldásában. (Helyeslés a jobboldalon.) Szalay Károly: A bűnös mindig így beszél! Rohonyi Gyula: Bevizsgáljuk a felirati javaslatnak tartalmát tovább. A felirati javaslat­nak több mint háromnegyed része a választási visszaélésekről szól. (Egy hang balfelöl: Igaza van!) Én ezeket a választási visszaéléseket sem leplezni, sem takarni, sem szépíteni, sem leta gadni nem akarom, nem is fogom. (Halljuk Halljuk! Zaj jobb felöl.) Kubik Béla: Hol vették a pénzt ? Rohonyi Gyula: Nagyon jól emlékezhet­nek még arra, hogy én a tiszta választásokat czélzó kúriai bíráskodásnak előadója voltam, de nemcsak itt a házban ismételtem mitit előadó, mint egyszerű képviselő, de künn a publiczisz­tikai téren is tollal védelmeztem és egész tehetsé­gemet, erőmet fejtettem ki, hogy mindenkit meg­győzzek arról, mennyire érdekében vaunak Ma­gyarországnak a tiszta válisztsok. (Zaj a szélső baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, mind­ezt későbben mondják el. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Csak biztatjuk, hogy lépjen ki! Derültség a bal- és szélső baloldalon,) Rohonyi Gyula: Azonban, t. képviselő­ház, ha igazságosak akarunk lenni, akkor be kell vallanunk, — nekem ugyan személyes meggyő­ződésem és tapasztalatom nincs sem erről, sem arról az oldalról, —• de ha igazságosak akarunk lenni, akkor be kell vallanunk, hogy visszaélé sek fordultak elő itt is, ott is. Azonban a mint azoknak a visszaéléseknek elkövetése, a melyek itt történtek, nem mentik azokat (A baloldalra mutat.) a visszaéléseket, (Az igaz ! A bal- és szélső baloldalon.) úgy az egyes esetekből következtetni minden különös támpont nélkül arra, hogy ez a többség csaknem egészében korrupt (Felkiál­tások a bal- és szélső baloldalon: A miniszterelnök beismerte!) eszközökkel lett megválasztva, hogy a nemzet akaratát nem képviseli, ez mégis me­rész vállalkozás. (Zaj. Elnök csenget.) Ha a bizo­nyítást egyáltalán fel lehetne, vagy fel szabadna már most vetni, akkor perrendszeri bizonyíté­kokkal egymással szemben nem állhatunk elő. De ha perrendszerűleg nem is bizonyíthatunk, óvakodjunk minden túlzástól, minden kiBzínezés­től, különösen egy olyan államiratban, a milyen a Felséghez intézendő felirat. Végül avval foglalkozik a felirati javaslat, mi maradt meg a magyar alkotmányból, miután minden elpusztult. Megmaradt egy: (Fel­kiáltások a bal- és szélső baloldalon: Bánffy !) engedjék meg, hogy én fejtsem ki, a többség akarata. Ezzel kapcsolatban aztán foglalkozik a felirati javaslat az obstrukczió kérdésével és azt menteni, annak jogosultságát feltüntetni igyek­szik, mintha csak azt akarná mondani, a több­ség uralma az utolsó foszlány a magyar alkot­mányban, az obstrukczió pedig arra való, hogy ezt az utolsó foszlányt is semmivé tegye. Szalay Károly: Ilyen foszlány nem is kell! (Halljuk! Halljuk! johbfelöl.) Rohonyi Gyula: Az egész felirat hangja pedig, mely rajta végigvonu', az, hogy annyi visszaélés fordult elő a választások alkalmával, különö ien a többség részérői annyi vissz téiés követtetett el, hogy ez a többség é^ az egész képviselőhíz a nemzet igazi akaratának nem deklarálható. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsä bal-oldalon.) T. képviselőház! Az előrebocsajtot­tak eléggé bizonyítják azt, hogy a feliratnak sem kitételeivel, sem szellemével nem érthetek egyet, de ha most eary pillanatra a felirati javas­lat álláspontjára helyezkedünk, mi volna ennek a helyes, a logikai konzequencziája ? (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) Megmondom mindjárt. Ha a képviselőház a nemzet akaratát nem képviseli, felirat intéztessék a királyhoz a végből, hogy az országgyűlést oszlassa föl. (Zajos 11*

Next

/
Oldalképek
Tartalom