Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.
Ülésnapok - 1896-369
-v M9« orssáfOB tlé« ÍS98, november 30-án, szerdán. is röviden néhány megjegyzést hozzátennem. Legelőször is azt kérdezte a t. interpelláló képviselőül*, hogy az illetékességi kifogást ki emelte ? Az illetékességi kifogást, a mint én tudom, a czég adta be, és pedig tiltakozott az ellen, hogy az ő pécsi pinczéjében a fővárosi államrendőrség egy közege által teljesíttetett az eljárás, ez tartotta me.g a nyomozást. Az eljárás itt az volt, hogy én az illetékességet azért állapítottam meg hivatali felülvizsgálás útján a fővárosi államrendőrség részére, mert a földmívelésügyi miniszter úrral előzőleg abban már megállapodtunk, hogy itt nem a pécsi hatóságokra, hanem a pestire fogjuk bízni a vizsgálatot. És épen azért én a pesti államrendőrség eljárását a czégre nézve, miután itt is van helyisége, a hol borait méri, a fővárosi államrendőrség részére kívántam fentartani, de egyúttal, mivel az eljárásban szabálytalanságokat észleltem, a határozat érdemleges részét feloldottam és egyúttal annak kiderítésére, hogy vájjon csakis az előirt utakban való járatlanság, vagy pedig más okok folytán állott be itt az a kétségtelenül nem helyes eljárás, a fővárosi államrendőrség kapitányságát megbiztam, hogy a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot a fővárosi negyedik kerületi kapitányság közege ellen indítsa meg és a kifejlendőkhöz képest esetleg a fegyelmi eljárás, vagy a felfüggesztési eljárás iránt hozzám előterjesztést tegyen. Később aztán az ügyet tárgyalván, a földmívelésügyi miniszter úrral abban állapodtunk meg, hogy igenis az eljárás a fővárosban folytatandó és épen azért, mivel a fővárosi államrendőrség részéről a VIII. kerületi kapitány lett előzetesen a mi hozzájárulásunkkal és inieziativánkból a fővárosi államrendőrség főkapitánya által kiküldve, tehát ugyanezt a közegét a fővárosi államrendőrBégnek delegáltam arra nézve, hogy ebben az Ügyben a további eljárást vezesse. Kétségtelenül hiba az, hogy az eljáró első fokú hatóság a mintákat visszaadta, de úgy tudom, hogy ebből néhány palaczk mégis a vegyelemzési bizottság rendelkezésére bocsájtatott. De megtörtént a legerélyesebb intézkedés arra nézve, hogy mindazon helyekről, a hova az engedélyezett czég legutóbbi időkben akár kisebb, akár nagyobb mennyiségben bort szállított, azokból a szállítmányokból hiteles minták vétessenek és szolgáltassanak a borvizsgáié bizottság rendelkezésére. Ez az, a mit a magam részérdi ebben a kérdésben mondani kívántam. Kérem a t. házat, csatlakozva azokhoz, a miket a t. barátom a földmívelésügyi miniszter úr mondott, méltóztassék ezt tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Sághy Gyula: T. ház! Én csak röviden reflektálok a t. miniszter úr által felhozottakra, mert fölvilágosító nyilatkozatai után is álláspontom az, hogy míg magam részéről a földmívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul veszem, a t. belügyminiszter úr válaszát az előadottak után sem vagyok képes tudomásul venni és pedig azért, mert összeütközés lehetett a pécsi és budapesti rendőrség között, hanem ha Pécstől elvonatott az intézkedés, akkor, azt hiszem, egészen mindegy, hogy mely kapitányságra bizza a belügyminiszter úr az eljárást, és ha már egyszer találtak egy erélyes egyént, a ki azt az ügyet teljes erélylyel vizsgálta meg, és ismerte az ügy állását, épen tekintettel az előzményekre, mindjárt delegálhatták volna a következő eljárásra. Én ezen eljárásban mulasztást látok. Hogy a főkapitány lett volna az illetékességi kérdésben hivatott, azt mellékes körülménynek tekintem, erre tehát ki sem térek. Engem jogi szempontból nem elégít ki a belügyminiszter úr válasza, kérem tehát a t. házat, hogy a belügyminiszter úr válaszát ne méltóztassék tudomásul venni, hanem méltóztassék napirendre tűzni. (Helyeslés balfelol.) Elnök: T. ház! Következik a szavazás. Ennek folytán külön fogom feltenni a kérdést először a földmívelésügyi miniszter úr válaszára, azután a belügyminiszter úr válaszára. Tudomásul veszi a ház a földmívelésügyi miniszter úr válaszát? (Igen!) A ház tudomásul vette. Tudomásul veszi a ház a belügyminiszter úr válaszát? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik tudomásai veszik, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház tudomásul vette. Az ülést bezárom. (ÁM idei végződik d, u. 2 érakor.)
