Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-368

40 36$> országos ülés 199$, november 29«én, kedden. Sághy Gyulai T. ház! Mintán most egy módosítást hallottunk Szalay Károly képviselő ár részéről, melyet a miniszterelnök úr indítványához adott be, mielőtt a tárgyhoz szólanék, az a kérésem volna, miután a miniszterelnök úr indítványát ismernünk kell, hogy megítélhessük, minő vonatkozásban áll ahhoz a Szalay Károly t. képviselőtársunk módosítványa, méltóztassék a miniszterelnök úr indítványát felolvastatni. Elnök : Tessék felolvasni! Perczel Béni jegyző (olvassa): Aláírva »B;iró Bánffy Dezső.« »Kérem Rakovszky István képviselő úr mentelmi ügyét a többi hat mentelmi ügygyei együtt a szombati ülésre tűzni ki.« Sághy Gyula I Én azon nézeten vagyok, hogy a ház — a mint azt az előttem szóló t. képviselőtársam hangsúlyozta — maga is elismerte ezen ügy sürgősségét, akkor, mikor a bizottságot arra utasította, hogy az ügyet három nap alatt letárgyalja és jelentést tegyen. De a sürgősség ezen ügy tárgyalásánál következik abból is, hogy itt a mentelmi jog megsértése közhatóság részéről történt, valóságos letartóztatással. Mert nem az teszi végrehajtotta és befejezetté a letartóztatást, ha beviszik valami fogházba s elzárják, hanem abban a perczben, a mint a rendőrség kiadta a letartóztatás iiánti parancsot és ez végrehajtást nyert azáltal, hogy a rendőrök körülfogták és be akarták vezetni, és mikor ismételten igazolták, hogy képviselő, a rendőrök esak újból közrefogták, ezzel a mentelmi jog megsértése befejeztetett. Ha egyes egyén sérti meg a mentelmi jogot, akkor megengedem, hogy csak a legritkább esetben lehet ezen mentelmi jog megsértésének a tárgyalása sürgős. De a mikor épen a kormány rendelkezésére álló — és különösen a hol nagyon közel áll az a gyanú, az a feltevés, hogy egyenesen felsőbh parancsra, felsőbb sugalmazásra — ilyen közhatóság sérti meg a képviselőház mentelmi jogát, — mert ez nem egyes képviselőknek, hanem a háznak a joga, — akkor a sürgősség elől elzárkózni nem lehet. Én teljes elismeréssel adózom a t. túloldalról felszólalt Kubinyi Géza t. képviselőtársamnak hogy ő ezen tárgyat teljes objektivitással és higgadtsággal óhajtja tárgyalni. A mi óhajunk is ez és azt, gondolom, hogy t. képviselőtársam nem tapasztalta részünkről, hogy ezt a kérdést valami szenvedélylyel tárgyalnék. De hogy mielőbb tisztázni óhajtjuk a dolgot, azon ne csodálkozzék. Épen az indít bennünket erre, hogy daczára annak, hogy a bizottságban egyes, a túloldalról szerepelt tagok igenis láttak sérelmet benne, a bizottságnak a többsége a mentelmi jognak ezen megsértését mégis teljesen elhomályosítani iparkodik. Ily körülmények között nem jó az ilyen dolgot felvilágosítás nélkül hagyni, nem jó sokáig függőben tartani. Azért részemről elsősorban ahhoz járulok, hogy ez a Rakovszky István-féle mentelmi ügy elkülönítve a többi mentelmi ügyektől, azonnal vétessék tárgyalás alá, (Helyeslés bálfelöl.) a mennyiben azonban a miniszterelnök úr indítványa fogadta tik el, a melyet én nem tudok máskép értelmezni, mint úgy, hogy a Szombati ülés napirendjét elsősorban ez kell, hogy képezze ; de ha az nem ebben az értelemben lett volna téve, miután a túloldalról is elismerte Kubinyi Géza t. képviselőtársam ennek a sürgősségét, kérem annak elfogadását, hogy a szombati napirendnek első tárgyát minden más tárgyat megelőzőleg ezen mentelmi ügy képezze és ezen értelemben Szalay Károly t. képviselőtársam módosítását pártolom. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Méltóztattak hallani a miniszterelnök indítványát; abban igenis ki van fejezve, hogy a szombati ülésen első helyre tűzessék ki a mentelmi ügyek tárgyalása. Az azonban, hogy a többi mentelmi ügyek közt a sorban Rakovszky vétessék legelőször tárgyalás alá, nincs benne, ez Szalay Károly képviselő úrnak az indítványában van. Lakatos Miklós jegyző*. Thaly Kálmán! Thaly Kálmán: T. ház! Én is osztozom azon minden oldalról nyilvánuló felfogásban, hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő ügyet, az immunitás ezen megsértésének sürgősségét, vagy nem annyira sürgősségét a lehető leghiggadtabben, szenvedély nélkül tartozunk tárgyalni úgy az egyik, mint a másik oldalról. (Zaj jobbfelöl.) De tárgyalni csakis í.gy lehet, ha meghallgatjuk egymást; (Halljuk! Halljuk!) azért kérem, — úgyis csak néhány szóra fogok szorítkozni, — méltóztassanak engem kegyesen meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Én ellenkező felfogásban vagyok itt ezen esetek eredetére nézve, mint Buzáth Ferencz t. képviselőtársam, a ki az imént azt kívánta, hogy nyilatkozzék a t. belügyminiszter úr arra vonatkozólag, vájjon csakugyan adott-e olyan titkos utasítást a rendőrségnek, hogy nem kormánypárti képviselők irányában máskép járjon el, mint a kormánypárti képviselők irányában. Ez volt Buzáth Ferencz képviselő úr kívánsága, mielőtt ennek az ügynek sttrgős vagy nem sürgős volta felett ítélhetünk. No hát, t. ház, én felteszem az igen tisztelt belügyminiszter úrnak ismert alkotmányos érzéséről, hogy nemcsak hogy ezt nem cselekedte, hogy ilyen titkos rendeletet adott volna ki, sőt én felteszem róla, hogy ő annyira tiszteli az alkotmányos jogokat és ezek között különösen a ház eminens jogát, az immunitást, hogy a mikor ez a kétségtelen, kormánypárti képviselők által is igazolt, flagrans