Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-386

394 W*. orfw&gos Wés 18*8. deczeratoer 80-án, pénteken, a t. háznak, hogy meg lévén már állapítva a jövő ülésnek ideje és órája, — vagyis a leg­közelebbi kedden, délelőtt 11 órakor tartja e képviselőház következő érdemleges ülését, — kérem, most engedje meg, hogy ezen ülésnek napirendjére javasoljam, hogy kitüzessék a mai napon tárgyalás alatt levő elnökválasztási nap meghatározásának tanácskozása. E tekintetben Kossuth Ferencz képviselő ár kér szót. Kossuth Ferencz: T. ház! A javasolt napirendhez hozzájárulok; de minthogy a mai napon tartottuk meg ebben az évben az utolsó ülést, és a mikor a ház majd ismét összejön, akkor már törvényenkivűli állapotban lesz az ország, (Ügy van! balfélől.) szükségesnek tartom a függetlenségi párt nevében kinyilatkoztatni azt, hogy a függetlenségi párt nem hátráltatta volna meg azt, hogy a kormány megkapja a felhatal­mazást, és nem hátráltatta volna meg azt sem. hogy a többség akarata érvényesüljön a kisebb­ségnek akaratával szemben, ha ezen akarat a törvénynek keretein belül mozgott volna. (Úgy van! Élénk helyeslés balfélől.) Minthogy ez nem történt meg, az ország szine előtt felelőssé te­szem a kormányt (Élénk helyeslés balfélől. Derült­ség és mozgás jobbfelől) és a kormányt támogató többséget, mert csakis azért, hogy az ország sarkalatos törvényeit kijátszhassa, és hogy a tör­vények világos szavai ellen kormányozhasson, kész alkotmánysértést követni el. (Úgy van! balfélől.) A haza legszentebb érdekei nevébeu tiltakozom az ellen, (Zaj és mozgás jobbfelől. Hall­juk! Helyre! balfélől) hogy megsértessék az az alkotmány, a melyre a király megesküdött. (Igaz! Úgy van ! balfélől.) A királyi eskü a nemzetnek jogokat adott; a kormányra pedig, sőt magára a királyra kötelességeket rótt. (Zajos helyeslés és éljenzés balfélől. Mozgás, zaj jobbfelől.) Korelnök: Kérem t. képviselőtársaimat, tessék helyöket elfoglalni. Horánszky Nándor: T. képviselőház! A napirend megállapításával kapcsolatban (Zaj jobb­felöl. Halljuk! Halljuk! balfélől.) én is kijelentést kívánok tenni. Csatlakozom, t. képviselőház, min­den tekintetben és egész tartalma szerint azon nyilatkozathoz, a melyet előttem szóló t. kép­viselőtársam, Kossuth Ferencz tett. (Élénk helyes­lés balfélől.) Konstatálom a magam részéről, hogy a ki­bontakozásnak a lehetősége fenforgott eddig is, fenforog a tizenkettedik órában is. (Igazi Úgy van! lalfelől) Ez függ attól, hogy mit tesz, mit akar tenni a t. kormány és a t. többség. (Igaz! Úgy van! balfelöl.) Konstatálom, t. képviselőház, azt is, hogy ha a kibontakozás lehetősége fenn nem forog, ennek okát és alapját az a rémuralom képezi, (Zajos derültség jobbfelöl. Igaz! Úgy van! Elénk helyeslés balfélől.) ismétlem, semmi más nem képezi, mint az a rémuralom, . . . (Derültség jobb­felől. Nagy zaj, Ebiők csenget). Kubik Béla: Meg vannak fizetve! Horánszky Nándor: . . . a melynek meg­változtatására törekszünk, és a mely egyedül a pártpolitika érdekében tartatik fenn. Ily körül­mények között, t. ház, ha ez bekövetkezik, a magam részéről sem tehetek mást, mint hogy ebben az utolsó ülésben tiltakozzam a törvényte­len állapot ellen, mely elé az országot viszik. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Tiltakozom pedig a törvények uralma és az ország nyugalma érde­kében. (Derültség jobbfelöl) Mindezekért a felelős­séget a magam részérő] is és t. barátaim nevé­ben a kormányra és önökre hárítom. (Hosszan­tartó, élénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Hock János jegyző: Molnár János! Molnár János: T. ház! (Halljuk! Hall­juk 1) Egész röviden ki kell jelentenem úgy a magam részéről, mint annak a pártnak részéről, a melyhez tartozni szerencsém van . . . (Félkiál­tások jobbfelől: Szép szerencse! Zaj.) Molnár János: Chacun ásón gout! Ivánka Oszkár: Odatartozni haszon, ide­tartozni más dolog! (Élénk derültség a baloldalon.) Molnár János: . . . hozzájárulok teljesen Kossuth Ferencz képviselő úrnak kijelentéséhez. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélső bál­oldalon. Derültség a jobboldalon.) Rátkay László: A király esküjéről kár nevetni, azt komolyan kell venni. (Élénk helyes­lés a bal- és szélső baloldalon.) Kubik Béla: Az nem vásárolt portéka. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Molnár János: ... És pedig azért, mert azok, a miket Kossuth Ferencz t. képviselőtársam itt elmondott, a mi alaptörvényeinkben gyöke­reznek és ott bírják támaszukat. Egyúttal kijelentem, hogy azon párt is, a melynek tagja vagyok, hajlandó volt mindazt megadni, a mi a jelen körülmények közt meg­adható volt. (Derültség jobbfelől. Halljuk! Hall­juk ! balfélől. Elnök csenget.) Bartha Miklós: Mihelyt adásról van szó, mindjárt nyugtalankodnak! (Derültség balról) Molnár János : Megmondottuk, hogy készségesen megszavazzuk az indemnityt, meg­szavazzuk még a kiegyezési provizóriumot is, ha azon felteiéi, a melyet óhajtunk, teljesül, mert hát ez idő szerint csakis a miniszterelnök úrnak helyén maradása az egyedüli akadály. Mi szív­vel-lélekkel óhajtjuk a békét, (Zajos ellenmondá­sok jobbfelől.) a rendet és a nyugalmat; ha az be nem áll, vagy be nem állhat, annak egyedül és kizárólagosan önök az okai. (Ellenmondások jobbfelől.) A t. túloldal az oka ennek még inkább, mint a miniszterelnök úr, mert ha ő nem találna

Next

/
Oldalképek
Tartalom