Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-368

368. országos Illés 1898. november 29-én, kedden. 3 fi és magyar nemzetein fejedelmével jó egyetértésben legyen; hogy az a fejedelem, a ki Magyarország álíal törvényesen megkoronáztatik, az legyen a magyar nemzet vágyainak, fenségének és hazáját, alkotmányát védő biztosítékainak legelső és leghűbb védője, őre. Most is azt óhajtanám és azt szeretném; de szerencse volna a magyar nemzetre, ha azon napnak emlékét valamiképen ki lehetne törülni örökre a hosszú századokra nyúló évek naptárából is. (Úgy van ! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Legyenek meggyőződve a t. képviselő urak: látom, és fájdalommal tapasztalom azon sülyedést, a mely az 1867-iki kiegyezés óta folytonosan, lassan-lassan, de rendszeresen s minél tovább, annál jobban, aláássa a nemzet fenségéhez való ragaszkodást, az alkotmányhoz hűen való viselkedést és nemzetemnek jólétét. De én sohasem estem kétségbe; ma sem esem. Jönne bár ide egy oly parlament, egy oly törvényhozó testület, mint egykor Irlandban volt, és adná el a nemzetet, adná fel jogait annyira, hogy bekebeleznék az országot az osztrák birodalomba, a mire 372 óv óta törekszenek azon gonosz osztrák tanácsosok, a kik a magyar király szivét is meggy engítve, be akarják Magyarországot és a magyar királyt is kebeleztettii a kétfejű sasnak gyomrába: Ausztriába; (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) még ha megtörténnék is az a szerencsétlenség, hogy iiy törvényhozó testület, ily képviselőház jönne ide : nohát t. barátaim, annyira ismerem a magyar nemzetet, a magyar népet, annak értelmes jó szívét, hogy ha ki van is törülve a törvények sorában a biztosítékokból II. András király aranyoklevelének ellenállási záradéka azért, miként 1848—49-ben felkelt e nemzet és fegyverrel védte meg hazáját, (Helyeslés a szélső baloldalon.) alkotmányát; úgy felkelne most, és ha én élek, magam is, aggkoromra bár, odamegyek a felkelők élére, (Éljenzés a szélső báloldalon.) hogy Magyarország soha be ne kebeleztessék. Mert így ismerem nemzetemet, a magyar nemzetet, a magyar népet, tehát kétségbe nem esem; de azért, hogy a nemzet és fejedelem közti egyetértés ily közbenső jelenségek által meg ne töressék, csatlakozom először is Szalay Károly barátom indítványához, hogy ez külön tűzessék ki napirendre, másodszor ha ez nem történnék, óhajtom azt, hogy távolítsák el Magyarország népétől azt a szerencsétlenséget, hogy a gyalázatot becsületességnek tartsa Nem fogadom el a javaslatot és a napirendre tűzést kérem. (Éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: Senki sincs feljegyezve. Ha nem kivan senki szólani, a vitát bezárom. Most következik a szavazás. Miután itt van egy elhalasztó KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIX. KÖTBt. természetű indítvány, tudniillik Szalay Károly képviselő úr iudítványa, mely a kinyomást, szétosztást és külön napirendre tűzést kéri, ezt előbb kell szavazás alá bocsátani. Ha ez elfogadtatik, természetesen kitüzefcik napirendre; ha nem fogadtatik el, akkor szavaz és dönt a ház a másik indítvány felett. Hozzájárul a ház, hogy ily módon és rendben tegyem fel és így döntessék el a kérdés? (Igen!) Ehhez tehát a ház hozzájárul. A mi már most a Szalay Károly képviselő úr indítványát illeti, arra több mint húsz aláírással névszerinti szavazást kérnek, valamint több mint húsz aláírással annak holnapra való halasztását kérik. Ennélfogva a szavazást e felett és természetesen kapcsolatban ezzel és ezután . . . (Zaj a szélső baloldalon. Elnök csenget.) Ugyan képviselő urak, méltóztassanak legalább megvárni, mig elvégeztem. Nem a^érí ülünk itt, hogy átkonverzáljunk, Ennélfogva elhalasztatik holnapra a szazazás mind a két indítvány felett, ha esetleg a másikra is áttérünk; úgy abban a rendben és oly módon feltéve a kérdést, a mint mondottam. Vaunak jelentések ? Perczel Béni jegyző: sehmidt Gyula, a mentelmi bizottság előadója! Schmidt Gyula előadó: T. ház! (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) A mentelmi bizottság megbízásából van szerencsém többrendbeli véleményes jelentést beterjeszteni, vonatkoznak ezek : Védjegy bitorlás miatt vádolt Weisz Berthold (írom. 548), becsületsértés vétségével vádolt dr. Okolicsányi László (írom. 549), az 189Í. évi 414. számú belügyminiszteri rendeletbe ütköző kihágással vádolt Sima Ferencz (írom. 550), becsületsértés vétségével vádolt gróf Berchtold Arthur (írom. 55 í) mentelmi ügyére, Sima Ferencz mentelmi jogának megsértésére nézve (írom. 552) tett bejelentésére és Rakovszky István (írom. 553) mentelmi jogának megsértésére vonatkozólag előterjesztett bejelentésére. Kérem ezem véleményes jelentéseket, kinyomatni, szétosztatni és annak idejében napirendre tűzetni. (Helyeslés.) Hentaller Lajos: Rakovszky István képviselő úr mentelmi ügyében van szerencsém a mentelmi bizottság kisebbségének véleményét benyújtani. Kérem annak kinyomatását, szétosztását és mielőbbi tárgyalás végett napirendre tűzését elrendelni, Elnök: A beadott jelentések kinyomatnak, szétosztatnak és az indítvány az, hogy tárgyalásra kitűzésük iránt a ház később intézkedik. Szentiványi Árpád: T. ház ! A Rakovszky iBtván képviselő úr mentelmi jogának megsértése ügyében beadott iratoknak felolvasását kérem. (Helyeslés. Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) 5