Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-386

S86. országos ülés 1898. (leczember 30-án« pénteken. 381 aczél rúd, a melyről minden sértés visszapattan. De ezen felfogását nem osztják többi minisztertársai, a kik, ha sértve vannak, a sértésre nem inzultussal felelnek, hanem elégtételt szereznek maguknak. (Helyeslés a baloldalon.) De önök előtt még a koronának a tekintélye sem szent és sérthetetlen. Czáfolatlanúl hagyták legalább illetékes körökből; onnan, a honnan kellett volna, a kormány részéről, nem jött czáfolat, midőn lapjaik oly nyilatkozatokat adnak a korona Szájába, a melyek elitélik egyes képviselőknek eljárását, például a kilépettekét, elitélik egyes pártoknak eljárását. Hát, bocsánatot kérek, hisz önök a korona, szentségének és sérthetetlenségének elvével jönnek összeütközésbe, mikor a koronát a pártharezok küzdterére, arénájára viszik, mikor a koronának pártos nyilatkozatokat tulajdonítanak, vagy hagynak tulajdonítani és azokat meg nem czáfolják. Gondolják meg, hogy milyen veszélyes játékot űznek, t. képviselőház ! Hiszen azt ne feledjék el, hogy a koronának a pártokon felül kell állania, a koronát a pártküzdelembe belevonni semmi szin alatt nem szabad, mert a koronának épenúgy, mint a hazának sorsa nincsen egy párthoz fíízve; ellenkezőleg, kell, hogy minden párt egyformán fentartója, támasza legyen úgy a hazának, mint a koronának. Mert akkor mi lesz, ha a pártok is változnak? És tulajdonítanak a koronának oly nyilatkozatot és ezt sem czáfolják meg, legalább hosszú időn keresztül, hogy a korona állítólag hozzájárulását, beleegyezését nyilvánította volna a Tisza-lexhez. Hát én ezt kizártnak tekintem, az teljesen lehetetlen; mert én a koronát oly magasan állónak, oly pártatlannak és az alkotmányt oly tiszteletben tartónak tekintem, —• hiszen azért jutott ő felsége a »legalkotmányosabb« jelzőhöz, — hogy nekem a koronázási hitlevél, a koronázási eskü teljes biztosíték arra, hogy a korona alkotmánysértésbe nem fog beleegyezni, csak tessék őt felvilágosítani. Kérdem: vájjon igazán felvilágosította-e és felvilágosítja-e báró Bánffy Dezső a koronát erről ? Hiszen báró Bánffy Dezsőnek még ennyi érzéke sincs; neki a jogról fogalma sines. Tehát képes-e, még ha akarná is a koronát ezen helyzetről felvilágosítani? És enged-e ő oda valakit, nem zár-e el mindenkit attól, hogy a koronát felvilágosítsa ? Az a bűn báró Bánffy Dezső bűne lesz, ha igazán alkotmányon kivűli állapot következik be; mert ő épenúgy perfid módon jár el "a--koronával szemben, mint a házzal és az ellenzékkel szemben. (Igás! Úgy van! Élénk helyeslés a bal- és szélső haloldalon.) Tudják e t. képviselőtársaim, tudja e a képviselőház, hogy mi az, a mit báró Bánffy Dezső elkövetni készül ? Én figyelmeztetem t. képviselőtársaimat, figyelmeztetem azokat, a kik ebben a házban jogászok, gondolják meg, hogy az, a mit báró Bánffy Dezső elkövetni akar, az alkotmányelleni hűtlenség, felonia; tudják-e, hogy ez felségárulás számba megy? az pedig, ha a koronának alkotmánysértés szándókát tulajdonítják, felségsértés? Felhívom azokat, a kikben még jogérzék van, felhívom a kormányférfiakat és a minisztereket, különösen a kik köztük jogászok, lépjenek közbe és világosítsák fel a koronát és kényszerítsék báró Bánffy Dezsőt akár saját lemondásukkal is a távozásra, hogy az alkotmánykivűli állapot elkerííltesgék. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azt is állítják, hogy mi a korona jogát, a szabad miniszter-kinevezési jogát érintjük akkor, (Nagy zaj. Elnök csenget.) a mikor báró Bánffy Dezőnek eltávolítását kérjük. Hiszen itt nem miniszteri kinevezésről vau szó, hanem egy közveszélyes kormányelnök eltávolításáról. (Igaz! Ügy van! Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) És önök mondják ezt, a kik igazán a koronának szabad kinevezési jogát érintették, midőn a korona által kijelölt gróf Kuen-Héderváryt visszautasították, mi pedig nem érintjük a korona szabad miniszter-kinevezési jogát. (Igaz! Úgy van ! balfelől!) Már most nézzünk egy nagyfontosságú dolognak a szemébe, a melylyel már foglalkozott előttem Hieronymi Károly t. képviselőtársam, de a melylyel egy kissé én is foglalkozni kívánok. (Halljuk! Halljuk]) Hogyha most január i-én a kormányelnök makacskodása folytán bekövetkezik az úgynevezett ex-lex állapot, mily következményekkel fog az járni, a mi különben nem is helyes kifejezés, mert nem pusztán törvényenkivüli állapot következik be, hanem egyenesen contra-legem állapot, törvényellenes állapot, (Úgy van! balfelől.) mert, t. képviselőház, óriási a különbség a tavalyi év alkalmával bekövetkezett úgynevezett ex-lex állapot közt és a most bekövetkező úgynevezett contra-légem állapot közt; ne méltóztassanak elfelejteni azt, hogy akkor az állami életnek csak egy ágazatában és ott is nem contra légem, nem törvényellenes, hanem csak törvényenkivőli állapot állott be, míg most az egész vonalon részben törvényenkivííli, részben pedig egyenesen törvényellenes állapot fog beállani. És hogy képzelik ebből maguknak a kibontakozást? Kérem, ne méltóztassanak elfelejteni azt, hogy a többség akaratának érvényesülése csak egy parlamentáris elv, a melyet törvény nem mond ki, a mint ezt gróf Andrássy Gyula igen szépen kifejtette nyilatkozatában; ellenben önök, mikor ezt az állapotot felidézik, alaptörvényt sértenek meg, megsértik az adómegszavazás jogát és később esetleg megsértik az ujonezozási jogot is. Ne feledjék el, hogy országgyűlésiig