Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-378

196 378. országos fiies 1898. deezember 19-én, hétfőn. arról az esetről, arról az ügyről, a melyben neki ítélnie kell, előre ne nyilatkozzék, a peres félnek előre nyilatkozatott ő ne adjon. (Ügy van! Úgy van! a bal- és szélső halóidalon.) Az a bíró, a ki előre nyilatkozik az ő megbirálása alá kerülendő ügyről, ez által diszqualifikálta magát a birói tisztnek gyakorlására. (Ügy van! Úgy van! a bal- és széhő baloldalon.) Önök. t. ház, a birói tiszt gyakorlásának erkölcsi feltételeit és kellékeit ilyen előzetes nyilatkozat által ma­guktól ellökik, a birói hatalmit azonban a ke­zükben megtartják. (Ügy van! Úgy van! Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De menjünk tovább, t. ház. Azt mondják a törvényjavaslat benyújtói és a törvény javas­latnak egyik legbuzgóbb védelmezője, gróf Tisza István, azzal az igen csudálatos elmélettel egé­szíti ki ezt a magában véve is igen sajátságos kázust, hogy a végén csak formai különbség van a között, (Derültség a bal- és szélső balodalon.) vájjon a képviselőknek többsége ilyen törvény­javaslatot itt névszerinti szavazás útján megsza­vaz-e vagy pedig előre aláírja. »Formailag a dolog egészen más«, mondja a képviselő úr. »Az egyik esetben törvény jön létre, a másik esetben nem; de a dolog lényegét tekintve, a többség akaratát, a nemzeti akaratot épúgy dokumentálják a javaslat aláírásával, mint hogyha egy névszerinti szavazás alkalmával adják reá szavazatukat.« (Derültség a bal- és szélső bal oldalon.) Hát, f t. ház, micsoda az a képviselőházi többség? Ügy látszik, hogy önök szerint a kép­viselőház többsége azon képviselők csoportja, a kik a Lloyd épületi klubban összejönnek? Sréter Alfréd: Igen! A mely itt többség, ott is többség! (hagy derültség és taps a szélső baloldalon.) Ivánka [Oszkár: Ez egy őszinte embernek nyilatkozata ! Rakovszky István: Éljen Sréter! Gr. Apponyi Albert: Ha az a hnng, a mely az ekkép felvetett kérdésre igennel vála­szolt, nem egy elszigetelt hang, akkor köztem és az egész t. túloldal közt, ha elszigetelt hang, akkor az igen tisztelt közbeszóló közt és köz­tem egy kis lényegtelen nézeteltérés van. (Derült­ség balfelől) Én tudniillik ágy tanultam és úgy tartom ma is, hogy a képviselőháznak többsége alkotmányjogi és közjogi értelemben, a mely tehát nemcsak törvényeket alkotni, de felment­vényt adni is egyedül van hivatva és feljogosítva, nem más, mint az, a mely a tárgyaknak meg­vitatása után itt a képviselőházban szavazás útján nyilvánul. (Helyeslés balfelől. Ellenmondás jobbfelöl.) Engedelmet kérek, ennek a többségnek létrejövetelét, akaratát, e többség akaratának érvényesülését bármely tényező részéről mester­ségesen meggátolni vagy megnehezíteni úgy-e önök szerint parlamenti forradalom? Hát mit tettek pedig egyebet ezen törvényjavaslat által és annak aláírásával? Először is ítéletet mond­tak deczember 6-án egy oly tényről, a melynek összes körülményeit csak deczember 3i-én fog­ják ismerni. (Igaz! Ügy van! balfelől.) Másodszor kimondták azt, hogy a képviselőháznak tanács­kozásai annak a kölcsönös kapaczitácziónak a lehetősége, a mely nagy csodálkozásomraPnlszky Ágost t. képviselőtársain ma mégis hivatkozott, tulajdonképen semmi egyéb, mint — minek is nevezzem — egyszerűen komédia, mert hiszen csak formailag különbözik attól a szavazástól, a mely ilyen vitatkozás alapján létrejön, de lényegében nem, sőt a nemzet? akarat kifejezése tekintetében sem az, hogy három héttel előbb a képviselők összes számának felénél egygyel, vagy néhánynyal több, egy ilyen nyilatkozatot, vagy törvényjavaslatot aláir. T. ház! Habár áll az, hogy lehetséges, — meg is történt néha, de igen kivételesen, — hogy egy képviselő a végleges szavazásnál attól visszalépett, a mire előbb aláírását adta, de fogja-e bárki állítani, hogy ez az emberi önér­zetre nézve könnytí dolog, hogy különösen akkor, mikor a pártszolidaritásnak nevében szólítanak fel ilyen aláírásokra, az a képviselő azután tel­jes erkölcsi szabadsággal fogja gyakorolni sza­vazatát, mikor a kérdésnek alkotmányszerű el­bírálása és eldöntése fog szóba kerülni. (Élénk helyeslés balfelől.) És ennek folytán ez az előze­tes szavazatgyüjtés, ez az előzetes többségmeg­alkotás, ez az előzetes átvitele a többség politikai fogalmának az alkotmányjogi térre, ez az anti­czipálása a többség ítéletének nem a legsúlyosabb erkölcsi megnehezítése-e az aláirt képviselők elfogulatlan ítdetmondásának, és ennek folytán nem oly lépés-e, mely az alkotmányszerű több­ség megnyilvánulását és létrejövetelének meg­alakulását ha nem is lehetetlenné teszi, de leg­alább súlyosan megnehezíti? (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez, t. ház, valóságos forradalma a politikai többségnek. (Hosszmtartó. zajos helyeslés és taps a bal- és szélső baloldalon. Elek félkiáltások: Hazaárulás!) Forradalma a poli­tikai értelemben vett többségnek az alkotmány­szerű többséggel szemben, mert előzetes meg­nehezítése, erkölcsi lehetetlenné tétele annak, hogy az alkotmányszertt többség alkotmányos módon szavazással megalakulhasson, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) még pedig akkor, mikor ez a többség egy törvényen kivííli lépéssel szem­ben a birói tisztet van hivatva gyakorolni. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Rakovszky István: Hunyady Móricz mást gondol! (Derültség.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom