Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-377

172 877, országos ülés 1898. deczember 17-én, szombaton. Korelnök: Úgy h iszem, a t. ház helyeslésével fogok találkozni, ha azt javaslom, hogy Kardos Kálmán képviselő úrnak ezen, az alelnöki tisztről lemondását tartalmazó levelét a ház, betegsége folytán is, mély részvéttel veszi tudomásul és ezt jegyzőkönyvbe iktatja. (Általános helyeslés.) Most, mielőtt az előterjesztéseket és beadványokat előadnám, engedje meg a t. báz, hogy egy kérést intézzek a ház összes tagjaihoz. (Halljuk!) Hazánk és nemzetünk története azt tannsítja, hogy a nemzet mindenkor ragaszkodott országunk önállóságához, függetlenségéhez, (Éljenzés a szélső baloldalon.) alkotmányos szabadságához (Úgy van! a szélső baloldalon.) és az ezeket biztosító törvényes tisztelet (Általános helyeslés.) egyik legkiemelkedőbb tulajdonsága.Tanusítja a történelem, hogy bárminő viszontagságok és szenvedések érték a nemzetet, kitartása, hazafiúi buzgósága előbb-utóbb meghozták, hogy fejedelmére!, a ki a nemzet természetét, jellemét, vágyait, óhajtásait magáévá tette, és a nemzettel magát azonosította, (Általános éljenzés.) mindenkor megtalálta az ország nyugalmát biztosító, a nemzet fenségét és a nép jólétét előmozdító törvények hozatalára a kellő alkalmat. (Általános helyeslés.) Megengedi a t. ház, megengedik t. képviselőtársaim, t. polgártársaim, (Éljenzés a szélső baloldalon.) hogy azon reményben éljek, miként mindnyájan versenyezni kívánunk hazánknak ezen, őseinktől reánk szállott szeplőtlen alkotmányos biztosítéka mellett. Engedjék meg, hogy indokul ne a magam lelkéből, ne enszivemből merítsek két rövid adatot, hanem egy történelmi adattal és egy törvénykönyvbe iktatott törvénynyel indokolhassam kérésemet. (Halljuk!) Az egyik 1861-ben történt. Összehivatott az országgyűlés 1861. április elejére, és akkor az egybegyűlt képviselőház, és a főrendek egyetértőleg arra kérték ő Felségét, hogy miután az országgyűlés nincs még kiegészítve az összes képviselőknek a képviselőházba leendő megjelenésével, és miután az 1847/48 : III. törvényczikk által rendelt népképviseleti rendszerű kormány nincs kinevezve: ezeket teljesíttesse ő Felsége mielőbb, és míg ezek nem teljesülvék, addig az ország törvényhozása, sem a képviselőház, sem a főrendiház nem működhetnek a törvény alapján. A sajnos események úgy hozták akkor, hogy négy hónapra e kérelmük után a törvényhozás tagjaihoz bire jött augusztus hóban, hogy az országgyűlés fel fog oszlattatni. Akkor augusztus 21-én felállott a képviselőházban Deák Ferencz és egy óvást nyújtott be, a mely óvásban az volt, (Halljuk!) hogy ha az országgyűlés feloszlattatnék, akkor bármi cselekmény, mely a fennálló alkotmányos törvények és a törvényhozás beleegyezése nélkül történnék, törvénytelen és érvénytelen. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezen óvást mind a képviselőház, mind a főrendiház egy érteim tíleg magukévá tették. A mire én helyezem a fősúlyt, az Deák Ferencz volt képviselőtársunk akkori indokolása, a melyet ezennel közölni kívánok a képviselőházzal. (Halljuk! Halljuk!) Nekünk — úgymond — egyetlen fegyverünk a törvény és ügyünk igazsága, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Igaz! Úgy van! jóbbfelöl.) ezért a törvényre támaszkodva kell a hatalom fegyvererejével szembe szállani. Régi tanulság, de a történelem tanúsága szerint talán alig csalt tanulság az, hogy az igazságnak végre is győzni kell... (Élénk helyeslés a bal- és ssélsö baloldalon. Igaz! Úgy van! a jobbóldalon. Zaj.) Kérem a képviselő urakat, legalább midőn az elnök egy nevezetes és mindnyájunk által tisztelt férfiú indokolására hivatkozik, ne tegyék lehetetlenné, hogy azt előadja, (Általános helyeslés.) A törvény azon biztosíték, a hol fegyveres erő nélkül a fegyveres erővel szemben megállhatunk. Teljesen azon meggyőződést táplálom keblemben, hogy az országgyűlésnek e részbeni megállapodását mind a törvényhatóságok az országban, mind az egyes polgárok a hazában híven követni fogják, azaz megmaradván a törvény alapján, ragaszkodnak a törvényhez és a törvénytől el nem távoznak, (Élénk helyeslés a bal és szélső baloldalon.) jöjjön jobbról, jöjjön balról, a mi törvény ellen van, azt sem nem helyeslik, sem nem követik. (Általános, élénk hrtyeslés.) A második, a mire hivatkozom, (Halljuk! Halljuk!) az 1827-iki III. törvényezikkely, a mely itt van törvénykönyvbe beiktatva diáknyelven; én magyarul fogom közölni s iparkodom teljes hűséggel előadni azt a mi benne van. Szól ez az alaptörvényeknek szigorú fentartásáról. A törvény szavai ezek (olvassa): »Hogy a karok és rendeknek a múlt események folytán támadt aggodalmaik eloszlattassasanak, ő Felsége teljesen meggyőződvén a felől, hogy a királynak és az országnak boldogsága a törvényeknek szigorú megtartásától és sérthetetlenségétől függ, és ha bármi akár a király, akár az ország jogaiból elvétetnék, ezáltal a törvények és az ország századok gyakorlata által megedzett törvényes rendszerének összege romboltatnék le, jóságosan méltóztatott kinyilvánítani, hogy legfőbb gondjai közé sorozza az országnak alkotmányos szabadságát megvédeni, megtartani. (Élénk helyeslés balról.) miként ezt hitleveli esküjével is megerősíti, (Zajos éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) és ezért az 1790/91 : X., XII., XIX. törvényezikkely eket is minden időben mind maga megtartja, mind azokat mások által is meg-