Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-376

168 878. országos ülés 1898. Űeezemlier 10-én, szombaton. ter úrhoz és végűi Sima Ferencz képviselő úrnak interpellácziója: a Tisza-féle törvényjavaslattal szemben Szentesre küldött távirat visszatartása miatt, a kereskedelemügyi miniszterhez. Elnök: Annak idején elő fognak adatni; most kérem a házat, méltóztassék megengedni, hogy az ülést 10 perezre felfüggeszszem. (Zajos éljenzés a hál- és szélső baloldalon. Éljen Láng !) (Szünet után.) Elnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Engedje meg a t. ház, hogy mielőtt a napirendre áttérnénk, egypár szóra a ház becses türelmét és figyelmét egész tisztelettel kikérjem. (Halljuk! Halljuk!) T. ház ! Midőn az elnök úr a keddi ülésen lemondását beadta, illetőleg lemondása felolvastatott, voltam bátor kijelenteni, hogy én részemről hasonlóképen be akartam lemondásomat adni, azonban formaszerüíeg nem adtam be azon ülésen, mert kész voltam arra, hogy az új elnök megválasztásáig helyemen maradjak. Ezt azonban, t. ház, már akkor egy feltételhez kötöttem, ahhoz a feltételhez, hogy a háznak minden oldaláról támogatásban fogok részesülni, hogy ezt a nehéz feladatomat teljesíthessem. Ne méltóztassék azt tőlem ma talán túlérzékenységnek venni, ha azt állítom, hogy már a keddi ülés végén nem lett volna egészen indokolatlan, ha azt mondom, hogy a háznak sem egyik, sem másik oldaláról nem részesülök elég támogatásban arra, hogy ezen nebáz feladatomnak megfelelhessek. (Halljuk! Halljuk!) Minden közbeszólás, t. ház, a mi történt beszédemben, azt hiszem, csak igazat ad annak, a mit most mondok. De van egy másik köríílmény is, (Halljuk! Halljuk!) a mely rám nézve egyenesen úgy állítja oda a dolgot, hogy lehetetlen ezen a helyen maradnom és pedig azért, mert azt a czélt, a mit kimaradásommal elérni óhajtott a háznak egyik része, épen azt a czélt nem lehet elérni, tudniillik az elnök választásának minél gyorsabb és minél simább lebonyolítását. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Én tegnap — és az igen tisztelt uraknak följogosításából beszélek — magamhoz kérettem a hág ellenzéki pártjainak vezéreit és kértem őket, legyenek oly szívesek engem az iránt tájékoztatni, vállalhatnának-e garancziát az iránt, hogy a vita az elnökválasztási nap megállapítását illetőleg nem fog nagyobb dimenziókat ölteni, mert hogyha a vita nem ölt nagyobb dimenziókat, és ma és holnap az lezajlanék. úgy, hogy kedden a választást meg lehetne ejteni, akkor igenis hajlandó volnék még e helyen megmaradni. De ha nekem ilyen biztosítékokat nem adhatnak, (Halljuk! Halljuk!) akkor semmi értelme nincs annak, hogy én ezen a helyen maradjak. Mert mi a következése ennek ? A következése az, hogy itt egy vita fejlődnék ki, a melynek méretei teljesen ismeretlenek, a mely eltarthat esetleg karácsonyig, vagy azon felííl is, (Igaz! Úgy van! a szélső báloldalon.) és akkor talán épen azon t. barátaim, a kik kértek arra, hogy itt maradjak, és a kik ma rossz néven veszik, hogy elmegyek, utólag szemrehányást fognak csinálni, hogy hátráltattam az elnökválasztást. Mert én részemről a házszabályokat úgy magyarázom, hogy a mely pillanatban választott elnöke ennek a háznak nem lesz, abban a pillanatban természetesen a korelnök foglalja el ezt a helyet, (Zajos dlenmondások a szélső baloldalon.) a mi az én lemondásommal nem következik be, mert még van egy választott alelnök. Feltéve, hogy ezen választott alelnök is lemondana, akkor nézetem szerint előállanak azok az esetek, melyek a házszabályok 16. és 17. § aiban foglaltatnak. (Nagy zaj és felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Ohó! Ohó!) T. ház! Én most nézetemet mondom el. (Halljuk! Halljuk!) Nem arról van szó, hogy effektuáljam, mert most effektuálni még nem fogom. (Nagy zaj.) Méltóztassanak megengedni, hogy annyi jogot kívánjak, hogy nézetemet elmondhassam. (Halljuk! Halljuk!) Az én felfogásom az, hogy ha választott elnöke a háznak többé nem lesz, akkor a korelnök nem tehet egyebet, mint vagy azon napra, vagy a legközelebbi köznapra az elnökválasztást kitűzi. Ennek következtében azt gondolom, hogy mikor nekem semmiféle garaneziát sem nyújthatnak az ellenzék tisztelt vezérférfiai arra nézve, hogy az elnökválasztás napját megállapító vita rendesen és röviden lefolyhasson, (Félkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Jelöljenek mást!) akkor azt, hogy az elnökválasztáshoz minél előbb eljuthassunk, nem az által érem el, ha itt maradok, hanem azáltal érem el, hogy elnöki állásomat elhagyom. (Nagy zaj és mozgás mindkét oldalon.) Ez a főindok, a miért nemcsak jogosítva, hanem kötelezve érzem magam erről a helyről eltávozni. Azonban eltekintve ettől, t. ház, méltóztassanak némileg méltányos figyelembe venni az elnök fizikumát is. Hogy valaki önmaga kéthárom héten át ily körülmények közt folyton elnököljön, az lehetetlen (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ott van Kardos is!) és én azt hiszem, nem volna helyes bevárni azt az időpontot, midőn fizikailag megtörik az elnök és hosszú időveszteség áll elő; hanem teszem ezt azon időben, a midőn még elég idő áll rendelkezésre, hogy új elnök választassék, nem is szólva arról, hogy midőn ünnepélyesen kijelentettem, hogy