Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-374

874. országos fllés 1898. deczember 7-én, szerdán. f 55 tások jobbfelöl: Tessék megtartani a házszabályokat ! Nagy zaj.) Gajáry Géza: Ez a parlamentarizmus? Ez a házszabályok megtartása! (Zajos kiáltások balfelöl: Eláll! Nagy zaj.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Le gyének meggyőződve, t. képviselő urak, hogy én voltam az, (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Nagy zaj balfelöl.) a ki sokkal előbb . . . (Nagy zaj balfelöl és felkiáltások: Menjen a klubba!) én voltam az, t. képviselő urak, a ki sokkal előbb, semhogy ezen kérdés egyáltalában a képviselő uraknak tudomására jött, (Nagy zaj balfelöl. Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) mert éreztem a nagy jelentőségét az elnök úr ezen szándékolt lépésének, én voltam az, a ki az elnök úrral erről beszélve, jeleztem, hogy igen nagy. válságos következmények lesznek akkor, ha ő ez idő szerint az elnöki széket elhagyja. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy nekem távolról sem állhat érdekemben az, hogy Szilágyi Dezső az elnöki széket elhagyja. (Zaj balfelöl.) Ivánka Oszkár! Megint nem fog igazat mondani! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek Ivánka Oszkár képviselő úr! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Midőn vele ezen dologról beszéltem, jeleztem, hogy az adott körülmények között kétségtelenül az országnak érdekében visszalépése nincsen. Áll az, hogy tévednek a képviselő arak, midőn azt hiszik, hogy bármely irányban való erőszakos eljárásra, (Nagy zaj balfelöl.) a házszabályok törvénytelen alkalmazására (Nagy zaj balfelöl.) lett volna megkeresve, vagy megszorítva a ház elnöke. Sokkal jobban méltóztatnak ismerni az ő egyéniségét, az ő önálló gondolkozását és függetlenségét, semhogy csak meg is kísérelhettem volna ilyet. (Nagy zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Hát méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a legnagyobb tévedés az, ha azt méltóztatnak hinni, hogy bármely irányban való szorítás, felhívás, vagy kényszerítés még csak meg is kiséreltetett volna. Kubik Béla: Miért nem dementálta a Berliner Tagblatt-ot? (Nagy zaj balfelöl. Felkiáltások: Hazudik/ Menjen a Lloyäba! Zajos felkiáltások jobbról: Rendre! Miféle eljárás ez!?) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Ezen kérdés előttem nem új, mert köztem és a ház elnöke között arról, hogy ő visszalépni kivan, már régebb idő óta van eszmecsere, (Zaj balfelöl.) téved tehát Polónyi képviselő úr a tekintetben, ha azt hiszi, hogy a Berliner Tagblatt czikke folytán állhatott voma elő ezen helyzet. Ki kell, hogy jelentsem, hogy a Berliner Tagblatt a sajtóirodával összeköttetésben oinea, (Zaj balfelöl.) a Berliner T;;gblatt a sajtóirodával nem áll levelezésben és én magam is, midőn a Berliner Tagblatt ezikkéró'l a Budapesti Hírlap alapján értesültem, . . . Bartha Miklósi Nem hiszszük! Elnök : Bartha Miklós képviselő urat rendreutasítom ! (Zaj.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök:.. . azonnal kötelességemnek tartottam a Magyar Újságban, a mely a kormányhoz közel áll, kijelenteni, hogy ezen czikknek a tartalmával magamat egyáltalában nem azonosítom, sőt azt magamévá egyáltalában nem teszem. Ivánka Oszkár: Ki hiszi el ? B. Bánffy Dezső minisztereinők: Azzal jogtalanul méltóztatnak vádolni, hogy ez befolyásolhatta volna a dolgot, de az időre való tekintettel nem is lehetett, mert, sajnos, a ház elnöke lemondási szándékát nekem sokkal előbb bejelentette. Osztom azoknak nézetét, t. ház, a kik abban a nézetben vannak, (Zaj. Elnök csenget.) hogy Szilágyi Dezsőnek az elnöki székben való maradása az ország érdekében van. Sajnos, hogy nem tudtam elérni, hogy lemondását be ne adja, És ily körülmények között, (Zaj. Elnök csenget.) bármennyire sajnálnom kellett is, a legőszintébb sajnálatomnak és legőszintébb meggyőződésemnek adva kifejezést a felett, hogy távozása veszteség, ismerve azonban az ő egyéniségét, határozottságát, nem tudom másra kérni a házat, mint arra, hogy legőszintébb sajnálatának adjon kifejezést Szilágyi Dezső távozása felett és vegye tudomásul lemondását és az új választás iránt intézkedjék. (Hosszantartó, élénk helyeslés a jobb' oldalon. Nagy zaj a bal- és szélső baloldalam.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! (Viharos »Eláll/« kiáltások és felkiáltások a jobbóldalon: Most mi nem hallgatjuk meg Apponyit I Nagy zaj, lábdobogások és taps a bal- és szélső baloldalon. Elnök hosszasan csenget.) Szentiványi Árpád! Most én mondom, hogy Bánffy nem fog beszélni többé! (Hosszantartó, nagy zaj. Elnök csenget. Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk! Halljuk!) Hock János: Bánffy többé nem beszél. (Nagy zaj.) Fáy István: Mi a miniszterelnököt inzultálni fogjuk! Ez disznóság! (Hosszantartó, nagy zaj bal felől.) Polónyi Géza: Fölpofozzuk a miniszterelnököt ! (Hosszantartó, nagy zaj.) Elnök (ismételten csenget) : T. ház ! Csendet kérek! Én akarok beszélni! (Nagy zaj és felkiáltások: Halljuk az elnököt!) Hivatkozva mindazon t. barátaimra, . . . (Zaj. Elnök csenget.) Csendet kérek! ... a kik arra kértek engem, hogy az elnökséget az új elnök megválasztásáig vigyem, különösen a képviselő urakat ezen az oldalon,