Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-373

378. országos ülés 1898, decsember 6-án, kedden. 147 De hát, t. ház, mikor van helye az elővezetésnek és mikor a letartóztatásnak? Nézzük meg, hogy a büntető eljárás mit mond erről. Azt mondja a 131. §.: »Elővezetési parancsot kell kiadni: először, ha az előzetes letartóztatásnak valamely törvényes oka forog fenn.« —Mi ez? »Az előzetes letartóztatás elrendelendő a tettenkapás esetében, ha a tettenkapott kiléte azonnal meg nem állapítható.« Tehát, t. ház, minthogy itt sem tettenkapásról nincs szó, s ezenkivtíl Rakovszky kiléte azonnal megállapíttatott, tehát nem volt meg nem állapítható, ezen okból ellene nem lehetett helye az elővezetésnek. »Másodszor, ha a szabályszerűen megidézett terhelt nem jelent meg és elmaradását figyelembe vehető okkal ki nem mentette a hatóság előtt, megjelenése pedig továbbra is szükséges.« Ezen esetben tehát az elővezetésnek tisztán és világosan egyik oka sem forgott fenn. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Már most mivel állott elő az államtitkár úr? És itt érdekelni fogja a képviselő urakat, hogy milyen kezekben van az igazságügyi kormány, hogyha ily eminenter jogi kérdésben ily tévedésbe esett az államtitkár úr, mint a milyen nála konstatálható. Mit mond az államtitkár úr? Hogy Chorin Ferenez képviselőtársunk beszédének egyik hézagát magára nézve felhasználhassa, előáll azzal, hogy hamis idézettel vádolja öt azért, mert azt mondja, hogy rosszul ezitált, nem a határozatot, hanem a javaslatot ezitálta, és azt mondja, hogy ő különbséget lát abban, hogy a ház ülésezése alatt, vagy a ház ülésezése nélkül elővezethető-e a képviselő, vagy sem. Azt az 1889. évi határozatot az államtitkár úr ez esetben a mentelmi jog sérelmének feníorgása ellen hozza fel, és ebben látom én az államtitkár úr nagymérvű járatlanságát. (Igás! Úgy van! Ttiszés a szélső baloldalon.) Mert miről van szó ? Általános szabály az, hogy képviselőt bűnügyben nemcsak letartóztatni, de a képviselőház előzetes engedelme nélkül még megidézni sem szabad. Miről volt szó 1889-ben? Arról, hogy vájjon tanúként megidézhető-e a képviselő, mert terheltként és vádlottként nem idézhető meg, ezt tudjuk, s akkor nem a mentelmi jog korlátozása, megszorítása, hanem ellenkezőleg annak tágítása érdekében azt határozta a képviselőház, hogyha pedig a képviselőház együtt van, ülésezik, akkor még tanúként sem lehet a képviselőt megidézni oly esetben, ha kényszereszközök alkalmazásával van e tanúskodás összekötve. Mit jelent ez, t. ház? Ez jelenti azt, hogy ezen kivétel még csak megerősíti azon általános szabályt, hogy a képviselőt megidézni sem szabad terheltként, vagy vádlottként, sőt még tanuként sem, ha kényszereszközök alkalmazásáról van szó, és ha a képviselőház együtt van. És ekkor az államtitkár úr előáll egy ilyen példával! (Derültség a szélső haloldalon.) Hát tanúskodásról van itt szó? Hát Rakovszky István képviselő űr az országgyűlés együtt nem léte alatt idéztetett meg tanúként? Micsoda példa ez? Épen olyan példa, mint a minőt ő óriási rabuíisztikával felhozott akkor, a mikor előállott azzal, hogy képviselő ilyenformán a törvény fölé helyezhető akkor, ha ingben jelennék meg a színházban és így nem volna őt szabad kivezetni. Igen tisztelt államtitkár úr, azt a képviselőt, a ki nemcsak ingben ül a szinházban, hanem esetleg nagyobb botrányt is követ el, be lehet zárni az őrültek házába, vagy ha úgy tetszik, ki lehet nevezni államtitkárnak, (Zajos derültség a szélső baloldalon.) de ezt egy képviselőről feltenni nem lehet. Hiszen mondhatott volna a t. államtitkár úr ennél eklatánsabb példát is, mert a képviselő is ember lévén, abban a szinházban talán még mást is csinálhat, úgy-e, t. képviselő úr? De ha ezen preventív rendszabályok' alkalmazásával a rendőrségnek passe-partout-t adunk a képviselők letartóztatására, akkor engedje meg nekem az államtitkár úr is, hogy egy példával illusztráljam, milyen különbség van a letartóztatás és kivezetés között. Ha az a képviselő az operaházban ilyen botrányos magaviseletet tanúsít és onnan kivezetik, senki sem fog, de én sem fogok a mentelmi jog sérelméről panaszkodni, de ha azt a képviselőt kivezetvén, megállapítják, hogy országgyűlési képviselő és mégis letartóztatják, akkor igenis a mentelmi jog sérelméről fogunk panaszkodni. (Ügy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) De, t. képviselőház, hiszen a Plósz-féle elméletek szerint miként állanak a dolgok ? Ha egy képviselő egy nappal előbb szüretel, mint a hogy ki van publikálva, akkor tetten kapják és bekisérik őt. De vannak statútumok, a melyek megtiltják azt büntetés íerhe alatt, hogy a kukoriczatörésre kiszabott határidő előtt tököt szedjenek. Most, ha a képviselő kimegy a kukoriczaföldjére és hazahoz egy tököt, mielőtt a kukoriczatörés beáll, akkor őt le fogják tartóztatni, mert in flagranti tettenkapták? Vagy ha a képviselő az utczán megy este és tesz oly dolgot, a melyet nem akarok felemlítem, (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) akkor konstatálják, hogy képviselő és bekísérik. Volt rá eset, hogy a rendőrség ilyen panaszszal idejött — nem akarok nevet mondani — a ház azt mondta, hogy a törvényhozás működése sokkal magasabban álló feladat, semhogy a képviselőt ilyen aprólékos ostobaságért képviselői tevékenységében meggátolni szabad volna és nem adta ki a ház a képviselőt, mert zaklatást látott benne. És azok a rabulisztikus példák, a melyeket 8 képviselő úr és államtitkár úr felhozott, semmi egyebek, mint rabulisztikai mentsvárak azért,