Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-373

} 36 8?3, országos tíléí 1898. deczeniber 6-án, kedden. kormánypárti sajtó nagy részéről nem ismétlődtek volna. Sőt még olyan vádak is fordultak elő a kormánypárti sajtóban, mintha az ellenzék ezen ügyet azért karolta volna fel, hogy — mert az indemnitási szónokok sorozata kifogyóban van — ezzel az időt húzza. T. képviselőház! Az indemnitási vita alig kezdődött meg. (Úgy van! a haloldalon.) Ha mi ezt igazán időtöltésűi akarnók kihasználni, akkor erre még nem volna szükségünk. Hanem mi azért tárgyaljuk ezen kérdést talán hosszasabban, mert mi magát a kérdést nagyfontosságú és nagyjelentőségű alkotmányjogi kérdésnek tekintjük. (Igás! Úgy van! a hátoldalon.) De, t. ház, maga a túloldal is, persze más, nem alkotmányjogi szempontból, hanem a saját pártjának ezélzatainál fogva olyan elsőrangú, olyan nagyfontosságú kérdésnek tekinti, hogy nem iparkodik a tárgyalások folyamát megrövidíteni, hanem egész csapatot küld akczióba a saját táborából; előbb a kis kaliberüeket, de miután azok nem sok kárt tettek, megpróbálja a nagyobb kaliberű ágyúkat a csata tüzébe bevonni, a melyek azonban nagyon rosszul és gyengén sülnek el. Ide küldöttek Pulszky Ágostot, mint nagy kaliberűt, sőt ide küldöttek a kormánynak egy tagját: Plósz Sándor államtitkár urat, a mi nagyon mutatja, hogy minden pártelfogúltság nélkül tárgyalnak, a mi nagyon mutatja azt, hogy nem csináltak ebből a kérdésből pártkérdést, persze nyíltan nem, hanem úgy látszik elfödve igen. Azért volt szükséges ilyen nagy kaliberfíeket kiküldeni a csata zajába, hogy a túloldalon valahogy megkapják a felvilágosítást azok, kik talán a kisebbség véleményével tartanak, a kik esetleg Chorin Ferenczhez csatlakoztak volna, hogy : hohó ezt nem szabad tenni, mert hisz ez a párt érdeke ellen van. Ha teszik egynehányan, ám tegyék; de a többség maradjon meg mellettünk minden körülmények között. (Igaz! Úgy van ! a baloldalon.) T. képviselőház! Mikor ilyen jelenséggel állunk szemben, akkor engedjék meg, hogy én is behatóbban foglalkozzam úgy ezzel a kérdéssel, mint a túloldalról ebben a kérdésben történt egyes felszólalásokkal. (Halljuk! Halljuk!) Kezdem legelőször is, de kin is kezdhetném máson, mint Pulszky Ágost t. képviselőtársamon, (Halljuk! Halljuk! halfelöl.) mert ő képviseli leginkább azt a törekvést, mely ezen alkotmányjogi kérdést politikai tendencziákkal szeretné összekeverni és ezáltal a jogi térről azt a politikai térre átjátszani, épen azt említettem szándékkal és czéízattal, hogy a t. túloldal azon tagjait, kik még nincsenek augazsirozva a kisebbségi vélemény mellett, annál inkább összetartásra buzdítsa. Hát, t. ház, ő az általunk már annyira megszokott éles logikájával mely ezt az oldalt igen sokszor gyönyörködteti és a legkedélyesebb humorban j képes tartam és az ő' páratlan következetességével azzal kezdi felszólalását, hogy ez az egész ügy abszolúte semmi jelentőséggel sem bir, igen csekély, másodrangú dolog, bár ezen csekély fontosságú ügygyei akkor, mikor a tárgyalást siettetni is szeretné, teljes egy óráig foglalkozott. Mi úgy vagyunk vele, mint azzal a bő költekezővel, a kit pazarlás miatt gondnokság alá kell helyezni, mert beszédének árjával ezt az ügyet, mint egy özönvízzel öntötte el. Hogy t. képviselőtársam éles logikája milyen ellenmondásba keveredett, ezt igazolja az a másik körülmény is, hogy fejtegetésének fonalán, mikor egy egészen mellékes körülményhez jut, tudniillik ahhoz a kérdéshez, hogy áll-e Chorin Ferencz t. képviselőtársamnak az az állítása, hogy akkor, mikor a mentelmi jogot megsértette Krecsányi rendőrkapitány, ő egyúUal elkövetett-e hivatalos hatalommal való visszaélést is ? Mikor mi erre közbekiáltottunk erről az oldalról, hogy ez mellékes körülmény, akkor ezt az igazán mellékes s lényegtelen körülményt főfontosságúnak deklarálja. Hát a t. képviselőtársam, mint az országnak kiváló észjogásza, talán tisztába lehetne azzal, hogy a mentelmi jog kérdésénél egészen lényegtelen körülmény az, hogy ezzel együttesen és kapcsolatban más bűncselekmény is követtetett-e el, vagy sem, mert a mentelmi jogot meg lehet sérteni a nélkül, hogy más bűncselekmény is elkövettetett volna, mert azért annak, hogy a mentelmi jog megsértése van-e, vagy nincsen más bűncselekméiiynyel is párosítva, a mentelmi jog sérelmének tényálladékára abszolúte jelentősége nincs, mei ez semmi közvetlen összefüggésben azzal nem áll. Egészen közönbös, nemcsak ez a kérdés, hanem az a kérdés is, a mentelmi jog sérelmének tényálladékára abszolúte jelentősége nincs, mert ez semmi közvetlen összefüggésben azzal nem áll. Egészen közömbös nemcsak az a kérdés is, a mentelmi jog sérelmének eldöntésére, — és ezt azért bocsátom előre, mert én ezen ügyet szeretném olyan tiszta világításba helyezni, a mint az minden józan gondolkodó s nemcsak a jogász előtt a napnál fényesebben áll, — ha vájjon Rakovszky István követett-e el a maga részéről azzal a rendőri közeggel szintén sértést, mert ha ez megtörtént, ez más útra tartozik, az illető rendőrközegnek módjában áll a háztól őt kikérni, a ház engedélyét megnyerni, hogy azután a birói eljárást megindíthassa ellene. Ezek lehetnek esetleg a rendőrkapitány eljárásának és a mentelmi jog sérelmének megítélésénél enyhítő, vagy súlyosító körülmények, de magának a mentelmi jog megsértésének a tényét abszolúte nem alterálják. Vádol bennünket t. képviselőtársam szenvedélyességgel, az objektivitás hiányával, de vádol ezzel bennünket nagy mértékben a kor-