Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-372

130 872. orsK&gog ttlés 1898. deczember S.én, hétföa. Most, t. képviselőház, csak egynehány rövid szóval kell még a személyes kérdések sorozatát befejeznem. (Halljuk! Halljuk!) Sajnálom, hogy nem lehettem itt, mert az előbb elmondott ténye­ket a képviselőház naplójából kellett kikeresnem, a mikor Pulszky Ágost beszédét tartotta. Hite­lesen értesültem azonban egynéhány kifejezésről személyemre vonatkozólag, a melyeket megjegy­zés nélkül nem hagyhatok. (Halljuk! Halljuk!) Én csak annyit akarok előre bocsátani, hogy a képviselő úr jónak látta az én mentelmi bizott­sági eljárásomat kritika tárgyává tenni és pedig oly hangon, — szokása szerint, —a mely e ház­ban a szenvedélyeket a legnagyobb mértékben fel­keltheti. (Élénk tetszés és helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) S ezzel a kérdésnek objektív megvita­tását (Folytonos zaj. Elnök csenget.) lényegesen meg­nehezíti. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Azt mon­dotta ugyanis a t. képviselő úr, hogy a mentelmi bizottságban elnök, ügyvéd és bíró voltam egy­szerre. (Ellenmondások jobbf"elöl.) Azután kimagya­rázta, hogy az ügyvéd szót sem értette silány, vagy alacsony értelemben. Ezt fel sem teszem róla, mert ez oly dolog volna, melynek tisztázása más térre tartoznék; értette azonban úgy, hogy műkö­désem a mentelmi bizottságban nem volt olyan, a mely az elnöki állásnak megfelelt volna. Kér­dezem tőle, honnan tudja ezt? (Derültség a bal­oldalon.) Hiszen a mentelmi bizottság ülései zárt ülések, annak tárgyalásai alkalmával a bizottság tagjain kivííl senki siues ott jelen. Tehát nem saját tudomásából, hanem csak besúgás utján juthatott ehhez. (Úgy van! Úgy van! Zijos helyes­lés és tetszés a baloldalon,) Ivánka Oszkár Az ellopott levelekhez hasoidó! (Derültség a balfelöl. Zaj. Elnök csenget.) Chorin Ferencz i A t. képviselő úr tud­hatja azt, hogy misem veszedelmesebb a politikai életben, mert ez szüli a legtöbb félremagyarázást, ha nem saját meggyőződés alapján, hanem más, sokszor teljesen légből kapott informácziókra fektetve alkotjuk Ítéletünket. Hát t. ház, én eljárásomnak a mentelmi bizottságban csak két bíráját ismerem. Egyik a mentelmi bizottság, a másik a képviselőház. A mentelmi bizottság eljárásomban kifogásolni valót nem talált, legalább egyetlenegy hang sem emelkedett ellene. A képviselőház, mely a men­telmi bizottság jelentései által jegyzőkönyvileg értesül a történtekről, ezen okmányok alapján ítélheti meg eljárásomat. Bocsánatot kérek, tisz­telt képviselő úr, egészen félreismeri a mentelmi bizottság elnökének állását a bizottságban. Tud­nia kellene, hogy a kormány a mentelmi bizott­ságban nincsen képviselve; már pedig a dolog természeténél fegva valakinek őrködnie kell a jelentések helyessége felett, őrködni a felett, hogy az ott történők a ház előzetes határoza­tával és a ház tradiczióival ne ellenkezzenek. Az, a ki e felett őrködni köteles, elsősorban az elnök, mert ő irja alá az előadóval együtt a jelentéseket, melyek helyessége felett őrködni köteles, a melyekkel aláírása által azonosítva van. A mentelmi bizottság elnöke igenis felszólalhat a bizottság előtt, a mennyiben a tényállás tisz­tázása, a mentelmi bizottság tagjai felvilágosí­tására szükséges. Azt is mondotta a képviselő úr, hogy én Rakovszkynak ügyvédje voltam. (Közbeszólások a jobboldalon: Nem mondotta!) Igenis, elismerem, hogy én Rakovszky képviselő úr jogát a men­telmi bizottságban védtem, pedig védtem kötelessé­gemből kifolyólag; mert a memelmi bizottságban elsősorban az elnöknek kötelessége őrködni a fölött, hogy a ház által a ház tagjainak függetlensége érdekében megállapított elvek minden elhomályo­sítás, minden önkény és elcsavarintás ellen épsé­gükben tartassanak. (Éljenzés a bal- és szélső bal­oldalon. Felkiáltások: Bánffy-féle elcsavarintás.) Véleményem szerint tehát azt, hogy a midőn Rakovszky István képviselő urat védtem, helye­sen jártam-e el, a ház objektív megítélésére bíz­hatom. (Éljenzés a bed- és szélső baloldalon!) Elnök* Kubik Béla képviselő úr személyes kérdésben kér szót! (Haljuk!) Kubik Béla: T. ház! Nem értettem meg teljesen Pulszky Ágost képviselőtársam beszédét, bár egész figyelemmel kisértem azt s ez volt egyik oka annak, hogy itt és ott közbeszólottam ; közbe­szó lottam különösen akkor, a mikor oly tanokat kezdett itt magyarázni, a melyek a tényleges körülményeknek meg nem felelnek és a melyek­len igaza neki nincs. 0 azt mondta, hogy cso­dálkozik, hogy Kubik és Ivánka képvieslő urak tesznek e tekintetben folytonos szemrehányásokat. Hát igen tisztelt uraim, ha valakinek csodálkozni valója van, akkor az csak én lehetek, a ki cso­dálkozom, Pulszky Ágost t. képviselőtársamon, a ki a legközelebb műit alkalommal már abban mentelmi esetet látott, hogy innen egy képviselő­társam azt kiáltotta, hogy menjen ki, holott akkor ő nem lát mentelmi eset megsértését, a mikor a rendőrség már le is tartóztatott valakit. (Derült­ség. Élénk éljenzés és taps a bal- és szélső bál­oldalon.) Elnök: Plósz Sándor képviselő úr kér sze­mélyes kérdésben szót! Plósz Sándor államtitkár: T. képvi­selőház ! Chorin Ferenez képviselő úr azzal vádolt engemet, hogy midőn én azt állítottam, hogy ő hamisan idézi a házhatározatot, akkor vagy félreértettem, vagy rabulisztikával éltem. (Igaz! Úgy van! balfelől.) Nem volna szükséges erre felelnem, miután ő maga mondotta, hogy a politikai igazság más, mint a jogi igazság. Én elhiszem neki, hogy nagyon politikus dolog volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom