Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.
Ülésnapok - 1896-372
372. országos ülés 1898. deczember 3-én, hétfőn. 113 jog e tekintetben fennáll a képviselő megválasztatásától kezdve egészen a mandátum megszűntéig; addig a tanuzási kötelezettséget illetőleg az elővezettetésre nézve a ház szünetelése alatt nem szükséges a ház előzetes engedélyét kikérni. (Zaj és mozgás a baloldalon. Úgy van! jobbfelől.) És még más szempontból is különbség van az elővezeftetés és letartóztatás között. Ha egyszer a ház a bűnvádi eljárás megindítását a mentelmi jog felfüggesztésével engedélyezte, akkor ebből kifolyólag az elővezettetésre a háznak engedélyét külön kikérni nem szükséges ; ellenben a letartóztatáshoz újabbi engedély szükséges. (Úgy van! jobbfelől.) Én, t. ház, bár nem egészen a fenforgó esetekre nézve, de általában ki akartam fejteni azt, hogy nem áll az, hogy a képviselő személyes szabadságának minden megsértése feltétlenül a mentelmi jog megsértését képezi; (Helyeslés jobbfelől.) hanem, hogy igenis van különbség a személyes szabadság korlátozásainak egyes nemei között a ház eddigi határozatai értelmében is. (Úgy van! jobbfelől.) A mentelmi jog gyakorlatában tudtommal eddig niucs megállapítva az, hogy rendőri preventív kényszereszközök alkalmazása minő viszonylatban van a mentelmi joggal. A ház mindig csak bírói eljárásról szólt. így szól az alapvető 1867-iki mentelmi bizottsági jelentés is. Más eset, úgy látszik, nem fordult elő és Chorin képviselő úr sem hoz fel ese 1 et, sőt abból, hogy ő a mentelmi jognak általa tett fejtegetéséből csak egy fordulattal, egy szójátékkal tér át a rendőri kényszereszközök alkalmazására, azt kell hinnem, hogy ilyen eset csakugyan az ő tudomása szerint sem fordult elő. A fordulat, a melyet említettem, az (olvassa): *ha a feirói intézkedésekkel szemben egészen körülbástyázzuk a mentelmi jogot, mennyivel inkább kell ezt tenni a rendőrséggel, tehát oly hatósággal szemben, a mely egyenesen a kormánytól függ«. (Felkiáltások balfclől: Természetesen !) Bocsánatot kérek, e fölött lehet vitatkozni, de én nem akarok, mert a kormánynak rendőri intézkedéseiért a kormány felelős és pedig felelős ennek a háznak, (Derültség és ellenmondás a bal- és szélső baloldalon.) a birói intézkedésekért ellenben nem. Tehát lehetne, de én nem akarok felette vitatkozni. (Zaj. Elnök csenget.) Azonban engedjék meg, hogy néhány gyakorlati esettel illusztráljam e felfogást. Nagy római jogászoknak az volt a force-uk, hogy sohasem állítottak fel elvet gyakorlati eset nélkül és nem döntöttek el gyakorlati esetet az elv felállítása nélkül. Azt hiszem, hogy Chorin képviselő úr is respektálja ezt a felfogást, ezt a methódust, legalább szokta idézni nemcsak a mentelmi bizottság jelentését, hanem a római forráKÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIX. KÖTET, sokat is. Hát, t. ház, pl. a képviselő rendőri tilalom ellenére fel akar ugrani egy robogó villamos vonatra. A rendőr meg akarja állítani, le akarja onnét venni, de az illető kiadja magát képviselőnek és nem szabad őt akadályozni, mert minden megsértése az ő személyes szabadságának a mentelmi jog alá esik. Tessék először a ház elé menni, mentelmi jogát kikérni, azután tessék őt a villamosról levenni. (Tetszés jobbfelöl, herültség a bal- és szélső baloldalon.) A rendőrség tűzvész, vagy házbeomlás veszélye miatt kordont húz. A képviselő keresztül akar menni Nem szabad őt személyes szabadságának megsértésévei ebben akadályozni, keresztül kell engedni, ha erőszakoskodik is, vagy először ki kell kérni a háztól mentelmi jogának felfüggesztésével. (Zaj ballfelöl.) Bocsánatot kérek, ennek mindnek kell állni, ha az az elv, a melyet Chorin t. képviselő úr felállított, áll. (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj balfelől.) Egy képviselő a színházban szivarozik. Nem Szabad őt ebben meggátolni, nem szabad elvezetni onnan, mert hiszen ez személyes szabadságának korlátozása. Ki kell előbb kérni a háztól. A képviselő ingujjban ül ott; ki kell kérni. Éhez hasonló esetet igen sokat tudnék mondani. Egész hasonló eset az is, midőn valamely csoportosulást nem lehet másként megakadályozni, a rendet nem lehet másként fentartanij mint ha a képviselő onnét eltávolíttatik. Nem lehet eltávolítani, előbb ki kell kérni a háztól. Győry Elek: Elgázolta Rakovszkyt a vonat ? Plósz Sándor államtitkár: Bocsánatot kérek, ez más, ez nem rendőri intézkedés. Hiszen ha ilyen esetet méltóztatik felhozni, . . . (Zaj.) akkor az abéezénél vagyunk. (Zaj a baloldalon) Elnök: Ha az egyik oldalon nem engedik a szónokot beszélni, lehetetlen, hogy a másik oldalon ugyanaz elő ne forduljon. Plósz Sándor államtitkár: A gyakorlati élet parancíolólug tiltja, hogy ne álljon fenn az az elv, hogy rendőri prevntiv intézkedések nem tehetők képviselővel szemben, ha csak előbb a ház engedélye ki nem kéretik. Ha ez így van, akkor ennek ráezióját fel kell fedeznünk, határait megvonnunk, úgy, hogy a mentelmi jog i», a közrend is fentartassék. A mentelmi jog, mint a 67-iki bizottsági jelentés kimondja és a házban többször hangsúlyozták, nem terjedhet addig, hogy az országgyűlés egyes tagja felette álljon a törvényeknek. A törvényeknek a képviselő is engedelmeskedni köteles. (Egy hang jobbfelől: Szerintük nem, csak a szahadelvüpárti!) De a preventív rendőri iutékedések olyanok, hogy vagy engedelmeskedik az illető a ház előzetes megkérdezése nélkül is, tehát vagy kikényszeríthető az engedelmesség
