Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-350

350. országos ülés 1898. november 7-én, hétffin. 83 önálló vámteriilet létesítésétől a t. kormány irtó­zik, kérdem, mi hát a teendő ? A jelek azt mu­tatják, mintha a t. kormány szándéka az lenne, hogy a kiegyezési javaslatok itt elfogadtatván, a túlsó oldalon a parlamentnek feloszlatásával és a 14. §-nak alkalmazásával a jelenlegi álla­pot fentartassék. Hogy ez a szándék a leg­szégyenteljesebb és egyszersmind a legveszélye­sebb is, bizonyos, mert először közjogilag sérti nálunk a törvényt, a mely megegyezést csak az alkotmányos Ausztriával ismer, és politikailag veszélyes és megbélyegző is lenne, mert miként nézne az ki, hogy az ezeréves alkotmányára büszke Magyarország egy szomszéd állam alkot­mányának elnyomására törekszik? (Igazi Úgy van! balfélöl.) Ez veszélyes lenne, mert az a ma nyújtott segítség, a melyet Ausztriának alkot­mánya elnyomására adnánk, könnyen ellenünk fordulhatna és ezt a segítséget Ausztria nekünk bármikor visszaadhatná. Az önálló vámterületet a t. kormányelnök úr olyannak jelezte, a mely az országot tönkretenné. Nohát nem az önálló vámteriilet az, a mely az országot tönkretenné, miután annak politikai és gazdagági előnyeit ma még kiszámítani sem lehet; hanem igeiis tönkre­tette az országot a t. miniszterelnök úr kor­mányzata, (Élénk helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon.) tönkretette az 1896. évi képviselő­választás, (Igás! Úgy van! a bal- és szélső bal­oldalon.) mely mint fergeteg vonult el az ország felett és nagyobb pusztítást tett, mint Dzsingisz­kán hada. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső bal­oldalon.) Mert ha ezen ellenség nyomán vér és pusztulás fakadt is, legalább azokban, a kik meg­menekültek, megmaradt a lángoló honszeretet, megmaradt a tett és akaraterő, hogy az ország aránylag rövid idő alatt ismét virágzásba hozas­sák. (Úgy van! a baloldalon.) Hanem az 1896. évben rendezett képviselőválasztásnál nemcsak testvérvér folyt, hanem megvesztegettettek az erkölcsök, elpusztult a szabad gondolkozás, le tiportatott minden jog- és kötelességérzet (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) és dúl az önkény máig is, csakhogy a nemzet minden fo­gékonyságát teljesen kiirtsa. Ez következése a miniszterelnök úr kormányzásának és választási hadjáratának. Következése, elhanyatlása a vezető osztálynak, elkallódása, elszegényedése az ősi kisebb birtokosoknak. (Igás! Úgy van! a bal­és szélső baloldalon.) Következése a vallástalan­ság, a szoczializmus tév tanának terjedése, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) követke­zése az, hogy az ország negyvenezer napszámo­sának szolgálatában nem ismertetik el a szellemi fölény, hanem tekintetik az csupán zsoldos szolga­hadnak, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső bal­oldalon.) a mely nemes testületnek csak az az egy érdeme van a t. kormány előtt, hogy a vá­lasztások alkalmával a frankosokkal és pálinka­bódésokkal egy zászló alá sorakozik. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha az egész vonalon, a közkormányzat minden ágában látjuk és tapasztaljuk az önkényt és a hatalom előtérbe tolását mindenütt, hol az egyéni jog és szabad­ság a hatalom a czéljaiba ütközik; ha látjuk azt, hogy az állam alapköve, maga az igazság is lábbal miként tiportatik; (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) ha látjuk, hogy válasz­tások alkalmával a bírói függetlenségi törvény tényleg megtámadtatik és felfüggesztetik, midőn nemcsak a bírósági hivatalnokok, hanem maga a különben érdemes bírói kar is szolgálatra kényszeríttetik (Úgy van! balfelöl) nemcsak, hanem maga az igazságügyminiszter is, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Hall­juk! balfelöl.) saját jelöltsége érdekében a kortes­útra kél és hivatalnok által és annak kezelése mellett szórja az erkölcsöt és meggyőződést rontó maszlagot, (Igaz! Úgy van! a bal-és szélső baloldalon.) akkor itt e házban ismétlem azt, hogy a mai kormányzat és a legközelebb tör­tént képviselőválasztás a Bathu-khán hadánál vésKthozóbb nyomokat hagyott az országban. (Úgy van ! a bal- és szélső haloldalon.) Ezelőtt 49 évvel, (Halljuk! Halljuk !) midőn Világosnál a haza egére sötét borulat szállott, egy idegen fővezér azt tudatta saját urával, hogy a legyőzött Magyarország lábainál fekszik. Most, 18 évi kitartó küzdelem után és 31 éves úgy­nevezett alkotmányos élet után a t. miniszter­elnök úrnak bármelyik benfentes hízelgője elő­állhat azzal, hogy: Kegyelmes úr, a szolga Magyarország fekszik lábaid előtt! (Igiz! Úgy van! Tetszés a bal- és szélső baloldalon.) így lejtőre jutván a haza sorsa, elérkezett az ideje annak, hogy a még megmaradt csekély független és meg nem vesztegetett elemek az önvédelem fegyveréhez nyúljanak. (Élénk helyes­lés a bal- és szélső baloldalon.) Az önvédelmet az 1222. évi dekrétumban foglalt aranybulla 31. §. még a törvénybontó király ellen is megengedi. Régi alkotmányunk pedig, míg a népképviseleti rendszer behozva nem volt, kifejlesztette ezen védelmet, mert nemesik az alkotmány bástyái, a vármegyék, hanem maguk a karok és rendek is visszautasítottak minden olyan királyi propo­zicziót, mely az alkotmányba ütközött. Ma a népképviseleti parlamentáris rendszer mellett sem enyészett el ez a jog, és habár nem nyíltan, de benfoglalva a sorok közt megvan házszabályaink­ban, a melyek itt a szólásszabadságot minden képviselőnek megengedik. (Úgy van! balfelöl.) Nem igaz, t. ház, hogy a többség akarata min­dig a döntő, A fúzió után megtörtént az első választás alkalmával, a midőn Tisza Kálmán t. képviselő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom