Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-350

350. országos ülés 1898, november 7-én, hétfőn. 7? kor mindenféle felszólalásra áll az, hogy elhalasztását kérelmezői lehet (Ellenmondások jobbfelől.) De én nem ezért nem tartom eíhibázottnak, hogy a t. elnök úr nem bocsájtotta szavazás alá ezt a kérdést. Mert ha így történt volna a dolog, akkor szükséges lett volna szavazás alá bocsátani ; azonban nem így történt, hanem úgy, hogy mikor Sima Ferenezet, a ki jelentkezett, felszólították szólásra, akkor nem háromnegyed kettő volt, hanem egynegyed három. A mi üléseinknek időtartama két órára van megszabva, két óra után senki sem kényszeríthető szólásra, sem pedig azért, mert két óra után hívják fel szólásra, szólási jogától el nem üthető. Ezért nem lett volna egyéb szükséges, mint annak konstatálása az elnök úr részéről, hogy miután a képviselőház ülésére kiszabott idő ki vau merítve, ennélfogva a képviselő nem kötelezhető a mai napon való szólásra, és eo ipso fenmarad a szólás joga, a nélkű), hogy ezt szavazás alá kellene bocsátani, másnapra. Azt hiszem, ez lett volna a házszabályoknak megfelelő eljárás. (Helyeslés balfelöl. Ellenmondás jobbról.) De úgy látom, néhány közbeszólásból és fejrázásból, hogy az én felfogásom a túloldalon nem talál helyeslésre. Abban a helyzetben nagyon sokszor vagyunk, hogy a t. túloldal velünk nem ért egyet, nemcsak e tárgyban, hanem más tárgyakban is. Épen a házszabályok tekintetében, a melyekhez ez mezidens alkalmával szólni kívánok, láttuk a szombati ülésen azt, hogy milyen eltérő felfogás nyilvánult, mert bennünket, a kik az ellenzéken az egyik interpeílácziónak hétfőre halasztását támogattuk, azzal vádolt a t. túloldalról felszólaló képviselő urak egyike, hogy ez komédia, a másik, hogy ez visszaélés a házszabályokkal. Én csak szeretném látni Gajári Ödön t. képviselőtársamat a házszabályok védelmére sietni akkor, mikor a házszabályoknak épen a betíí szerinti értelme, a melyet annyira hangsúlyoz Pulszky Ágoston t. képviselőtársam, oly eklatánsán szegetik meg, a mint megszegte ezt egy alkalommal Pulszky Ágost t. képviselőtársam maga, a mikor ő odaült az előadói székbe a nélkül, hogy előadó lett volna. (Igaz! Úgy van! balfelöl. Zaj a jobboldalon.) Akkor nem láttuk Gajári Ödön t. képviselőtársunkat a házszabályok védelmére sietni, hanem azt látjuk, hogy mikor a kisebbség a házszabályok keretén belül marad, és ezt nem sérti, hanem a többség hatalmaskodásának túlterjeszkedése ellen védelmi eszközül használja fel, akkor felsziszszennek, mint a kigyó, a melynek a farkára taposnak (Derültség jobbfelől.) A komédia igazán abban van, ha valaki a házszabály ellenére mint nem előadó előadóként szerepel, és a komédiát azok űzik, kik ezt nemcsak hogy nem támadják, hanem jóváhagyó helyeslésükkel a valótlaságot még a jegyzőkönyvben is hitelesítik. (Zaj jobbfelöl.) Elnök: Kérem a t. képviselő urat, úgyis két névszerinti szavazás lesz ma, méltóztassék talán a tárgyhoz szólni. Sághy Gyula: Köszönettel veszem at. elnök úr figyelmeztetését, de egy kérésem van, kérést szabad intézni a t. elnök úrhoz is; engedje meg nekem, midőn a házszabályokhoz szólok, hogy azon keretben mozogjak, a mely keretben mozgott szombaton Gajári Ödön és Pulszky Ágost t. képviselőtársam, (Zaj a jobboldalon.) mert az a jogunk nekünk is megvan. Elnök: A képviselő urnak teljesen joga van a házszabályokhoz szólni bármikor, de most nem a házszabályokról, hanem a jegyzőkönyv hitelesítéséről van szó, arról, hogy méltóztatik-e helyeselni a jegyzőkönyvet úgy, a mint van. Nem az én szerepem kitanítani a képviselő urakat arra, hogy mikor lehet beszélni ; a házszabályokhoz mindig lehet szólani, most azonban más tárgyról van szó, a t. képviselő űr ehhez a tárgyhoz kért szót, tessék tehát a tárgynál maradni. Sághy Gyulai Én azt gondoltam, hogy ezzel rövidítem a dolgot, (Élénk derültség a jobboldalon.) ha a jegyzőkönyv kapcsán mindjárt a házszabályokhoz is szólok. Azonban a t. elnök ár figyelmeztetése előtt meghajlok, mert tökéletesen igaza van s majd máskorra tartom fenn magamnak ezt a jogot. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki a jegyzőkönyv hitelesítéséhez szólani ? Ha nem kivan senki, a vitát bezárom. Következik a kérdés feltétele. Elsősorba i áll a jegyzőkönyv azokkal a kiigazításokkal, melyeket magam proponáltam, s melyekhez méltóztatnak hozzájárulni. (Helyeslés.) Másodsorban áll Polónyi Géza képviselő úr indítványa, s minthogy ennek első részét maga a t. indítványozó úr visszavonta, következik a második rész. Kérem ezt felolvasni. Rakovszky István jegyző (olvassa): »Az utolsó bekezdés szövege helyett tétessék: Az elnök a kérdésfeltevésének megtagadása utána helyett, hogy Sima Ferencz képviselő urat beszédének azonnal való elmondására szólította volna fel, áttért Molnár János képviselő úr interpellácziójának a következő ülésre való áttételének kérdésére és a húsz képviselő által kért névszerinti szavazást és ennek húsz képviselő a következő ülésre való halasztását elrendelvén, az ülést bezárta.« Elnök: T. ház! Azt hiszem, miután maga a jegyzőkönyv szövege ellen most már Polónyi Géza képviselő úrnak sincs kifogása, egész egyszerűen lehet a kérdést feltenni. Á jegyzőkönyv szövegét tehát méltóztatnak elfogadni azzal a módosítással, melyet jeleztem. (Helyeslés.) Ezt