Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-364

864. országos ttlós 1898. noTeraber 24-én, esfltörtSkdn, 333 tárizmus miből keletkezett Angliában. Hiszen a parlamenti élet másfél századon keresztül nem tartalmazott egyebet, mint a költségvetés meg­állapításának jogát; ebből származott tulajdon­képen HL Eduárdtól kezdve. Hogyha ennek gyökerére megyünk s a parlamenti élet fejlődé­sét vizsgáljuk, láthatjuk azt, hogy a legtöbb érintkezési pont polgár és állam közt az alkot­mány és a parlament ellenőrzése tekintetében a költségvetésben van. Ép ezért, azt hiszem, na­gyon helyes és nagyon okos dolog lesz, ha a sorrendet így tartjuk meg, nem pedig megfordítva. Én nagyon jól tudom, hogy az a felfogás ural­kodik a pártok részéről, hogy itt egy alkalom van, hol a kormánynyal szemben az ellenzék erélylyel és némi sikerrel léphet fel. Elismerem, és ha visszatekintek a parlamenti élet történe­tébe, — mindig örömmel és élvezettel tanulmá­nyozom az angol viszonyokat, mert meggyőző­désem szerint a többi parlamentek életében annyi tanulságos dolgot feltalálni nem lehet — vissza­emlékezem arra, hogy ezelőtt 115, illetőleg 119 évvel 1781-ben Thomas Pitt — nem a híres Pitt — és 1784-ben Fos vezetése alatt az an­gol parlamentben felmerült az a törekvés a költségvetés megtagadása által a kormánynyal szemben erélyesen fellépni és pedig nem a kisebbség, de a többség részéről. Érdekes a reminiszczenczia, mert ez az akczió 1781-ben abból az inczidensből indíttatott meg, mert a miniszterelnök az amerikai hadjáratra vonatko­zólag egy felvilágosítást következetesen meg­tagadott. Méltóztatnak tudni, hogy egy kiegyezés sokban hasonlít egy hadjárathoz. Az angolok még sem vitték odáig. Különös, érdekes, hogy 1784-ben hatszor vetették vissza ugyanazon egy évben a költségvetést, de az év végére a költség­vetés mégis meglett és az alkotmányos háztartás nem zavartatott meg. És azóta Angliában nem fordólt elő, pedig kormányokat buktattak, kor­mányokat lejárattak és erős küzdelmet folytat­tak ; de ezalatt a száz év alatt sohasem for­dultak ehhez a fegyverhez, hanem fordultak minden más fegyverhez, a melyet a parlamenti élet általában minden pártnak minden körülmé­nyek között bőségesen rendelkezésére bocsát. (Zaj balfelől. Halljuk! Halljuk/ a jobboldalon.) Miért? Mert az angolok gyakorlati és szabad­ságot szerető nép és ők tudják, hogy az alkot­mányos biztosítékokkal együtt a kormányt nem kell odaszegezni; olyan helyen kell odaszegezni a kormányt és feleletre vonni, a hol a határidő­höz kötött institucziókról való gondoskodás nem forog koezkán. (Helyeslés és tetszés jobbfelöl. Nagy zaj balfelöl.) Ezért mondja a parlamenti élet legalaposabb ismerője, May Erskin nagy tudós, hogy ez a fegyver a parlamenti életben már régen a fegyver­tárban van és rozsdásodik. Én azt hiszem, hogy minél modernebb fegyverekkel küzdünk a par­lamenti életben is, annál könnyebben érünk ezélt; (Zaj balfelől.) és ennek következtében ezt a fegy­vert senkinek sem ajánlom. (Helyeslés a jobb­oldalon.) De ne méltóztassék azt hinni, hogy én itt pártszempontból, vagy a kormány érdekében be­szélek. (Mozgás és derültség a bal- és szélső bal­oldalon. Zaj. Az elnök csenget. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Hivatkozom minden illetékes bírálómra ; eddigi fejtegetéseimből nem hiszem, hogy észre­vették volna, miféle párthoz tartozom. (Nagy zaj bálfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Én szigorúan tárgyilagos vagyok és a tárgyhoz szólok. (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) De hát küzdelem kell és a küzdelmet kíván­ják. Jól van, folytassunk küzdelmet, ha kell, a hunok barczát, de bármely időben némely dol­gokról ne feledkezzünk meg. És hogyha küz­delmünk hevében és zajában csak öt pereznyi szünetet tartunk is, ha csak azalatt körültekin­tünk, észreveszünk némely dolgokat, a melyek­ről, bármely párthoz tartozzunk is, nem szabad megfeledkeznünk. Eszünkbe jut az alatt a szü­net alatt, (Felkiáltások a baloldalon: A választá­sok!) a mikor csend van szenvedélyeinkben, hogy hónapok óta az ország panaszait tartalmazó kér­vényeket sem tárgyaltuk; eszünkbe jut azon szünet alatt, a mikor csend van szenvedélyeink­ben, hogy milyen kárörömmel vesznek körül ellen­ségeink, (Igaz! Úgy van! a jobboldalon) és meny­nyi erőt én bátorítást merítenek körülményeink­ből azok;(Igaz! Ügy van! jobbfelöl.) észreveszszük ez alatt a csend alatt, a míg szenvedélyeinkben pihenünk, hogy milyen véleményt keltettünk po­litikai és közgazdasági szempontból ennek az országnak a helyzetéről és fejlődéséről a kül­földön ; észreveszszük ez alatt a csend alatt azt, hogy milyen módon néznek reánk nemzetiségeink, hogy mekkora stagnáczió van az országban po­litikai és közgazdasági tekintetben egyaránt. Észreveszszük azt is, hogy mégis talán egy nemzetnek fiai vagyunk, (Nagy zaj és mozgás a bal- és szélső baloldalon. Halljuk '. Halljuk ! jobbfelöl.) még sem jó az, ha olyan kannibáli kegyetlen­séggel irtó háborút akarunk egymás ellen foly­tatni. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Igaza van! A rendőrség! A választások! Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Én azt hiszem, hogyha még mélyebben tekintünk a dolgokra és viszonyain­kat minden oldalon figyelemre méltatjuk, látjuk azt is, hogy nemzetközi és politikai helyzetünk napról-napra bonyolódik és napról-napra nehe­zedik. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Minél nehezebb pedig a helyzet, annál több hidegvérre és annál több tárgyilagosságra van szükségünk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom