Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.
Ülésnapok - 1896-364
864. országos ttlós 1898. noTeraber 24-én, esfltörtSkdn, 333 tárizmus miből keletkezett Angliában. Hiszen a parlamenti élet másfél századon keresztül nem tartalmazott egyebet, mint a költségvetés megállapításának jogát; ebből származott tulajdonképen HL Eduárdtól kezdve. Hogyha ennek gyökerére megyünk s a parlamenti élet fejlődését vizsgáljuk, láthatjuk azt, hogy a legtöbb érintkezési pont polgár és állam közt az alkotmány és a parlament ellenőrzése tekintetében a költségvetésben van. Ép ezért, azt hiszem, nagyon helyes és nagyon okos dolog lesz, ha a sorrendet így tartjuk meg, nem pedig megfordítva. Én nagyon jól tudom, hogy az a felfogás uralkodik a pártok részéről, hogy itt egy alkalom van, hol a kormánynyal szemben az ellenzék erélylyel és némi sikerrel léphet fel. Elismerem, és ha visszatekintek a parlamenti élet történetébe, — mindig örömmel és élvezettel tanulmányozom az angol viszonyokat, mert meggyőződésem szerint a többi parlamentek életében annyi tanulságos dolgot feltalálni nem lehet — visszaemlékezem arra, hogy ezelőtt 115, illetőleg 119 évvel 1781-ben Thomas Pitt — nem a híres Pitt — és 1784-ben Fos vezetése alatt az angol parlamentben felmerült az a törekvés a költségvetés megtagadása által a kormánynyal szemben erélyesen fellépni és pedig nem a kisebbség, de a többség részéről. Érdekes a reminiszczenczia, mert ez az akczió 1781-ben abból az inczidensből indíttatott meg, mert a miniszterelnök az amerikai hadjáratra vonatkozólag egy felvilágosítást következetesen megtagadott. Méltóztatnak tudni, hogy egy kiegyezés sokban hasonlít egy hadjárathoz. Az angolok még sem vitték odáig. Különös, érdekes, hogy 1784-ben hatszor vetették vissza ugyanazon egy évben a költségvetést, de az év végére a költségvetés mégis meglett és az alkotmányos háztartás nem zavartatott meg. És azóta Angliában nem fordólt elő, pedig kormányokat buktattak, kormányokat lejárattak és erős küzdelmet folytattak ; de ezalatt a száz év alatt sohasem fordultak ehhez a fegyverhez, hanem fordultak minden más fegyverhez, a melyet a parlamenti élet általában minden pártnak minden körülmények között bőségesen rendelkezésére bocsát. (Zaj balfelől. Halljuk! Halljuk/ a jobboldalon.) Miért? Mert az angolok gyakorlati és szabadságot szerető nép és ők tudják, hogy az alkotmányos biztosítékokkal együtt a kormányt nem kell odaszegezni; olyan helyen kell odaszegezni a kormányt és feleletre vonni, a hol a határidőhöz kötött institucziókról való gondoskodás nem forog koezkán. (Helyeslés és tetszés jobbfelöl. Nagy zaj balfelöl.) Ezért mondja a parlamenti élet legalaposabb ismerője, May Erskin nagy tudós, hogy ez a fegyver a parlamenti életben már régen a fegyvertárban van és rozsdásodik. Én azt hiszem, hogy minél modernebb fegyverekkel küzdünk a parlamenti életben is, annál könnyebben érünk ezélt; (Zaj balfelől.) és ennek következtében ezt a fegyvert senkinek sem ajánlom. (Helyeslés a jobboldalon.) De ne méltóztassék azt hinni, hogy én itt pártszempontból, vagy a kormány érdekében beszélek. (Mozgás és derültség a bal- és szélső baloldalon. Zaj. Az elnök csenget. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Hivatkozom minden illetékes bírálómra ; eddigi fejtegetéseimből nem hiszem, hogy észrevették volna, miféle párthoz tartozom. (Nagy zaj bálfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Én szigorúan tárgyilagos vagyok és a tárgyhoz szólok. (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) De hát küzdelem kell és a küzdelmet kívánják. Jól van, folytassunk küzdelmet, ha kell, a hunok barczát, de bármely időben némely dolgokról ne feledkezzünk meg. És hogyha küzdelmünk hevében és zajában csak öt pereznyi szünetet tartunk is, ha csak azalatt körültekintünk, észreveszünk némely dolgokat, a melyekről, bármely párthoz tartozzunk is, nem szabad megfeledkeznünk. Eszünkbe jut az alatt a szünet alatt, (Felkiáltások a baloldalon: A választások!) a mikor csend van szenvedélyeinkben, hogy hónapok óta az ország panaszait tartalmazó kérvényeket sem tárgyaltuk; eszünkbe jut azon szünet alatt, a mikor csend van szenvedélyeinkben, hogy milyen kárörömmel vesznek körül ellenségeink, (Igaz! Úgy van! a jobboldalon) és menynyi erőt én bátorítást merítenek körülményeinkből azok;(Igaz! Ügy van! jobbfelöl.) észreveszszük ez alatt a csend alatt, a míg szenvedélyeinkben pihenünk, hogy milyen véleményt keltettünk politikai és közgazdasági szempontból ennek az országnak a helyzetéről és fejlődéséről a külföldön ; észreveszszük ez alatt a csend alatt azt, hogy milyen módon néznek reánk nemzetiségeink, hogy mekkora stagnáczió van az országban politikai és közgazdasági tekintetben egyaránt. Észreveszszük azt is, hogy mégis talán egy nemzetnek fiai vagyunk, (Nagy zaj és mozgás a bal- és szélső baloldalon. Halljuk '. Halljuk ! jobbfelöl.) még sem jó az, ha olyan kannibáli kegyetlenséggel irtó háborút akarunk egymás ellen folytatni. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Igaza van! A rendőrség! A választások! Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Én azt hiszem, hogyha még mélyebben tekintünk a dolgokra és viszonyainkat minden oldalon figyelemre méltatjuk, látjuk azt is, hogy nemzetközi és politikai helyzetünk napról-napra bonyolódik és napról-napra nehezedik. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Minél nehezebb pedig a helyzet, annál több hidegvérre és annál több tárgyilagosságra van szükségünk,