Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-364

326 364. országot Ölés 1898. november 24-én s estttSrtőkSn. Pichler GyÖZÖ: Beszédem további folya­mán át fogok térni mindezen dolgokra; mielőtt azonban a kultuszminiszter úr rendeletéről be­szélnék, engedjék meg, hogy néhány szóval jellemezzem — nem saját szavaim által, mert nem akarom, hogy saját szavaim legyenek az egyedüli súlyos indokok a mai felszólalásom­ban — (Halljuk! Halljuk!) és megmagyaráz­zam, milyen kort akar Wlassics Gyula kultusz­miniszter úr ünnepeltetni. (Halljuk! Halljuk!) Roppant egyszerűéu. azzal az igazi kristály tiszta logikával, a mely mindenben jellemzi az illető államférfiúnak beszédeit, egyszerű" eszkö­zökkel, nem virágos szavakkal emlékezett meg Deák Ferencz arról a korról, melynek kezdetét ünnepelni óhajtja Wlassics közoktatásügyi minisz­ter úr; a következő jellemző rajzot adta róla 1867 május 13-án, a felirati vitában (olvassa): »A közelebb lefolyt 12 esztendő« — de az a 12 esztendő 1848. deczember 2-ával kez­dődött — »sá]yos szenvedések kora volt reánk nézve. Ősi alkotmányunk eltöröltetett. (Felkiál­tások a bál- és szélső baloldalon: Ezt a kort akarják ünnepeltetni!) Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: Nem a kort, a királyt! (Fel­kiáltások a szélsőbalon: Akkor nem volt király!) De most van! Elnök: Kérem mind a két oldalt, nincs szükség arra, hogy itt valaki mellékkommentá­rokkal kisérje a szónokot és kérem a házat , . . Hentaller Lajos (közbeszól). Elnök I És épen Hentaller képviselő úrnak szokása, hogy minden mondathoz fííz egy kom­mentárt és ad egy parallelát, a mire nem kapott engedelmet. (Derültség.) Tessék most folytatni. Pichler Győző (olvassa): »Ósi alkotmá­nyunk eltöröltetett s a korlátlan hatalom idegen rendszere nehezedett reánk. És e nyomasztó rendszert még súlyosabbá tették azok, kik azt ellenséges indulattal, korlátolt felfogással és gyakran rosszakarattal kezelték. Bűn volt előttük a szabadság érzete, bűn volt ragaszko­dásunk nemzetiségünkhöz, bűn volt még a leg­tisztább honszeretet is.« T. ház! így jellemezte azt a kort, tehát nemcsak a kort, hanem annak a kornak keze­lőit is Deák Ferencz. (Igaz! Űgy van! a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! A mi pediglen azt a közbeszólást illeti, a mi épen elhangzott Hentaller Lajos igen tisztelt képviselőtársam ajkáról, engedje meg a t. ház, hogy ugyanebből a beszédjéből szintén idézzem ezt, miután beszédem folyamán fel akartam említeni, mert a legsúlyosabb érv a mellett, hogy hogy gondolkozott az a Deák Ferencz, a ki életének legutolsó pillanatáig tel­jes bizalmát és teljes ragaszkodását birta az uralkodónak, {Igaz! TJgy van! a bal- és szélső báloldalon.) A következőket mondja az 1848. deczember 2-án uralomra lépő fejedelemről, vagy császárról 1867 május 13 án (olvassa): »Föl kell szólalnunk azon velünk közlött okira­tokra nézve is, mik ő Felségének, V. Ferdinánd­nak a trónról még 1848-ban történt lemondását tárgyazzák. Midőn 8 Felsége V. Ferdinánd 1898. deczember 2-án a császári koronáról lemondott, nem adott ki külön okiratot az iránt, hogy a magyar koronáról is lemond; lemondásáról Magyarországot külön nem is értesítette. A le­mondási okirat tehát, magyar közjogi szempont­ból, formájára nézve hiányos, mert Magyar­ország soha nem volt az osztrák császárságba beleolvadt provinczia; külön koronával, külön alkotmányos önállással bir és a magyar király csak a nemzet tudtával és hozzájárulásával mondhatott volna le a magyar trónról.* (Igaz! Úgy van! a hál- és szélső baloldalon.) 1867-ben mondja Deák Ferencz. (Felkiáltások a jobbolda­lon: Aláírjuk!) Elhiszem, hogy aláírják, de az a baj, hogy ötven év múlva azt is aláírják, a mit Wlassics kiadott. T. képviselőház ! Én a közjogi kérdésekben most még a saját tudásommal fellépni nem merek, hanem yannak igenis kútfőrrások, a me­lyeket tanulmányozva, hivatkozhatok reájuk, különösen olyan kútforrások, mint Deák Ferencz nyilatkozatai. Az 1848. deczember 2-án uralomra lépő fejedelem, vagy császár nem volt Magyar­országnak sem királya, sem uralkodója. (Úgy van! Úgy van!a szélső baloldalon.) Magyarország külön ország és ha Ferdinánd király lemondott, ezt a lemondást tudomásul kell vennie az ország­nak, mert mig tudomásul nem vette, addig új király, új uralkodó nem lehet. (Úgy van! Úgy van! a bál- és szélső baloldalon.) Tehát az osztrák császár trónralépésének ünneplését rendeli el Wlassics Gyula miniszter úr rendelete. Én ugyan meg vagyok róla győződve, hogy a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszter úr van olyan jogász, vau olyan kiváló professzor, hogy ezt nagyon jól érezte és tudta, midőn a miniszterelnöki székbe való aspiráezióját előmozdító hiperloyalitásának ilyen jelét adta, és a levél u'egirása után a borítékon jutott eszébe, hogy még sincsen igaza, mert odaírta, hogy: »Kizáróíag sajátkezű felbontásra.« (Derültség a bal- és szélső báloldalon. Halljuk! Halljuk!) No már pedig, t. ház, ha valakinek én levelet irok, azzal, hogy kizárólag sajátkezű felbontására, akkor én olyan értesítést adok neki, a mit az illetőnek szabad tudni, de a miről másnak egy­előre nem szabad tudni. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez a titkolódzás az, t. ház, mely őszinte örömmel tölt el engem. Mert látszik, hogy ezt a jubileumot csak titok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom