Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-347

26 847. országos ülés 189S. november 8-án, csiltiírtOkífn, hogy a házszabályokkal való visszaéléet a több­ség az ellenzék részéről nem fogja már sokáig tűrni. Erre nekem az a megjegyzésem van, hogy először t. képviselő úr olyat fog az ellenzékre, a mi nem áll, (Úgy van! balfelöl.) mert a kire azt mondják, hogy a házszabályokkal, vagy más joggal visszaél, az jogtalan terrénumon mozog. Nekem pedig volna kedvem felhívni a t. kép­viselő urat, hogy mutasson ki egyetlenegy ese­tet is arra nézve, hogy az ellenzék mikor nyúlt olyan módszerhez, a mely a házszabályokkal el­lenkezésben állott volna. Nem is tehette ezt, mert a t. elnök úr ebben az ellenzéket bizonyára megakadályozta volna. (Igaf! Ügy van! a bal­és a szélső baloldalon) Ha tehát mi a házszabá­lyokhoz folyamodunk, a többségnek bizonyos, a mi megítélésünk szerint erőszakot tartalmazó el­járásával szemben, az nem visszaélés a házsza bályokkal, hanem a házszabályok bástyái között való védekezés a mi álláspontunk mellett. (Igás! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon. Zaj jobb­felől.) Sem több, sem kevesebb! Egyébiránt, hogy ki él vissza a házszabá­lyokkal, — ha így nevezzük meg ezt az eljá­rást, — a t. képviselő úr-e, vagy mi erről az oldalról, azt vagyok bátor illusztrálni jelenlegi felszólalásával. A kérdést felvetette a t. elnök úr, hozzátette még azt is, hogy kénytelen lesz a névszerinti szavazást elrendelni. Tehát a t. képviselő úr felállt és beszédet tartott, mikor már a kérdés fel volt téve. (Fel­kiáltások jobbfelől: Nem volt féltéve!) Engedelmet kérek, mit mond a házszabályok 160-ik sza­kasza? Világosan ezt mondja (olvassa): »A meg­kezdett beszédet az ülés folyama alatt kell be­végezni s azt a következő ülésben folytatni nem szabad. A szólásra felírottak közül azon tag, kire az ülés meghatározott idejének vége előtt egy óranegyeddel kerül a sor, joggal bir vagy az ülés idejének meghosszabbítását kérni, hogy beszédét elmondhassa, vagy az ülésnek befejezését kérni, egész beszédének a következő ülésre ha­laszthatása végett s e felett a ház vita nélkül, egyszerű szavazással dönt, mely szavazáshoz a tanácskozásra megkívántató negyven tag jelen­léte elégséges.« Bocsánatot kérek, tehát ha visszaélésről van szó, vagy nem ismerte, vagy visszaélt a ház­szabályokkal a t. képviselő úr, mert e felett a kérdés felett nincs vitatkozásnak helye. És ha van vita, az a mélyen tisztelt elnök úr elnézése folytán keletkezett. Ez most már e pillanatban időutáni, azért éu is a magam részéről ahhoz az állásponthoz csatlakozom, hogy méltóztassék Sima Ferencz azon kéréséhez, a melyben beszé­dének holnapra való elhalasztását kérte, hozzá­járulni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: T. ház! En nagyon örülök, hogy a t, képviselő urak annyira kutatják a házsza­bályok értelmét, csak azután vegyék is hasznát és tartsák meg. Először is nem áll az, hogy a kérdés fel lett volna téve. A kérdés feltétele mindig a névszerinti szavazás elrendelése és a betű kihúzása után történik. Ekkor feltétetik a kérdés és az ülés öt perezre felfüggesztetik. Másodszor az a vita nélkül való határozat­hozatal, a melyre a t. képviselő úr hivatkozik, — és remélem, a t. képviselőház ezt figyelembe fogja venni,— vonatkozik arra az esetre, ami­kor a ház köteles megengedni vagy az egyiket, vagy a másikat, mert joga van az illetőnek ezt kérni. Ez az eset most nem forgott fenn. Fél kettőkor kérték a beszéd elhalasztását és a ház méltányosságára appelláltak. Erről annak a sza­kasznak vége nem szól. (Felkiáltások a szélső báloldalon: Visszavonjuk a névszerinti szavazás iránti kérelmet!) Nem akarnék arra az impresszióra okot adni, mintha ezt a dolgot humorosan, vagy köny­nyedón lehetne tárgyalni. A házszabályokra való hivatkozásnak legyen meg az a komoly jelentő­sége, hogy a mi annak az értelme, annak min­denki engedelmeskedjék. (Helyeslés balfelöl.) Csak azután így is legyen. A vitát tehát jogosan en­gedhettem meg és jogosan is fogom megengedni mindannyiszor, valahányszor valaki nem ezen szakasz alapján kér szót. Már most névszerinti szavazást kértek erre a kérdésre. Ha ez vissza nem vétetik . . . (Fel­kiáltások a szélső baloldalon: Visszaveszszük!) An­nak kell visszavenni, a ki a kérelmet benyúj­totta, vagy azoknak az uraknak, a kik alá van­nak írva, és a kiket én sorban felszólítok. Kubik Béla: Visszavonom! Elnök: A névszerinti szavazás tehát nem fog megtörténni. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Én, t. uraim, nem szándékozom befolyásolni sem az egyik oldalon, sem a másik oldalon az eljárást, de arra mégis kérem az urakat, hogy a . midőn a házszabályok alkalmazásáról van szó, akkor méltóztassanak lehetőleg megnyugodni abban a véleményben, a melyet az elnök kijelent. (Álta­lános, élénk helyeslés.) A házszabályok értelmére én belátásom szerint vigyázni fogok. De minden házszabályt teljesen hatálytalanná lehet tenni, ha annak értelme felett addig vitatkozunk, míg az alkalmazás ideje elmúlik. (Általánnos helyeslés.) Szabad legyen még hozzátennem, hogy, a mint az jelenleg is történt, ez i» a házszabályok­nak nem igaz alkalmazása, mert azt alkalmaz­zuk akkor, mikor annak ideje van; de ha addig húzzuk a vitát, mikor a házszabályt már alkal­mazni nem lehet, ez nem házszabályoknak igazi alkalmazása. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Óhajtanám, hogy ezen figyelmeztetésnek, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom