Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.
Ülésnapok - 1896-361
361. országos BléB 1898. nOTeinber 21-én, hétfőn. 269 a ki a nemzeti önérzet felháborodását lecsillapító nyilatkozatot nem bir szerezni a korona részéről, az nem méltó arra, hogy egy független és önérzetes nemzet parlamentjében üljön és azt a széket elfoglalja. Azért, a míg ezen kérdésben megoldás nem lesz, ez a pírt, a melyhez tartozom, a miniszterelnök úr ellen a legkíméletlenebb eljárást fogja folytatni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnöki Szalay Károly! Szalay Károly: T. képviselőház! Én is a napirend előtti szólásra jelentkeztem. (Zaj. Elnök csenget.) Tettem ezt azért, mert meggyőződésem szerint ennek az ügynek nem szabad a bekövetkezendő nagy vita egyik epizódjává sülyedni, hanem meg kell azt világítani minden oldalról, mert csak ebben az egyetlen esetben remélhető, hogy a kívánatos nyugalom helyreálljon. Két oldala van ennek az ügynek. Az egyik maga az a tény, hogy a Hentzi-szobrot, — mert hogy micsoda elnevezésű a szobor, a felett talán ne vitatkozzunk — a hadapród-iskola kertjében akarják elhelyezni. A másik kérdés, a mely előttem nem kevésbé fontos, az, hogy megvilágítsuk a kormány magatartását ezen kérdés körül. Mielőtt tulajdonképen a tárgyba belemélyednék, engedje meg a honvédelmi miniszter úr, hogy egy kijelentését megkíséreljem rektiflkálni. Azt mondta a t. miniszter úr, hogy ahhoz, hogy az a szobor hova megy és miként Jesz elhelyezve, a minisztériumnak semmi köze. Én azt hiszem, hogy sem az a hadapródiskola, sem semmi néven nevezendő területe ennek az országnak nem exterritórium, a hol a t. kormány által is császári-királyi miniszternek nevezett hadügyminiszter a magyar minisztérium megkerülésével annak hire, tudta nélkül intézkedhetnék. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon,) Most már nemcsak a közös hadügyminiszternek a napi parancsából, hanem a miniszter urnak kijelentéséből is tudjuk, hogy miért állítják fel azt a szobrot a hadapródiskola kertjében. Azt mondja a miniszter úr : azért, hogy lélek emelő példa legyen azon katonák viselkedése, a kik ott hősiesen elestek. E kijelentés elemezésénél meg kell világítani, kik voltak e katonák, és miért estek el ? Ez a dolog lényege. (Ügy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Mert ha egyszerűen csak vitéz katonát akartak odaállítani: nem hiszem, hogy magában a hadseregnek történelme oly gyarló volna, hogy különb embert ne tudtak volna odaállítani. Hisz maga a miniszter úr is azt mondta: most, nyugodtan megítélve a dolgot, Hentzi eljárását nem helyeselheti. Tehát oly katona szobrát állítják oda, kinek eljárását maga a miniszter sem helyesli. Thaly Kálmán: Csak a bombázást helytelenítette ! Szalay Károlyi Akkor rosszul van itt kinyomtatva. Ha csak vitéz katona kell, kinek emléke buzdíthatja az ifjúságot, akkor kérem a miniszter urat, használja fel nagy befolyását és álb'tassa fel Damjanich szobrát akár WienerNeustadtban, akár Weisíkirchenben. (Tetszés a szélsőbalon.) Zeyk Gábor: Az ötvenes években is ez volt a véleménye ? Elnök: Ne tessék a szónokot félbeszakítani! Szalay Károly: Hogy akkor mi volt a véleményem, ha a ház megengedi, elmondom, sőt nagy köszönettel tartozom a képviselő urnak hogy erre alkalmat ad. A képviselő úr bizonynyal arra czéloz, hogy 55—60 ig azon törvényszéknek voltam egyik igénytelen tagja, amelynek tagja volt a nagy tudós Nagy Imre és például Halmosy kúriai bíró. Hanem mi volt a véleményem, azt azután mutatta meg Somogymegye í86l-ben, mikor azok a Bach hivatalnokok — notandum bene, közigazgatási hivat ilnok nem voltam — köztudomásszerííleg »meghaltak«. No hát, én nem »haltam meg«, mert engem Somogymegye bizottmánya maga közé beválasztott. Ez nekem mindenesetre nagy tanúság. A képviselő úr bizonnyára nem azért szólt közbe, hogy valami nagyon megdicsérjen; hibámul akarja ezt felróni. Hát azt is elfogadom : egy ifjúsági hiba volt. De ha hiba volt, azt hiszem, akkor hozom helyre, midő'n e helyen anyagi érdekem feláldozásával hazámat szolgálom és nem szolgálom a kormányt egyéni érdekeim előmozdításával azon az oldalon. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Hentaller Lajos: Nem vérbiró volt Fabiny 49 után ? Polónyi Géza: Hát Fejérváry hol volt az Ötvenes években? Szalay Károly: Úgy állítottam fel a tételt, hogy tulajdonképen kik voltak azon katonák, és miért haltak meg? Én elfogadom azt, hogy Hentzi nem volt magyar ember, de ha nem volt, a mint hogy nem volt, akkor az egész történelemben nincs egy magyar alak, hanem ki kellett kölcsönözni egy alakot, a kiről nem is tudják, hogy svájczí-e, vagy osztrák. Miért haltak meg azok a katonák ? Miért halt meg Hentzi? Ámbár a t. miniszter úr előtt, úgy látszik csak azok az akták akták, a melyek nem léteznek, azt hiszem, hogy Haynau Feldzeugmeisternek 1849. Julius 19-én kiadott proklamácziója : »An die Bewohner von Ofen und Pest« mégis csak a miniszter úr előtt is akta lesz. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Ebben a többi közt ez foglaltatik (olvassa): »EinTheil des Blutes des edlen Hentzi und seiner tapferen Waffengefährten fällt auf euere Häupter«, vagyis Budapest lakosságának
