Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-360

360. orsiágos ülés 1898. november 18«án, pénteken. 255 hogy a nemzet Udvkivánatait tolmácsoljuk annak, a ki ma már, sajnos, nem létezik többé. Holnap van ugyanis a boldogult Erzsébet királyné nevenapja, a melyet eddig minden évben meg szoktunk ünnepelni. Mcst is megünnepeljük, de sajnos, már csak úgy, hogy fohászainkat mutatjuk be annak oltára előtt, a ki ítél elevenek és holtak felett. Én a holnapi napot úgy kívánnám megünnepelni, hogy ezen nap a kegyeletnek legyen szentelve, (Helyeslés balfelöl.) és nem szeretném, hogy ezen a napon a parlamenti harczok dúljanak itt a házban. (Helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Én nem kívánnám, hogy ezen ünnepi csendet bármely disszonanczia megzavarja, s ezért nem indítvány formájában, bár ezt megtehettem volna, hanem, hogy minden hátsó gondolat már elejétől fogva teljesen ki legyen rekesztve, csak kérelem formájában azon kéréssel járulok a ház elé, hogy a holnapi napon ülést ne tartsunk. (Általános helyeslés.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! Azt gondolom, kivétel nélkül mindnyájan a legmélyebb fájdalommal vettük azon szomorú eseményt és körülményt, hogy a boldogult Erzsébet királyné emlékét holnap nem ünnepelhetjük. Ebből azonban nem következnék feltétlenül az, hogy nevenapját holnap gyászünnepélyben ünnepeljük, mindazonáltal, ha már felvettetett az a kérdés, nehogy félreértésekre vezessen az ellenzés, a magam részéről semmi kifogást az ellen nem teszek, hogy a holnapi napon nem tartunk ülést. (Helyeslés.) Ez természetesen nem vonhatja azután maga után azt, hogy a napirendretíízés tekintetében a ház határozata újra diskuszszió tárgyává tétessék, mert következés szerint logicze a hétfői ülésre kell, hogy elhalasztassék. Azonban a Holló Lajos képviselő úr által nem tudom, hogy mondjam, indítványozott, vagy javasolt formához nem járulhatok, Természetesen, ha elfogadja a ház azt, hogy holnap ne legyen ülés, hanem hétfőn, a Holló Lajos képviselő úr javaslata is, vasárnap lévén, hétfőre tolatnék át. Mert az a kérdés nincs a ház előtt, mint kérdés, nincs a ház előtt mint ügy, tehát következéskép nem lehet annak napirendre tűzése felett egyáltalában határozni. A kormány kötelességének tartja mindabban nyilatkozni, a miben nyilatkozni kell, kötelességének tartja álláspontját védeni, álláspontját érvényesíteni. És akármilyen kellemetlen lehet, — mert tán úgy gondolta Holló Lajos képviselő úr, hogy a kellemetlenség elől térnék ki, — hogy a Hentzi-szobor áthelyezésének kérdése is bevonassák az indemnity-vitába : a házszabályokra való tekintettel nem térhetünk ez elől ki, követ- j kezéskép módjukban van, lehet és kétségkívül I lesz is a képviselő uraknak, hogy az indemnity tárgyalása rendjén e kérdéssel foglalkozzanak. A házszabályokra való tekintettel napirendre tűzését oly kérdésnek, mely a kellő formák között ide be hozva nem lett, nem tartván lehetőnek, kérem tehát Holló Lajos képviselő úr javaslatától eltekinteni. (Helyeslés jobbról) Elnök: Kivan még valaki szólani ? Madarász József: T. ház! Igen jól tudom, hogy a felhatalmazás rendjén, a kormány ellenében feladható minden vádak, legyenek azok alaposak, vagy nem, felhozhatók. Tehát igen jól tudom, hogy midőn a felhatalmazás kérdése fog tárgyaltatni, akkor az úgynevezett gyászos és a magyar nemzet előtt mindenesetre szerencsétlen szoborügy mindennap és minden képviselő által előhozathatik az esetben, ha e részben a képviselőház tanácsosabbnak tartja azt, hogy itt egy hét vagy két hét vagy egy hónap mindig e gyűlöletes tárgyal fecséreitessék el. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Vagy pedig hivatkozva a kormánynak és a többségnek átlátására, hogy az országnak inkább van nyugalomra szüksége, mintsem folyton e gyűlöletes, és megszégyenítő tárgynak ismétlésére. Én nem tudtam, hogy fogja-e Holló Lajos t. képviselőtársam indítványozni annak napirendre tűzését. De meghallottam és meghallottam indokait, hogy azon okból kívánják azt előbb tárgyaltatni a felhatalmazási javaslat előtt, hogy azután a felhatalmazási kérdésbe ne vegyüljön többé e tárgy, melyre nézve a képviselőház kellő vitatkozás után megnyugtató, nemzet és fejedelme között az egyetértést minden tekintetben biztosító megállapodásra juthat. Tanácsosabbnak tartom ezt, mintsem ha a többség és a kormány elzárkózik ettől is és kényszeríti az ellenzéket arra, hogy folyton azon tárgygyal vesződjék a felhatalmazás és a többi kérdések alatt is, melyeket, ha önök kellő megfontolás és megvi után egyszer bármikép határoztak, azokra többé legalább azon keserű viták, melyek most várhatók, nem történhetnek meg. Én önöknek, mint mondják, belátásukra bízom; hazafiságukra, — bocsássanak meg, az események következtében, melyeket átélek — nem hivatkozhatom, de átlátásukra hivatkozom. A napokban fájdalmam és szenvedélyem közepette, féltve hazámat, azt mondtam jóindulattal: ne adjátok el hazámat! Most azt mondom : fontoljátok meg az ügyet, adjatok alkalmat annak higgadt, mérsékelt, mindnyájunkat megnyugtató elhatározására,megállapodására. És még azt teszem hozzá: ne tagadjátok ezt meg, ne becstelenítsétek meg a hazát! (Hosszantartó élénk éljenzés a szélső baloldalon.) Szentiványi Árpád T. ház! Megvallom, én is szeretném, ha ez a kérdés napirendre tűzetnék s megmondom az okot, hogy miért ? Nem fogok arról beszélni, a mi a korona elhatározásából történik, de igenis szólok arról a