Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-360

360. orsiágos ülés 1898. november 18«án, pénteken. 255 hogy a nemzet Udvkivánatait tolmácsoljuk annak, a ki ma már, sajnos, nem létezik többé. Holnap van ugyanis a boldogult Erzsébet királyné neve­napja, a melyet eddig minden évben meg szoktunk ünnepelni. Mcst is megünnepeljük, de sajnos, már csak úgy, hogy fohászainkat mutatjuk be annak oltára előtt, a ki ítél elevenek és holtak felett. Én a holnapi napot úgy kívánnám megünnepelni, hogy ezen nap a kegyeletnek legyen szentelve, (Helyeslés balfelöl.) és nem szeretném, hogy ezen a napon a parlamenti harczok dúljanak itt a ház­ban. (Helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Én nem kívánnám, hogy ezen ünnepi csendet bármely disszonanczia megzavarja, s ezért nem indítvány formájában, bár ezt megtehettem volna, hanem, hogy minden hátsó gondolat már elejétől fogva teljesen ki legyen rekesztve, csak kérelem for­májában azon kéréssel járulok a ház elé, hogy a holnapi napon ülést ne tartsunk. (Általános helyeslés.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! Azt gondolom, kivétel nélkül mindnyájan a leg­mélyebb fájdalommal vettük azon szomorú ese­ményt és körülményt, hogy a boldogult Erzsébet királyné emlékét holnap nem ünnepelhetjük. Ebből azonban nem következnék feltétlenül az, hogy nevenapját holnap gyászünnepélyben ünne­peljük, mindazonáltal, ha már felvettetett az a kérdés, nehogy félreértésekre vezessen az ellen­zés, a magam részéről semmi kifogást az ellen nem teszek, hogy a holnapi napon nem tartunk ülést. (Helyeslés.) Ez természetesen nem vonhatja azután maga után azt, hogy a napirendretíízés tekintetében a ház határozata újra diskuszszió tárgyává tétessék, mert következés szerint logicze a hétfői ülésre kell, hogy elhalasztassék. Azonban a Holló Lajos képviselő úr által nem tudom, hogy mondjam, indítványozott, vagy java­solt formához nem járulhatok, Természetesen, ha elfogadja a ház azt, hogy holnap ne legyen ülés, hanem hétfőn, a Holló Lajos képviselő úr javas­lata is, vasárnap lévén, hétfőre tolatnék át. Mert az a kérdés nincs a ház előtt, mint kérdés, nincs a ház előtt mint ügy, tehát következéskép nem lehet annak napirendre tűzése felett egyáltalában határozni. A kormány kötelességének tartja mind­abban nyilatkozni, a miben nyilatkozni kell, kö­telességének tartja álláspontját védeni, álláspont­ját érvényesíteni. És akármilyen kellemetlen lehet, — mert tán úgy gondolta Holló Lajos képviselő úr, hogy a kellemetlenség elől térnék ki, — hogy a Hentzi-szobor áthelyezésének kérdése is be­vonassák az indemnity-vitába : a házszabályokra való tekintettel nem térhetünk ez elől ki, követ- j kezéskép módjukban van, lehet és kétségkívül I lesz is a képviselő uraknak, hogy az indemnity tárgyalása rendjén e kérdéssel foglalkozzanak. A házszabályokra való tekintettel napirendre tűzését oly kérdésnek, mely a kellő formák között ide be hozva nem lett, nem tartván lehetőnek, kérem tehát Holló Lajos képviselő úr javaslatától eltekinteni. (Helyeslés jobbról) Elnök: Kivan még valaki szólani ? Madarász József: T. ház! Igen jól tudom, hogy a felhatalmazás rendjén, a kormány ellené­ben feladható minden vádak, legyenek azok alaposak, vagy nem, felhozhatók. Tehát igen jól tudom, hogy midőn a felhatalmazás kérdése fog tárgyaltatni, akkor az úgynevezett gyászos és a magyar nemzet előtt mindenesetre szerencsétlen szoborügy mindennap és minden képviselő által előhozathatik az esetben, ha e részben a kép­viselőház tanácsosabbnak tartja azt, hogy itt egy hét vagy két hét vagy egy hónap mindig e gyűlöletes tárgyal fecséreitessék el. (Élénk helyes­lés a szélső baloldalon.) Vagy pedig hivatkozva a kormánynak és a többségnek átlátására, hogy az országnak inkább van nyugalomra szüksége, mintsem folyton e gyűlöletes, és megszégyenítő tárgynak ismétlésére. Én nem tudtam, hogy fogja-e Holló Lajos t. képviselőtársam indítványozni annak napirendre tűzését. De meghallottam és meghallottam indokait, hogy azon okból kívánják azt előbb tárgyaltatni a felhatalmazási javaslat előtt, hogy azután a felhatalmazási kérdésbe ne vegyüljön többé e tárgy, melyre nézve a képviselőház kellő vitat­kozás után megnyugtató, nemzet és fejedelme között az egyetértést minden tekintetben biztosító megállapodásra juthat. Tanácsosabbnak tartom ezt, mintsem ha a többség és a kormány elzárkó­zik ettől is és kényszeríti az ellenzéket arra, hogy folyton azon tárgygyal vesződjék a fel­hatalmazás és a többi kérdések alatt is, melye­ket, ha önök kellő megfontolás és megvi után egyszer bármikép határoztak, azokra többé legalább azon keserű viták, melyek most várha­tók, nem történhetnek meg. Én önöknek, mint mondják, belátásukra bízom; hazafiságukra, — bocsássanak meg, az események következtében, melyeket átélek — nem hivatkozhatom, de átlátásukra hivatkozom. A napokban fájdalmam és szenvedélyem köze­pette, féltve hazámat, azt mondtam jóindulattal: ne adjátok el hazámat! Most azt mondom : fontol­játok meg az ügyet, adjatok alkalmat annak higgadt, mérsékelt, mindnyájunkat megnyugtató elhatározására,megállapodására. És még azt teszem hozzá: ne tagadjátok ezt meg, ne becstelenítsétek meg a hazát! (Hosszantartó élénk éljenzés a szélső baloldalon.) Szentiványi Árpád T. ház! Megvallom, én is szeretném, ha ez a kérdés napirendre tűzetnék s megmondom az okot, hogy miért ? Nem fogok arról beszélni, a mi a korona elhatá­rozásából történik, de igenis szólok arról a

Next

/
Oldalképek
Tartalom