Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-359

250 képen jegyeztem meg, mert nem szeretek vitatkozni erről a helyről. Hiszen Barabás Béla képviselő úr azt mondja határozati javaslatában, hogy abban az esetben, ha az Orley-féle indítvány elfogadtatott, mégis a legközelebbi hétköznapra tűzessék ki a fogyasztási adókról szóló törvényjavaslat. Miután a képviselő urak maguk azt kérték, hogy e felett holnap szavazzunk, e felett az indítvány felett holnap dönt a ház. Ha úgy dönt a ház, hogy a legközelebbi hétköznapra ez ttízessék ki, holnaputánra ki lesz tűzve; ha úgy dönt, hogy ne ttízessék ki, nem lesz, de a háznak első határozata megmarad, mely a holnapi napra kitűzi a napirendet. Én ezt elmondtam. Magam egyénileg azt tartom, leghelyesebb volna hozzájárulni ahhoz, a mit mondottam és talán ne is nyújtanék soká a vitát. (Helyeslés.) Ha a képviselő urak még hozzá akarnak szólni, méltóztassék, és ha a ház máskép értelmezi a dolgot, elvégre nekem nincs okom nagyon ragaszkodni hozzá. Én ezt csak a ház felvilágosítására mondtam. (Helyeslés.) Sághy Gyula képviselő úr kivan szólani. Sághy Gyula! T. ház! Nem csodálom, ha ezen indítványok egész halmazában félreértés történik, mert nagy zavarodás volt a tegnapi napon is, mikor az Orley-féle indítvány, vagy helyesebben módoBÍtvány, — mert a ház annak tekintette — szavazás alá bocsájtását egyedül az ellenzék loyalitása tette lehetővé az által, hogy Lukáts Gyula a Gajáry Géza-féle indítványt magáévá tette. Ha a Gajáry Géza-féle indítványnak az Orley-féle csak módosítása, és ennélfogva, a kik az indítványhoz hozzászólottak, ahhoz többé nem szólhattak, ha előbbi visszavonatik, akkor az ahhoz csatolt módosítás is elesett volna. így tehát a ház nem is lett volna abban a helyzetben, hogy a felett szavazzon. Midőn az ellenzék részéről az a loyáiis lépés történt, hogy egyik tagja magáévá tette a Gajáry Géza-féle indítványt és azzal lehetővé tette az Örley Kálmán-féle indítvány elfogadását: akkor nem tartanám loyalisnak az ellenoldalról, ha a házszabályokat akkép értelmezné, hogy mielőtt az összefüggésben beadott többi módosítványok és indítványok felett döntés történik, már napirendre lehessen tűzni az indemnitási javaslatot. Én megengedem — és nem akarok a t. elnök úrral vitatkozásba bocsátkozni a Barabás Béla-féle indítványra nézve a felett, hogy az ő felfogása a házszabályok értelmében is csakugyan helyt áll-e, hanem appellálok arra, hogy összefüggésben van igenis az is ezzel a napirendi javaslattal, tehát ennyiben — azt hiszem — a ház ezen oldalának magyarázata mégis helyt áll ezen indítvány tekintetében. De itt van a másik indítvány, az Ivánka era^er 17-én, esHtffrtSkSn. Oszkár-féle határozati javaslat, a mely összefüggésben a napirendre vonatkozó indítványnyal adatott be, a mely egyenesen azt mondja, hogy mielőtt megállapíttatik a napirend, tessék először a miniszterelnök úrnak nyilatkozni. (Ellenmondások a jobboldalon.) A határozati javaslat így szól (olvassa) : »Ütasitsa a képviselőház a miniszterelnököt, hogy az Ausztriával megkötni szándékolt közgazdasági kiegyezés tárgyában hozzá intézett kérdésekre válaszoljon.« (Élénk felkiáltások a jobbfelöl. De mikor ?) Bocsánatot kérek, ezt a napirend-indítványnyal összefüggésben adta be és józan észszel nem lehet róla azt feltételezni, hogy ő annak azt a magyarázatot adta, hogy az indemnitás letárgyalása után nyilatkozzék a miniszterelnök. Ha ő az indemnity napirendre tűzésekor adta be javaslatát, annak az az értelme és más értelmezést nem lehet neki adni, mint azt, hogy utasítsa a ház a miniszterelnököt, hogy még az indemnity napirendre tűzése előtt nyilatkozzék a kiegyezési kérdések tekintetében. Különben méltóztassék a többségnek tetszése szerint határozni. Egyet azonban kijelentek, — bár csak saját nevemben vagyok jogosítva szólani, de azt hiszem, hogy az ezen oldalon ülő összes képviselőtársaim nézetét tolmácsolom, — hogy ha a többség erőszakkal akarja a házszabályokat magyarázni, (Zaj. Derültség a jobboldalon.) erre majd a mi részünkről is meglesz a válasz. Hisz tapasztalhatták, hogy egyikmásik túloldali képviselőnek leczkéztető felszólalása épen ellenkező eredményt idézett elő, mert olaj volt a tűzre. Méltóztassék megjegyezni, hogy mindig jobb a loyalitás, mert ez hasonló loyalitást eredményez, mint az erőszakoskodás, mert az hasonló erőszakoskodást szül. (Nagy mj a jobboldalon.) Elnök: Mármost oda jutottunk, hogy 2 óra is elmúlt. Én csak egyet jegyzek meg a képviselő úrnak : hogy Ivánka Oszkár képviselő úr javaslata csak arról szól, minden feltétel, minden vonatkozás nélkül a napirendre, hogy köteleztessék a kormány arra, hogy feleljen a kérdésekre. Hát kérem, ez nincs összefüggésben. Megjegyzem azonban a képviselő uraknak, hogy nincsen áldatlanabb és meddőbb az ilyen vitánál, (Igazi Úgy van! a jobboldalon.) kivált mikor, •— a mint én gondolom, — a t. képviselő úr nem is egészen a helyzetnek megfelel ó'en mondotta azt, hogy erőszakoskodnak a túloldalon. (Derültség jobbfelól.) H'szen nem is beszélt a többségről senki. (Felkiáltások balfelöl: Csak szavaznak.) De még nem is szavaznak Bartha Miklós: Hisz az az erőszak ! (Derültség.) Elnök: Sem tüzet, sem olajat nem jó anticzipálni, pedig a képviselő úr anticzipálta. 859. országos ülés 1898. no