Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.
Ülésnapok - 1896-352
108 352. országos fllés 1898. november 8-én, sierá&n. lenni, mint a született, hithű muzulmánok, a mi magyarul annyit jelent, hogy Komárom vármegye ez időszeriuti főispánja: Sárközy Aurél, volt függetlenségi képviselő. (Úgy van! Úgy van! a hal- és szélső baloldalon.) Ezek után van szerencsém a t. belügyminiszter úrhoz a következő interpellácziót intézni (olvassa): »Interpelláczió nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszter úrhoz! í. Van-e tudomása a t. belügyminiszter úrnak arról, hogy Komárommegyében, hol a megyebizottsági tagok választása november hó 3. és 4-re volt kitíízve, az sem Tatán, sem Héregben, sem Gallán, sem Tóvároson, sem Szomodon megtartható nem volt, noha a válaszlók nagy számmal megjelentek, mert a választási elnök urak : Kisfaludy Sándor királyi közjegyző, Friedrieh József és Horváth Géza ügyvédek, végűi Peőcze János és Dávidházy János szolgabirák a választáson meg nem jelentek? 2. Ha nincs tudomása erről, szándékozik-e tudomást szerezni ? 3. Ha igen, szándékozik-e szigorú vizsgálatot rendelni el a nevezett elnökök ellen, s ezen vizsgálatnak eredménye szerint a jelzettem hallatlan, vagy inkább manapság már mindennapivá válandó rút visszaéléseket, jogtiprásokat, kellően megtorolni s a megtorlás megtörténtét a t. házzal tudatni ?« (Élénk helyeslés balfelöl.) Elnök: Az interpelláczió közöltetik a belügyminiszter úrral. Perczel Dezső belügyminiszter: T. képviselőház ! Leszek bátor a hozzám intézett interpelláczióra, miután a kérdések olyanok, a melyekre minden adat beszerzése nélkül felelhetek, válaszomat azonnal megadni. (Halljuk! Halljuk!) Az interpelláczió első kérdésére kijelentem, hogy a dologról most értesülök először a képviselő úr előadásából és interpellácziójából, tehát arról eddig tudomásom nem volt. Másodszor azt kérdezi, hogy ha nincsen róla tudomásom, szándékozom-e arról tudomást szerezni ? Ez nagyon természetes, hogy elesik, miután most már tudomást szereztem az esetről. Természetes az is, hogy miután már tudomásomra jutott az az interpelláczió folytán, meg fogom tenni az intézkedéseket és az ügyet megvizsgált itom. Harmadszor azt kérdi a képviselő úr: »Ha igen, szándékozik-e szigorú vizsgálatot rendelni el a nevezett elnökök ellen és ezen vizsgálatnak eredménye szerint a jelzettem hallatlan, vagy inkább manapság már mindennapivá válandó rút visszaéléseket, jogtiprásokat kellően megtorolni és a megtorlás megtörténtét a t. házzal tudatni ?« Erre válaszom az, hogy igenis, ez szándékom ; meg fogom tartatni először a vizsgálatot és azután a kifejlendőkhöz képest a legszigorúbban fogok eljárni. (Helyeslés jobbfelöl.) De méltóztatott az interpelláló képviselő úrnak ebben az esetben is a főispán személyét ebbe az ügybe belevonni. Azt hiszem, a képviselő úr, ha úgy, mint a közügyekkel már rég foglalkozók, nem tudná, de most interpelláeziója alkalmából talán felütötte az 1886 : XXI. törvényczikket, és tudni fogja, hogy mindazok a teendők, melyek a megyebizottsági tagok névsorának megállapítására vonatkoznak, úgy a virilistákat, mint a választandó tagokat illetőleg, a közgyűlés által a maga autonóm hatáskörében végeztetnek. (Úgy van! Úgy van! Tetszés jobbfelöl) Méltóztatnak tudni, hogy a közgyűlés küldi ki az elnököket és 65 törvényhatóság legtöbb járásának legtöbb kerületében bizony az az első alkalommal kiküldött elnök ritkán vezeti a választást, mert van eset rá, a mint a magam alispáni praxisából mondhatom, hogy mikor vármegyémnek egyik kerületében a kijelölt elnök lemondott, levélileg egy másik egyénnel helyettesitettük, az ismét táviratilag mondott le, akkor azután lovas ordonnánczczal kellett helyettest felkérni és végűi még mindezek után is kénytelen voltam önmagamat exmittálni és másnap reggel kocsin 35 kilométernyi utat megtenni a választás színhelyére. (Tetszés jobbfelöl.) Mondom, t. ház, az ilyen eset gyakori, (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) mert akárhányszor gondjába kerül az alispánnak, hogy arravaló egyént találjon, mert mai nap az önkormányzati teendőkről nagyon könnyen és szívesen beszélnek az emberek, (Úgy van! Úgy van! jobbfélöl) de hogy kimenjenek és terhet vegyenek magukra, arra a legkevesebb vállalkozik. (Úgy van! Úgy van! Zajos helyeslés jobbfelöl. Zaj balfelöl.) Mondom, általában így áll a dolog. De akárhogy áll, kijelentettem és kijelentem, hogy meg fogom vizsgáltatni az ügyet és hozzátehetem, hogy ha úgy áll, magam is nemcsak sajnálattal, hanem igazán a rossz érzésnek legnagyobb fokával vettem róla tudomást és intézkedni fogok, hogy hasonló eset elő ne forduljon. (Helyeslés és tetszés.) Biztosítom róla a képviselő urat, hogy az ilyen dologgal senki a kormánynak nemcsak jó szolgálatot nem tesz, hanem a kormány az első, mely a leghatározottabban elitéli az ilyen eljárást. (Élénk helyeslés és tetszés a jobb- és a baloldalon). Molnár János : T. ház! Nagyon különösnek találom nem a belügyminiszter űr válaszát, hanem azon körülményt, hogy az ilyen dolgok rendesen, majdnem mindig, majdnem kizárólag a néppárt ellen vannak irányozva. (Félkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Minden párt ellen! Zaj.)
