Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-322

322. országos ülés 1898. szeptember 9-én, pénteken. • E . 1899-re és vájjon lehet-e reálisnak tekinteni a bevételi előirányzatot, bátorkodom röviden csak arra utalni, hogy míg 1899-re az említett ösz­szeget prelirnináljuk, a melyből, ha leütjük a kölesönből és az alapszerű kezelésből származó bevételeket, összesen 487 millió marad, mint az állam saját bevételi forrásaiból származó összeg. Ha összehasonlítjuk ezzel azt, hogy mennyi folyt be ugyanezen forrásokból 1897-ben, tehát a legrosszabb évek egyikében, azt látjuk, hogy 1899-re 27 millióval kevesebb bevétel prelimi­náltatik, mint a mennyi 1897-ben tényleg be­folyt, a mi azt hiszem, elég bizonyítéka annak, hogy az előirányzás kellő óvatossággal történik. Végeredményül konstatálom, hogy a bevé­telek és kiadások úgy aránylanak egymáshoz, hogy fölösleg gyanánt 39.157 forint van. mint több bevétel preliminálva, megjegyezvén, hogy ha a rendes bevételeket és kiadásokat össze­hasonlítjuk, és a rendes kezelés mérlegét keres­sük, ez azt mutatja, hogy a bevételek 22,458.000 forinttal nagyobbak, mint a kiadások, tehát a rendes bevételek mérlege 1,241.000 forinttal javólt a megelőző évvel szemben. • Átalában, t. képviselőház, ha szabad egy pár szót szólanom ezen költségvetés jellemzé­sére, (Halljuk! Halljuk!) annyit kívánok csak megjegyezni, hogy habár az állami élet folyto­nos fejlődése következtében nem zárkózhattam el a kiadások emelése elől, mert vannak pozitív törvények, melyek végrehajtást igényelnek, és a melyek végrehajtása többé-kevésbbé nagy új kiadásokkal jár és másrészről, szintén kulturális, gazdasági és közigazgatási orgánumok és ága­zatok fejlődése az állami élet természetes fejlő­désének következményét képezik, ha ezeket visszaszorítjuk, fejlődésükben megakadályozzuk, ez annyit tesz, hogy az állami életet stagna­czióra kárhoztatjuk, mondom, habár ezen okok • miatt nem is zárkózhattam el az állami kiadások emelése elől, mindazonáltal sikerült az állami kiadásokat oly korlátok között tartani és oly összegekben állapítani meg, hogy a bevételek és kiadások közti összhang és egyensúly ez alka­lommal is biztosítható volt. A kiadások fedezést nyernek az állam saját bevételeiből az állam­polgárok minden újabb megterheltetése nélkül. (Helyeslés a jobboldalon.) Ennélfogva, ha a nőve kedő kiadások arányában kénytelen voltam a bevételeket is bizonyos mértékben emelni, ezt csak ott tettem, hol a zárszámadás nekem erre biztos alapot nyújtott és csak oly összegben, melynek tényleges bevételezésére minden körül­mények közt számítani lehetett. És így, mint­hogy ebben a költségvetésben a kiadások taka­rékosan ugyan, de oly összegben vannak meg­állapítva/hogy minden egyes kormányzati ágnak annyi bocsáttatik rendelkezésére, a mennyivel az KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XYII. KÖTET. az összes méltányos igényeget kielégíteni képes és miután másrészről a bevételek óvatosak és mér­sékelten állapítottam meg, azt hiszem, nem üres szólam, ha azt állítom, hogy ez a költségvetés is bir a realitás minden követelményével, (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) és egyik garancziáját fogja képezni az államháztartás egyensúlya to­vábbi fentartásának. (Élénk helyeslés a jobbol­dalon.) A mi az aldunai Vaskapura vonatkozó elő­terjesztést illeti, csak egy pár szóval kívánom megemlíteni, hogy részint az ott létesített szabá­lyozási munkák kiegészítésére, részint az idő­közben szerzett tapasztalatok alapján szükségessé vált módosításokra, továbbá mesterséges 'hajó­vontatás berendezésére és az 1900. évi párisi világkiállításon való részvétel költségeire ösz­szesen 900.375 forintnyi kiadás állapíttatik meg, a mely ugyanilyen összegű bevétellel van ellen­súlyozva, a mely bevétel ered a vaskapuszabá lyozási kölcsönből és mint utolsó részlet van ebbe a költségvetésbe beállítva. Ezek után, t. képviselőház, méltóztassék megengedni, hogy igen röviden nyiladozzam azon feladatokról, a melyek a kormány felfogása és óhajtása szerint a legközelebbi időben a t, törvényhozásra és első sorban a t. képviselőházra várnak. (Halljuk! Halljuk!) Nem szenved kétséget, hogy igen jó és igen kívánatos volna, ha lehetne a most beterjesztett költségvetést kellő időben törvényerőre emelni, mert ez az adminisztrácziónak rendes menetét nagyon megkönnyítené, és egyszersmind lehetővé tenné megvalósítását azoknak az új dolgoknak is, a melyek ebben a költségvetésben kezdetné­nyeztetnek. De a mai viszonyok között vannak ennél sokkal fontosabb feladatok, vannak a t. ház asztalán törvényjavaslatok, a melyeknek letárgyalása és mielőbbi életbeléptetése rendkí­vüli fontossággal bir, a melyeknek mielőbbi életbeléptetésétől az országra oly előnyök szár­maznak, a melyek messze meghaladják és ellen­súlyozzák azt a hátrányt, a mely abból szár­mazik, ha netalán a költségvetési törvény kellő időre nem jöhetvén létre, a kormány kénytelen volna egy időre indetanityt venni igénybe. Én részemről meg vagyok győződve, hogy Magyar­ország mai gazdasági viszonyai között reánk nézve fontosabb, sürgősebb és életbevágóbb fel­adat nincs, mint a megkezdett, de fájdalom, meg­akadt valutarendezési ügynek folytatása és mi­előbbi befejezése (Élénk helyeslés a jobboldalon. Egy hang a ssélso baloldalon: Nem minálunk akadt meg!) és mint törvényerőre való emelése azon javaslatoknak, a melyek ez ügyre vonatkozólag a t. képviselőház asztalán feküsznek és a me­lyeknek feladata az, hogy azok segélyével, az 1892-ben megkezdett és folytatott, fájdalom 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom