Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-321

S21. országos ülés 1898. szeptember 7-én, szerdán. 53 útján leljék meg az eszközöket; miért is egy értekezletet proponál, mely eme komoly problémával foglalkozzék, és mely a huszadik század fényes beköszöntőjeként győzelemre segítse az általános béke nagy eszméjét. 2. Tekintve, hogy a II. Miklós orosz czár által tett javaslat a czivilizált emberiség benső vágyódását juttatja kifejezésre és míg ethikai természetű tartalmával az erkölcsi eszmének szolgál, addig ama gyakorlati javaslatával, mely szerint az államok további fegyverkezésének abbanhagyását és az általános béke helyreállítását az államok hozzájárulásával tartandó konferenezia útján valósítsák meg: a nemzetek szellemi és anyagi jólétét van hivatva előmozdítani; tekintve hogy Ausztria-Magyarországnak a szentpétervári udvarnál akkreditált nagykövetével közöltetvén az orosz czár nagyjelentőségű javaslata: azóta külügyi kormányunknak is módjában volt az orosz részről felvetett eszmével foglalkozni és a javasolt konferencziával szemben elfoglalandó álláspontot megállapítani; tekintve, hogy ama békeirányzat, melyet külügyi kormányunk minden alkalommal hangsúlyoz, és mely a hármas szövetségnek is alapvető vonását és kidomborodó jellegét képezi, II. Miklós orosz czár javaslatának megvalósulása által hatályosságában és nemzetközi súlyában esak nyer, másrészt azonban a csak fokozott fegyvérzések által megvédett és így a népek vállaira elviselhetetlen teherként nehezedő hadügyi és katonai költségek árán szerzett fegyveres béke helyett a valódi béke áldásait biztosíthatja ; tekintve, hogy különösen Magyarország a katonai és hadügyi terhek alatt roskadoz; kul turális és közhasznú feladatának megfelelni már alig képes és bár a közszolgálmányok és közterhek sohasem képzelt nagy mérvet öltenek, a nép anyagi jólétének szolgáló, az általános művelődést és közoktatást fejlesztő eszközöket csakis erejének úgyszólván végső megfeszítésével veheti igénybe; tekintve, hogy a defenzív békepolitika Magyarország történelmi missziója és nemzetközi helyzete által érlelődött hagyományát képezi, mert ezeresztendős állami létéből fejlődött ama küldetésének, hogy a Kelet kapujánál a czivilizáczió, a szabadság és az emberi jogok védelmének legyeu bástyája, a béke áldásai mellett felelhet meg kiválóan; az agresszív hódítási politika ellen tehát mindenkor tiltakozott, ellene állást foglalt és újabb alkotmányos életünk óta a parlamentben számtalanszor emelték fel ily irányban a nemzet képviselői intő szavukat: hajlandó-e a t. miniszterelnök úr felvilágosítást adni, vájjon külügyi kormányunk mily állást foglal el az orosz czár hékejavaslatával szemben; hajlandó-e a miniszterelnök úr az alkotmányunk által biztosított jogkörében oda hatni és minden befolyását érvényesíteni, hogy a II. Miklós orosz czárnak úgy a monarchia, valamint különösen Magyarország érdekei szempontjából kiválóan figyelemreméltó javaslatát külügyi kormányunk barátságos támogatásában részesítse, a konferenczia létrejöttét és a javaslatban felvetett eszmék érvényesülését előmozdítsa ?« Elnök: Az interpelláczió közöltetik a miniszterelnökkel. Következik Mócsy Antal interpellácziója. Mócsy Antal: T. képviselőház! A szokástól eltérőleg leszek bátor először felolvasni interpellácziómat, a melyet a t. belügyminiszter úrhoz a serdülő ifjúság egészségének és erkölcsének védelme tárgyában intézek (olvassa): ^Tekintettel arra, hogy 1. mert a tanév elején, midőn az iskolai beiratások folynak, némely könyvkereskedők, különösen az antiquariusok ügynökei az iskolák előtt a zsenge ifjúság szemérmét és erkölcsét veszélyeztető módon ajánlgatják üzleteiket, — hogy a náluk vásárlókat nem ritkán lígynevezett pikáns, tulajdonképen szemérmetlen és erkölcstelen képekkel és könyvekkel ajándékozzák meg; 2. hogy az utczákon és nyilvános mulatóhelyeken még iskolaköteles korban levő mindkét nemű gyermekek, úgynevezett rikkancsok egészségük és szemérmük veszélyeztetésével este, sőt késő éjszakának idején is foglalkoznak a krajczáros újságok elárúsításával; 3. hogy a múlt év június hó 2-án kibocsátott belügyminiszteri rendeletnek, mely a szemérmetlen képeknek és könyveknek a kirakatokból való eltávolítását 100 forint büntetés terhe alatt követeli, alig van foganatja: kérdem a t. miniszter urat: 1. hajlandó-e a serdületlen ifjúság erkölcsének és egészségének védelme érdekében intézkedni ; 2. hajlandó-e a múlt év június hó 2-án kiadott és fennebb idézett rendeletének kellő érvényt szerezni?« T. ház! Tekintettel az idő rövidségére, de tekintettel ama körülményre is, hogy tegnap, a midőn a t. ház jegyzője interpellácziómat jelezve felolvasta az interpellácziós könyvet, azt a t. ház általános derültséggel fogadta: abban a véleményben vagyok, legalább van okom rá, hogy a t. háznak talán minden tagja, és merem állítani, a képviselőházon kívül is minden eszes, becsületes és gondolkodni tudó ember velem egy véleményen van a tekintetben, hogy a serdült ifjúság erkölcseit minden lehető módon oltalmazni és biztosítani kell, épen e végett elállók a kérdés erkölcsi és pedagógiai indokolásától, azonban