Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-321

321. országos Ülés 1898. s zethetnek, kötelességének fogja tartani az 1867. évi XII. törvényezikk 68. §-ában, valamint az 1898. évi I. törvényezikk 3. § ában előírt rendelkezéseknek megfelelően a szükséges intézkedéseket megtenni.« Ez tehát a programra. Hivatkozik a t. miniszterelnök úr az 1867: XII. törvényezikk 68. §-ára és hivatkozik az 1898: I. törvényezikk, vagyis a provizórium-törvénynek 3. §-ára. Hát tudják-e önök, Gajári Ödön t. képviselősam talán kivételesen tudhatja, de tudjuk-e mi és tudja-e az ország, pedig talán az országot is érdekelheti, hogy a miniszterelnök úr az 1867 : XII. törvényezikk 68. §-át miként fogja értelmezni majd 3—4 hét múlva, úgy-e, a mint azt tavaly deczemberben értelmezte, a mikor hozzájárult gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam közjogi fejtegetéseihez, (Igaz !Úgy van! balfelöl.) a mivel megszerezte magának a közjogi alapon álló ellenzéknek a támogatását, vagy pedig úgy fogja-e értelmezni, mint a hogy most igyekszik, 1898. szeptember 5-én vagy 6-án? Tudja-e a t. képviselő úr, tudják-e a t. túloldal tagjai, tudjuk-e mi, tudja-e az ország azt, hogy az úgynevezett provizórium-törvényt úgy fogja-e értelmezni a t. miniszterelnök úr, mint értelmezte tavaly deczembeiben, mikor azon törvényt megalkottuk, vagy pedig, mint azt most értelmezni igyekszik, 6—7 hónappal később ? Vagy talán még egy harmadik értelmezést is fog a t. miniszterelnök úr, ha szükséges lesz, belemagyarázni a törvénybe? De ha tudja a t. képviselő úr, vagy tudja önök közül bárki is a programmnak ezt az integráns részét; ha tudja, hogy mit szándékoznak tenni arra az esetre, ha az alkotmányos Ausztriával nem jöhet létre a kiegyezés, hát ugyan kérem, miért rejtik véka alá a bölcseségüket? Hiszen nem hazafias ég nem okos cselekedet az ország közvéleménye előtt eltakarni azt, a mi őt a legkomolyabban érdekli, s nem okos cselekedet, mesterségesen fentartani, ha megszüntethetik egy kijelentéssel, az ország tájékozatlanságát, a kereskedővilág bizonytalanságát? ha megszűntethetik a keletkező izgalmat. De hát mit mond a t. miniszterelnök úr erre a programmra ? Ez egyszersmind megezáfolja t. képviselőtársamat, Gajári Ödönt. A t. miniszterelnök úr azt mondja (olvassa) : »Méltóztatnak azt kérdezni, hogy mi az ?« — már tudniillik az, a mit ő tenni fog arra az esetre, — »Hát, t. ház, bocsánatot kérek, a politikai életnek vannak bizonyos általános szabályai. Nem lehet eltagadni egy tárgyalás alatt levő kérdésre vo» natkozólag igenis jogosultságát annak, hogy a kormánytól programmot követelj ének.« Gajári t, képviselőtársam azonban tudja azt a programipteinber 7-én, szerdán. m mot, a melynek megadását a t. miniszterelnök úr most itten expressis verbís megtagadja. A t. miniszterelnök úr azt mondja előbb felolvasott nyilatkozatában, hogy ezek a kérdések tárgyalás alatt vannak és másutt, házi körében, a t. szabadelvű párt értekezletén azt mondja, hogy a kormány biztosítva van mindenféle meglepetések ellen. Mit tesz ez józan eszű ember előtt? Azt, hogy a kormány el van készülve erre az eshetőségre is, hogy megállapodott bizonyos cselekvési irányban, ha Ausztriával az alkotmányos kiegyezés létre nem jöhet. Tehát itt tárgyalás alatt van, ott már nem kell félni a meglepetésektől, mert meg vannak a megállapodások, sőt, ha hinni lehet a félhivatalos kommünikének, akkor ezen megállapodások már az osztrák kormánynyal is megtörténtek. Ez a két nyilatkozat nemcsak hogy nem fedi egymást, hanem egymással homlokegyenest ellenkezik. Mert vagy van a t, kormánynak e részben megállapodása, s akkor az nincsen tárgyalás alatt, ha pedig tárgyalás alatt van, akkor nem áll az, a mit a t. miniszterelnök úr más helyütt, saját pártja keblében mondott, hogy ezek a megállapodások már megvannak, és nem áll az, a mit az országnak tudtul adatott a félhivatalos kommüniké útján. Szeretném tudni, hogy micsoda megállapodásokat ért a t. miniszterelnök úr? Saját kormányának megállapodását-e, vagy pedig, a mint azt elárulja a bécsi félhivatalos kommüniké, ért egy megállapodást arra az esetre, a melyet ő az önálló rendelkezés alapján teendő intézkedésekre kontemplál, ért egy megállapodást az osztrák kormánynyal is? Az elsőben értem, ha a t. kormánynak megállapodása van, ez az ő joga, sőt kötelessége. A második értelmű megállapodást ezekre az úgynevezett önálló rendelkezés alapján teendő intézkedésekre az osztrák minisztériummal egyenesen alkotmányellenesnek tartom. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső haloldalon.) Ha önálló rendelkezés alapján rendeztetik be Magyarország gazdasági élete, ehhez az osztrák minisztérium hozzájárulása nem szükséges, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) ez a magyar királynak és a magyar törvényhozásnak joga, ehhez nem kell kieszközölni az osztrák kormány hozzájárulását, mert ez egyenesen közjogunk ellenére történnék. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ezért teljesen érthetetlen előttem, hogy a t. kormány, ha van neki megállapodása ezen előre nem látott, de valószínű esetre, hogy tudniillik, ha nem jön létre kiegyezés az alkotmányos Ausztriával, miért nem mondja ezt meg most, idejében az országnak? Hiszen ez nem tárgyalás alatt levő dolog; ezek a megállapodások nem lehettek alku tárgyai a t. kormány és az osztrák minisztérium között, ezek a megállapodások