Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-345

315. országos ülés 1898. október 28-án, pénteken. 343 vétség lejártával, ha majd a vám- és kereskedelmi szövetség ideje letelik, szóval egy circulus vitiosus az egész. (Igás! Ügy van! balfelől.) A t. kormány hivatkozik arra indokolásában és felhozza a nagy Németországot, hogy ott a közös vámterület milyen nagy hasznot hoz. Elfelejti azonban azt a lényeges különbséget, hogy mig Németországban az egyes ipari és gyári góczpontok szétszórva feküsznek az egész országban és minálunk a Lajthán túl van az iparos állam, mig mi nálunk e tekintetben nincsen jóformán semmi. Legfontosabb argumentuma a t. kormánynak, hogy a búza árával mit fog majd csinálni. (Halljuk! Halljuk!) Ez mindenesetre olyan fontos kérdés, a melylyel érdemes kissé behatóbban foglalkozni. Nézzük meg, t. képviselőház, hogy most a közös vámterület ideje alatt, milyenek voltak a viszonyok ? Hányszor és mennyi ideig tartotta fenn magát a hat forintos búzaár? Méltóztatnak gondolni, még ennél is lejebb fog szállani a búzaár? Nem hiszem. De menjünk tovább. Az is bebizonyított dolog, hogy külső, jogtalan, csalárd behatások folytán — a börzét értem — folytonosan a közös vámterület áldásaként úgy álltak a búzaárak, hogy három forinttal, vagy két forint 50 krajczárral olcsóbb volt Budapesten a búza, mint volt, a paritást számítva, bármely külföldi piaczon. De nem akarok kiterjeszkedni arra, a mit azon padokról egy igen tisztelt képviselő úr igen szépen kifejtett, hogy a múlt évi rossz termés kézzelfoghatólag bebizonyította, hogy a világ gyomrának szüksége van okvetlenül Magyarország által termelt búzára. Ez nem nélkülözhető. (Igaz! Ügy van! a balés szélső baloldalon.) Bármily sokan voltak, a kik a túltermeléstől féltek, bebizonyosodott, hogy ez nagy mese. (Felkiáltások balfelől: Nincs túltermelés!) Elég bizonyítékot nyújtott a tavalyi rossz esztendő. Hogyha egy-két héttel kihúzódott volna valami véletlen természeti tünemény folytán az aratás, nem lett volna kenyér. De vessünk egy tekintetet, t. ház, oda át mi történik most a kiegyezési javaslatok tárgyalása alkalmával Ausztriában? (Halljuk! Haljuk/) T. képviselőház! Ha nézzük azokat a tárgyalásokat, lépten-nyomon találkozunk azon tiszteletreméltó szocziális felfogással, a melyből minden párt, (Halljuk! Halljuk! balfelől.) iparkodik kimutatni azt, hogy a söradót nem lehet felemelni azért, mert ez a legszegényebb osztályok első életszükségletét tángálná, azt támadná meg. De ha a söradót már úgy tekintik Bécsben, mint egy első életszükséglet! czikk adóját, erre a jogczímre talán csak a magyar búza is tarthat igényt ? (Helyeslés a bal- és ssélsé baloldalon.) Nem, t. képviselőház, vámháborútói nem szükséges tartanunk semminemű körülmények között sem. Mert ha Magyarország miniszterelnöke nem is volt jogosítva és semmiesetre sem volt helyes, semmiesetre sem volt okos az az ő kijelentése, a mit avval tett, mikor azt mondotta, hogy Magyarországot az önálló vámterület tönkreteszi, úgy az osztrák miniszterelnök űr egész okosan, nyugodtan mondhatja, úgy is tudjuk, hogy igenis Ausztriának iparát nagyrészt tönkreteszi a külön vámterület. (Helyeslés a balés szélső baloldalon.) De nem szükséges vámháborá. Igen szépen fel lehet állítani az önálló vámterületet békés úton is. És pedig akképen képzelném én magamnak, hogy a gyengébb iparra, különösen arra, a melynek minálunk a gazdaságban van az életfeltétele, tehát meg van az első feltétele, azokra nézve vámot vetnénk ki. A többi iparczikkeket engedjük be vámmentesen az országba. Viszonzásul Ausztria engedje be vámmentesen a mi nyersterményeinket, de legrosszabb esetben, ha ezt ezt sem lehetne kiviimi, ott van Fiume, ott van a Duna, a Vaskapu és a Felső-Duna, mindenesetre akad vevő a mi magyar búzánkra is. Az átmeneti idő — beismerem — bizonyos megrázkódtatásokkal jár. Ámde a vámbevételek millióiból mindenesetre lehetne oly tetemes, érzékeny földadó-leengedést adni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Kellene is adni. Másodszor oly vasúti tarifát inaugurálni, mely olcsóbbá tenné a búza szállítását és végűi a legrosszabb esetben tessék azon vámbevételi milliókból export prémiumot adni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezzel mindenesetre elérjük azt, hogy a külföld tudomást fog venni a mi önálló létezézésünkről, vége lesz azon megszégyeníti) állapotnak, a melyben egy önálló, független országnak a parlamentje leledzik egy év óta, hogy nem tudjuk mit tegyünk, hogy nem tudjak hova lépünk, mindig várjuk a koczka elvetését Bécsből. (Ügy van! Éljenzés és taps a bal- és a szélső baloldalion.) Mindezeket tekintetbe véve, t. ház, pozicziónk oly erős Ausztriával szemben, hogy most nem kellene semmi egyéb, nem lefőzése, becsapása az osztrákoknak, hanem egyszerűen ezen erős pozicziónknak kimutatása kellő férfias komolysággal. És akkor nem kellene félni a külön vámterülettől sem. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Csakhogy a t. kormány ezen erős pozicziónkat csakis a saját pozicziója gyengeségének megerősítésére használja fel. (Ügyvan! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen Horánszky, mélyen t. vezérem, abban a gyönyörű tanulmányában a quótáról, kézzelfoghatóig bebizonyította, hogy Magyarországnak qttótája nem emelhető.