Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-320

320. országos ülés 1898. szeptember 6-án, kedden. __ Horánszky Nándor:' T. ház! T. barátom, gróf Apponyi Albert a napirend feletti határozathozatal felfüggesztését kérte addig, mig a miniszterelnök Kossuth Ferencz t. képviselőtársam interpelláoziójára a választ meg nem adja. Ez egy halasztó természetű indítvány, a mely felett nemcsak méltányos, de czélszertí is döntenünk, mielőtt a napirend megállapításába belemennénk. Mert hogyha kielégítő választ kapnak, akkor a napirend megállapításának, a megállapítás gyorsaságának semmi sem áll útjában. Ha azonban kielégítő választ nem kapnánk, miután ez ügy szorosan összefügg a napirend megállapításának kérdésével s miután az az álláspont, a melyet mi a napirend megállapításával szemben elfoglalunk, kell, hogy kellő világításba helyeztessék: kénytelenek volnánk már most a napirend kérdéséről tovább szólani és a kérdést tovább fejtegetni. Ázt gondolnám tehát, méltóztassék elsősorban a felett dönteni vagy megállapodni, hogy megadja-e a t. miniszterelnök úr a maga válaszát, mielőtt a napirend felett döntenénk, igen vagy nem, és azután, ha nem tenné meg a nyilatkozatot, akkor gondolom, hogy talán t. barátom is és mások is hozzá fognak még szólani a napirend megállapításához. Kérem e kérdés felett talán előzetesen határozik (Helyeslés balfelöl.) Elnök: T. ház! Én csak a szabályok szempontjából figyelmeztetem a t. házat, hogy az indítványnyal szemben, melyet a miniszterelnök úr a napirendhez tett, két indítvány áll. Az egyik, a gróf Apponyi Alberté, elhalasztó természetű, a mennyiben azt kívánja, hogy előbb az interpelláczióra adassék felelet, tehát változtassa meg a mai tárgyalás sorrendjét a ház. A másik, az ellenindítvány, Polónyi Géza képviselő úré, a ki nem fogadja el a miniszterelnök úr indítványát. De a kettőt nem lehet különválasztani, hanem a vita végén előbb az elhalasztó indítványt kell feltenni és azután a napirendre vonatkozó indítványt. Azért, a kik a napirend-indítványhoz szólani akarnak, azt méltóztassanak most megtenni, a vita berekesztése előtt. Kivan tehát még valaki szólani? Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! Én nem szóltam az imént a tárgy érdeméhez. Elnök: Nem. A képviseli urnak joga van a napirend kérdéséhez érdemileg hozzászólani. Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! Sajnálom, hogy a t. miniszterelnök úr nem járult hozzá azon kérésemhez, (Halljuk,! Halljuk!) hogy a napirend feletti határozat elhalasztassék addig, míg a Kossuth Ferencz t. képviselőtársam által bejelentett interpelláczióra adandó válaszát meghallottuk, mert ez nagyon egyszerűsítette volna a kérdést. Az én halasztó indítványommal szemben követett hallgatását úgy kell magyaráznom, hogy a t. miniszterelnök úr a napirend kérdésében feltétlenííl dönteni, illetőleg döntést provokálui akar, még mielőtt az 8 válaszát Kossuth Ferencz t. képviselő úr interpellácziójára meghallottuk volna. (Helyeslés balról. Felkiáltások; Ez a furfang!) így lévén a dolog, t. képviselőház, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a t. miniszterelnök úr által javaslatba hozott napirendhez hozzájárulhassak. (Helyeslés halról.) Nem vagyok abban a helyzetben, t képviselőház, mert én a nélkül, hogy odáig mennék, mint Polónyi Gréza t. képviselőtársam, a ki már most feltétlenííl kimondja, hogy semmiféle néven nevezendő egyéb tárgynak napirendre tűzését nem fogadja el, . . . Polónyi Géza: Nem én! Gr. Apponyi Albert: . . . tudom, mint azokét, melyekre nézve az 1898 : I. törvényczikk 3. §-a utasítást tartalmaz, a nélkül, hogy én ezt már most ily ridegen kimondanám: mindenesetre attól teszem függővé a ház egyébkénti munkarendjének megállapítását, hogy a kormány a házat a legközelebbi napokban abba a helyzetbe hozza, hogy ítélhessen, dönthessen a felett, vájjon a t. kormánynak azon előterjesztései, a melyek a Keichsrath tárgyalásainak líjabb meghiúsulása esetén megteendők lesznek, megfelelnek-e a törvény követelményeinek, megfelelnek-e az ország érdekeinek ? T. képviselőház ! Erre nézve az országnak, erre nézve a parlamentnek már most múlhatatlanul tájékozással kell birnia. Tájékozással kell birnia az országnak azért, mert egész gazdasági életére lehetetlen, hogy káros befolyással ne legyen az a bizonytalanság, a melyben az e gazdasági élet alapjainak alakulására nézve van es megtartatik. Vagy talán azt fogják erre mondani, hogy ily bizonytalanság tulajdonképen nem létezik? Hiszen a t. miniszterelnök úr tegnap — ha a lapok helyes informácziót, hoztak — pártjának helyeslése között kijelentette, hogy a kormány az Ausztriával való gazdasági közösségnek fentartásához ragaszkodik, hogy ennek fentartását tűzi ki czélúl és ennek folytán az a bizonytalanság, a mely gazdasági életünk alapjainak jövendő alakulására nézve állíttatik, csak formai bizonytalanság, mert tényleg mégis mindenki tudja, hogy a gazdasági közösség minden körülmények között fenn fog tartatni, hogy a vámteriilet elkülönítéséről nem lehet szó. Ha ebben az értelembín hiszik, hogy az országban bizonytalanság nem létezik, akkor állítom, hogy az e fajta bizonyosság még szomorúbb és még nyomasztóbb, mint a legnagyobb bizonytalanság, mert ez azt jelentené, hogy nekünk csakugyan kétféle közjogunk van: az egyik, a mely világosan tükröződik vissza a mi törvénykönyvünk lapjain, és 3*