Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-336

170 336. országos ülés 1898. október 17-én, hétfőn. hiva. Össze is jött az osztrák Reichsrath. Minden megállapodás arra szólott, hogy az osztrák Reichsrath odaát tárgyalásra képtelen lesz és nem lesz képes a javaslatokat letárgyalni az obstrukezió miatt, Hogy erre szólottak a megállapodások, az nyilvánvaló volt, mert most újból tárgyalnak. Belementek a tárgyalásba, hogy miért, azt is ki tudom mutatni. És már most egy helyzetet teremtett báró Bánffy Dezső, a melyben más, mint provizórium, nem is lehetséges, mert akár báró Bánffy Dezső kormányozza tovább Magyarországot, akár gróf Apponyi Albert, akár Szilágyi Dezső, akár Kossuth Ferencz, akárki, — ha kormányra jut — (Egy hang jobbfelől: Polónyi!) még Pulszky Ágoston is, (Derültség balfélBl.) a mai helyzetben provizórium nélkül kormányozni egyszerűen képtelen. Nem is szólva arról, hogy el fogadtatik-e odaát a kiegyezés, vagy nem, hogy lesznek-e és milyen módosítások rajta, hogy milyen megállapodások lesznek a quóta tekintetében, az világos minden képviselő előtt, hogy huszonkét törvényjavaslat meritorius, érdemleges letárgyalására, azzal a czélzattal, hogy törvény legyen, a rendelkezésre álló idő alatt, fizikai lehetetlenség. Szabad-e Önöknek megtűrni egy kormányt... (Egy hang jobbfelől: Persze, Jiogy szabad.') Elhiszem, hogy önnek szabad! (Derültség.) Szabad-e megtűrni egy kormányt, a mely egy törvény alkotását inicziálja, a mely kizárja a provizóriumot, a mely május 1-jéhez köti a határidőt, de a mely a törvény kijátszásával lehetővé teszi, hogy ezen javaslatok csak szeptemberben, illetőleg októberben kezdessenek tárgyaltatni és így a provizórium okvetlen, kétségtelenül be kell hogy következzék. Ha másért nem, ezért is megérdemelné báró Bánffy Dezső a vád alá helyezést. De nézzük meg már most, hogy mi fog következni ? Csak rövid inczidens az, a mire rá akarok utalni Alkottunk egy czukorpremininjavaslatot és alkottunk egy proviziónális javaslatot. Méltóztatnak tudni, hogy a kormánynak az volt az álláspontja, hogy sem a czukorpremiumra vonatkozó törvény, sem a provizóriumról szóló törvény életbe nem léptethető másként, csak úgy, hogy Ausztriának az alkotmányos képviselete ahhoz hozzájárul. A provizóriumra vonatkozólag a kormányelnöknek nyilatkozata itt van a kezeim között és ez rendkívül érdekes dolog, mit mondott a miniszterelnök úr 1898. év január 5-én ebben a képviselőházban? (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Interpellácziómra azt mondotta báró Bánffy Dezső: »Nem feleltem, t. ház, azért, mert a kérdésekre adandó feleleteim a viszonyok alakulásától függhettek; nem voltam abban a helyzetben, hogy októberben már megmondjam, hogy a viszonyok hogyan fognak alakulni Ausztriában, sőt nem yoltam abban a helyzetben még novemberben sem, hogy a Kossuth Ferencz képviselő úr által hozzám intézett iaterpelláczióra némileg végleges álláspontomat jelezhettem volna. Most azonban abban a helyzetben vagyok, hogy röviden utaljak arra, miszerint a feleleteket maguk a tények adták meg. A viszonyok alakulása folytán Ausztriában a provizóriumról szóló törvényjavaslat létre nem jővén, természetes, hogy ezen törvényjavaslat értelmében, a melyet itt a képviselőházban is letárgyaltunk és a főrendiház is letárgyalt, a kormány nem járhatott el — Ausztriában is hasonló törvény alkotva nem lévén — és ezen törvényjavaslatot a kormány álláspontja szerint az esetben, ha Ausztriában nem alkotmányos törvényhozási úton járnak el, hanem csak rendeletekkel intézkednek, hatályba léptetni nem lehet.« De, t- képviselőház, egy más alkalommal is, — könnyű lenne kikeresni, — kijelentette világosan a miniszterelnök a magyar képviselőház előtt, hogy azon javaslatokra vonatkozólag, a melyek a közös egyetértéssel megoldandó kérdésekre vonatkoznak, — nem a közös ügyekre, hanem a közös egyetértéssel megoldandó kérdésekre, — a 14. §-szal való kormányzást, a rendeletekkel való kormányzást teljesen kizártnak tartja. (Úgy van! a szélső baloldalon.) S mi történt, t. képviselőház ? Szinte kaczagtam rajta, a mikor az osztrák Reichsrathnak szeptember 29-iki ülésén azt olvassák fel, hogy az osztrák Reichsrath bemutatja azt a törvényt, illetőleg azt a rendeletet, melylyel a czukorprémium 1898. Julius 31-ig meghosszabbíttatott. Harminezegyedikéig! Tehát az osztrák kormány bemutatta a czukorprémium-javaslatra vonatkozó rendeletét akkor, a mikor az a törvény már régen Se is járt. Hát mi egyebet jelent ez t. képviselőház, mint azt, hogy a magyar kormány hozzájárult ahoz, hogy Ausztriával az alkotmányosságnak teljes kijátszásával rendeleti utón folytassák a kormányzást. És t. képviselőház . . . (A jobb oldal padjairól többen távoznak.) Barabás Béla: Mi az? Földindulás?! Kubik Béla: így nem lehet tárgyalni, ha csatangolnak! Elnök: Kubik Béla képviselő urat rendreutasítom. (Zaj a szélső baloldalon. Elnök csenget.) Csendet kérek! Polónyi Géza: Önök ismerik az 1867: XII. törvényezikk 25. §-át, tudják azt, hogy egyik alapfeltétele a kiegyezésnek az, hogy csak alkotmányosan kormányzott Ausztriával és annak képviseletével léphet a törvényhozás érinkezésbe. És most mivel találkozunk ? Alkotmánysértésekre irányzott, nyilványos tendecziákkal nemcsak a múltban, nemcsak a május í-ig tartó határidő kijátszásával, hanem a jövőre nézve is. Most már nem titok t. ház, hogy a magyar kormány erre