Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.
Ülésnapok - 1896-329
329. ORSZÁGOS ÜLÉS 1898. évi szeptember hó 29-én, csütörtökön. Szilágyi Dezső elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Felirat ós kórvények bemutatása. Napirend. Erzsébet királyné emléke. A kormány részéről jelen vannak : B. Bánffy Dezső, Lukács László, Erdély Sándor; b. Dániel Ernő, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz, b. Fejérváry Géza, Josipovich Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A jegyzőkönyvet vezeti Molnár Antal jegyző úr; Nyegre László jegyzi a javaslat mellett felszólalókat, az ellene felszólalókat pedig Lakatos Miklós úr. Következik a jegyzőkönyv hitelesítése. Molnár Antal jegyző (olvassa az 1898. évi szeptember hó 26-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e észrevétel a jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) A jegyzőkönyv hitelesítve van. Bemutatom Győr város közönségének feliratát, a városi kölcsönök adómentessége tárgyában. Beregszász városi lakosoknakBuzáth Ferencz, Felsőszopor, Keresztény és Csepreg községek lakosainak Páder Rezső, — Ozmándlak és Sőjtör községek lakosainak Farkas József, — Csehi községi lakosoknak Kálmán Károly, — Alsóságh és Felsőtúr községek lakosainak Lepsényi Miklós, — Szőllősgyörök községi lakosoknak Ábrányi Kornél, — Pacsa ég Pacsatüttös község lakosainak gróf Zichy Aladár, — Porrogszentkirály község lakosainak Szalay Károly, — Rárósmulyad és Losoncz-videfalva községek lakosainak gróf Degenfeld Lajos képviselő által beadott kérvényeit a földadó leszállítása és a tőzsdeadó behozatala iránt. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Következik az Erzsébet királyné emlékének megörökítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 463, 464) tárgyalása. Szivák Imre, az igazságügyi bizottság előadója! T. ház! (Halljuk!) A női erények felséges személyesítő]ét, a hitvestársi és anyai szeretet példányképét, a fennen szárnyaló szellemet, a természeti ég míívészi szépért rajongó lelket: o Felségét, Erzsébet királynét elsiratta a művelt világ. Vele sírt nemzetünk is, de a mi kegyeletünk gyäszoltárán az áldozati tűznek még elhamvadni nem szabad. Mi többel is tartozunk. A dicsőült királynőnk után reánk egy fenséges mithosz maradt: az tudniillik, hogy nemes szíve, melyet a föld legnagyobb gonosztevője szúrt keresztül, hogy az a drága szív mi hozzánk állott legközelebb, hogy az hazánkat legjobban szerette. Ennek a fenséges mithosznak, a magyar nép ezen legendájának, a mi történetünk alkotórészévé kell válni, átszállni utódainkra is. Ennek ősi formája a törvénybe iktatás. A
