Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-295
40 29 *» orsiágeg ilég 1898. május 10-én, kodűen. is, a melyek ezen # alap jövedelmét fokozzák s a melyekre Barta Ödön képviselőtársam tegnapi szép beszédében rá is mutatott, sőt privát beszélgetésben a folyosón ma is hallottam egyik-másik barátomtól, a ki az eszméért lelkesül, hogy a betétek óriási dimenziókat fognak ölteni és ez lesz az állandó bázis a hiteligények kielégítéséhez. Megvallom, hogy én ilyen vérmes reményeket nem táplálok, de mivel én is lelkesedem az eszméért és a ezélt én is szentnek tartom, legyenek meggyőződve, hogy én leszek az első, ki örömmel üdvözölni fogom azt a tényt, hogy ha az én logikám és okoskodásom, a melyet az imént kifejtettem, csakugyan ferde és az fog bekövetkezni, a mit ők állítanak. Én azonban, fájdalom, csak azt a bázist fogadhatom el, a melyet látok és ez az, hogy a hiteligények kielégítésének egyedüli alapját a kötvények kibocsátásából befolyó összeg fogja képezni. Már most nézzük a (örvényt. Mit mond ez erre nézve? A törvényjavaslat 73. §-ában azt mondja, hogy a kibocsátott kötvények névértéke a biztosítéki alapnak tízszeres értékét meg nem haladhatja. Minthogy pedig a 72. §. szerint ez a biztosíték most és egyelőre hosszú időre három millió koronában van meghatározva, hogyha ez a kötvény-kibocsátás most keresztülmegy, hogyha kellő értékben, árhullámzás és veszteség nélkül, sőt mondjuk parin is fognak eladatni ezek a kötvények, akkor számszerint 30 millió korona, azaz 15 millió forint lesz az az összeg, a melylyel Magyarország összes kisbirtokosainak, iparosainak, munkásainak hiteligényeit ki kell elégíteni nemcsak a jelenben és a jövőben, de a mire különös súlyt fektetek, ez az összeg lesz az, a melylyel azt a nagy terhet, a mely jelenleg a kisbirtokosok vállait nyomja, egy nyugodtabb, szolidabb és olcsóbb kölcsönnel akarjuk felváltani. Számszerűit és statisztikailag e nagy megterheltetést kimutatni jelenleg nem tudom, mert eziránt a kellő adatok nem állnak rendelkezésemre. A statisztikai hivatal néhány törvényszéki területre adott ugyan ki adatokat, a melyekből kiszámíthatjuk, hogy Magyarországon a jelzálogterheknek ma még csak 42°/o-a van záloglevelekben elhelyezve, tnnyi tehát a nyugodt és fel nem mondható kölcsön, a többi minden perczben halált okozhat azoknak, a kik azt igénybe vették. És ha tekintetbe veszszük azt, hogy 1894-ben csak a takarékpénztárak által kiadott jelzálogok összege 208,801.793 forintra ingott és ezen nagy összegből csak 22, 678.000 forint volt zálogpapirokban elhelyezve, ha tekintetbe veszszük, hogy a legutóbbi statisztikai kimutatások szerint 1891-ben a hazai pénzintézetek által adott jelzálog-kölcsönök, beleértve az osztrákmagyar bankot is, 835,600.000 forintot tett ki; ha figyelembe veszszük, hogy ezen nagy összeget még emelik a magánosoktól és árvatáraktól felvett kölcsönök is, úgy, hogy körülbelül két milliárdnál sokkal több adósság terheli a magyar földet, akkor, méltóztassanak megengedni, hogy nem tarthatom komoly dolognak azt, midőn mindezzel szemben odaállnak és azt mondják, hogy ezzel a 15 millió forinttal képesek leszünk a kis gazdák jövő existencziáját megerősíteni és a múlt terhei elbirására képesíteni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondottam az előbb és visszatérek rá, hogy talán ezen anyaggal is lehet bizonyos irányban czélt valósítani és elismerem, hogy talán lesznek egyes vidékek, melyek kiváltságokkal fognak birni arra nézve, hogy a maguk exisztencziájuk biztosítására hitelt kapjanak, de félek tőle, t. ház, hogy erre is azt fogják mondani : adtál uram esőt, de nincs köszönet benne. Beszédem elején rámutattam arra és ismételni akarom, hogy csak az a hitel kielégítő és csak annak a hitelnek van meg a nemes ezélja, a mely olcsó és biztos, illetőleg íixirozott, tehát minden perczben fel nem mondható. De hát mi az az olcsó hitel? Nézzünk szerte az országban. Nagyon sok gazdaember van itt is a képviselőházban, a ki ismeri a föld hozamát, ha évtizedeken át összeveszszük a föld jövedelmét, nagyon csekély százalék mit a föld mint biztos hozamot ad. 3—5°/o között ingadozik. Kérdem a t. házat és a t. kormány minden egyes tagját, hogy akkor, mikor a földbirtokban tiszta hozamként csak 3—5°/o-át lehet számítani, nrikép gondolja, hogy segíteni fogunk azokou az exisztencziákon akkor, mikor 8—10°/o mellett fogjuk a hitelt adni? Beszédem elején rámutattam, hogy az eddigi szövetkezeteknél 8—14°/o között váltakozott a hitel; örvendetes kivételt tett, — maga az előadó úr is — a gróf Károlyi Sándor által alapított és vezetett szövetkezetekkel, mert igenis ezek rendes kamatozás mellett adnak segélyt azoknak, a kik arra rászorulnak. Kérdem én a t. képviselőházat, 8 —14% közti hitel milyen segély lehet, segit-e az, avagy öl ? Vájjon lehet e azt mondani, hogy csak eddig volt ily magas kamatszedés és épen azért alkotjuk meg ezt a törvényt, hogy ez által olcsóbb kölcsönt nyújthatunk a kisebb exisztencziáknak. Nagyon szeretném, ha valaki képes volna nekem ezt bebizonyítani. Már most lássuk miképen fognak azoka kibocsájíandó kötvények értékesíttetni. Nem akarok mindazokra rámutatni, a melyeket nagyon szakszerűen és szépen fejtett ki t. barátom Barta Ödön, csak azt akarom mondani, hogy mi az, a mi az ilyen papirok kelendőségét szabályozza, mi az, a mi azok árkeletére nézve biztos bázist teremt. Ez kettő, t. ház; először a piacz bizalma azon biztosítékok
