Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-314
814. országos ülés 1898. június 15-én, szerdán. 4Qg bevételi feljegyzés és az eladási lajstrom zárlata szerint kellene lenni és ha ezen különbözet meghaladja a 6 1 /9°/o-ot, akkor a termelő köteles lesz a különbözet után az 5 forint fogyasztási adót a megállapítástól számított három nap alatt befizetni. A törvényjavaslatnak a lajstromok vezetéséről szóló rendelkezése egyrészt nem eléggé határozott és egy igen lényeges kérdést, melyet magában a törvényben kellene szabályozni, rendeleti úton való szabályozásra tart fenn, másrészt egy újabbi nagy és igazságtalan terhet ró a termelőre. Nem látom ugyanis a törvényjavaslatban megoldva azon kérdést: vájjon a termelő köteles lesz-e termelési lajstromba bevezetni a sörnek azon mennyiségét, mely a fennálló törvényeink értelmében a pénzügyi kö?egek által a sörlének 14 hőfoka mellett a híítőbárkában állapittatik meg, vagy azon mennyiségét, melylyel a sör 2—3 hőfokra való lehűtése után a pinczébe eresztése alkalmával bir? Már pedig ez igen lényeges kérdés, mert tudvalevő dolog, hogy a fizikai törvények szerint a sör akkor, ha a pinczében 2 — 3 fokra le van hűtve és eladásra kerül, az űrtartalmából már is körülbelül 6°/o-ot veszített, úgy látszik, hogy a t. pénzügyi kormány a sörnek azon mennyiségét fogja kívánni a termelési lajstromba bevezetni, mely annak 14 foknyi hőmérése mellett megállapíttatott és hogy ezen alapon engedi meg a öi/^/o-nyi különbözetet. Ha ez így van, akkor figyelmébe kell hívnom az igen tisztelt pénzügyminiszter úrnak azon minden szakértő által megállapítható körülményt, hogy a sörnél, melynek elárűsítása előtt 4—5 hónapig a pinczében kell feküdnie és annak kezelésénél az apadás ki nem kerülhető és hogyha ezen apadás, ha ahhoz a termelési költségekhez tartozó házi italt is hozzászámítjuk, legalább is 12 százalékra tehető. A termelő tehát addig is a termelési adónak körülbelül 15—17 százalékát igazságtalanul fizesse és ha most a jóval magasabb fogyasztási adót is kénytelen lesz ezen tényleg nem létező, illetőleg nem értékesített sör után fizetni, akkor ezen igazságtalan megadóztatása nemcsak felemészteni fogja a remélhető jövedelmét, hanem az üzleti év végén még deficzitet fog eredményezni. A kisebb és középszerű sörfőzdéink jelenleg a túlmagas adó miatt csak tengődnek és nehogy úgy látszassék, hogy üres frázisokat használok, felkérem az igen tisztelt pénzügyminiszter urat, vegyen magának annyi fáradságot és nézze meg azon választókerüle temben fekvő sörfőzdének mérlegeit és mely mérlegek évenként a kereskedelemügyi minisztériumhoz felterjesztetuek, és akkor meg fog győződni arról, hogy ezen sörfőzde a sörgyártásra nézve fenforgó minden kedvező előfeltételek daczára sem képes tiszta jövedelmet felmutatni. Igaz, hogy egyik felszólalásomban a mi szempontunkból, reánk nézve én sem tartottam károsnak az osztrák kormánynak a sörtermelési adó felemelésére vonatkozó indítványát ég pedig a söradóra vonatkozó törvényjavaslat indokolásában is kifejtett azon indokból, mivel akkor söriparunk az osztrák söriparhoz való helyzete csak javulna, mert közelebb jutnánk az egyenlő megadóztatás elvéhez; igaz az is, hogy a söritaladcból az általam kivánt törlés után fenmaradó részének a termelőtől való behajtását czélszerubbnek tartottam, de mindazt a következő feltételekhez kötöttem : hogy a termelési adó ne tegye súlyosabbá a magyar sörgyárosok helyzetét, hogy ennek folytán a söritaladóból a fogyasztási adónak megfelelő három forint feltétlenül, az italmérési adónak megfelelő két forintból pedig annyi, a mennyire a termelési adó emeltetnék, töröltessék, hogy az apadás kérdése igazságosan szabályoztassék, hogy a kivetésnek és beszedésnek az eddiginél mág módja alkalmaztassák, hogy a sörgyárosoknak megfelelő hitel nyújtassák és hogy a kisebb sörfőzdék kellő adóztatási előnyben részesíttessenek. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban azonban nem látom teljesítve ezen feltételeknek egyikét sem. Nem vonom kétségbe az igen tisztelt pénzügyminiszter úrnak a hazai ipar iránti meleg érdeklődését és jóindulatát, mert hiszen csakis az ipar fejlődésétől várhatja a kincstári bevételeknek fokozását, de azt bátran állíthatom, hogy azon szakemberek, a kik az igen tisztelt pénzügyminiszter úrnak olyan törvényjavaslatokat kidolgoznak, a minő az előttünk fekvő törvényjavaslat, nincsenek kellő tekintettel iparunk érdekeire. Ezen meggyőződésemben megerősítenek az előttünk fekvő törvényjavaslatnak a már bírálat tárgyává tett rendelkezésein felül az ellenőrzésre és a büntetésekre vonatkozó határozatai is. Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint a termelő köteles annyi külön komplikált lajstromot és könyvet vezetni, annyi jelentést tenni, hogy csakis e czélra fog kelleni egy külön hivatalnokot tartani; a törvényjavaslat szerint az előírt és rendeletileg előírandó kezelési szabályok bármelyikének be nem tartása, súlyos büntetést és káros következményeket von maga után; a javaslat szerint a termelő köteles a pénzügyi közegeknek külön irodát berendezni; a pénzügyi közegeknek jogukban áll éjjel-nappal a gyár és üzleti helyiségeket megvizsgálni, üzleti könyveket, sőt levelezéseket átkutatni, ezeket magukkal vinni. Egyszóval a termelő teljesen ki lesz szolgáltatva a pénzügyi köze51*
