Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-313

SIS. országos fllés 1898. június 14-éii, kedden. 377 nak megvan a rendes útjok, megvan a rendes bíróságuk, és épen azért én részemről a parla­menti bizottság kiküldését ebben az esetben egyáltalában nem tartom szükségesnek. Egyéb­iránt ismételni vagyok kénytelen, méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy itt nem személyi tekintetek, hanem tisztán és kizárólag mindkét üzem érdekében álló objektív indokok voltak azok, melyek a két minisztériumot ezen javaslat megállapítására és előterjesztésére birták, és én kénytelen vagyok tiltakozni az ellen, hogy bár­mily be nem vallott, hanem csak sejtett indo­kokra méltóztassanak ezen javaslatot vissza­vezetni, mert ilyen indokok egyáltalában nem léteznek. (Úgy van! a jobboldalon.) Kérem a t. házat, méltóztassék a javaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Pichler Győző képviselő úr szavai értelmének helyreállítása ezéljából kér szót. Pichler Győző: T. ház! Csak egészen röviden bátorkodom igénybe venni a t. ház ügyeimét. A pénzügyminiszter úr azt jegyezte meg, hogy én a gépgyár kezelését dicsértein és a következő szónok, pártomnak egyik vezére, Komjáthy Béla képviselő úr ezzel homlokegye­nest ellenkezőleg szólt. Tisztelettel felhívom a t. ház figyelmét arra, hogy én egyenesen a zár­számadásokból és a nekünk rendelkezésünkre bocsátott adatokból állítottam össze beszédemet, de semmiféle belkezelésről meg nem emlékeztem, azt sem nem dicsértem, sem nem gáncsoltam, mert erre nézve nekem semmiféle adatom, ki­véve a mit esetleg az újságban olvastam, vagy hallottam, nem állt rendelkezésre s így annak felemlítése részemről teljesen helytelen lett volna, mert azokat nem bizonyíthattam volna. Külön­ben nem első eset és ezt többszörösen láttam a pénzügyminiszter úr részéről, hogy egy tárgyila­lagos beszédben személyes kérdéseket lát. A mi azt illeti, hogy a pénzügyminiszter úr felhasználta az alkalmat annak kijelentésére, hogy ne leczkéztessem bármelyik miniszter urat, én ebben magamat bűnösnek nem érezhetem, mert nekem nincs jogom leczkéztetni, legfelebb csak alkalmam van egy miniszternek valamely tényét vagy eljárását felszólalás tárgyává tenni, de leczkéztetni jogot magamnak nem veszek és azzal nem is élek. Szakismeretem a bányászaiban csakugyan nincs, de ebben a hibában osztozkodik velem a pénzügyminiszter úr, midőn azt mondta, hogy a vasműveket ügyes kezekkel bárhol lehet létesí­teni. Én isgy tudom, hogy vasműveket vaskő nélkül még sem lehet csinálni. Én nem állítottam szembe a fémbányászatot a vasmtívekke], mert én külön beszéltem a fémbányászatról és külön a vasművekről, mert mindkét üzem a pénzügy­miniszter úr vezetése alatt áll. KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XV. KÖTET. Elnök: Kivan valaki hozzászólani? Vörös László államtitkár: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Sima Ferencz képviselő úr, mintegy viszhangjaként ama támadásoknak, me­lyek rövid idő előtt a helybeli hírlapokban a kereskedelmi miniszter úr elien és a diósgyőri vas­és aczéigyárnak és az államvasutak gépgyárá­nak kezelése ellen támasztattak, bizonyos konkrét vádakat hoz fel, azt állítván, hogy ezek hivata­los adatok alapján állanak és képes is ezeket bizonyítani. (Halljuk! Halljuk!) Ha jól értettem a jelen esetben három vádról van szó. (Hall­juk I Halljuk !) Elsősorban azzal vádolja Förster Nándor gyárigazgató urat, hogy ő bizonyos rajzokat egy megrendelés alkalmával kiszolgál­tatott egy konkurrens vállalatnak. Ez a vád a következő tényre vezethet vissza. (Halljuk! Halljuk!) Az államvasutak gépgyárának jelentékeny megrendelései voltak mozdonyokban, valamint cséplőgépekhez szükséges mozdonyokban. Kellett ezekhez beszerezni kazánokat és miután mind­ezen szállítások terminuähoz voltak kötve, a szabályszerű nyilvános eljárást nem lehetett ki­írni, hanem azokhoz a hazai vállalatokhoz kellett fordulni, a melyek képesek voltak ezen szállí­tásnak a kikötött időben megfelelni. Más szállító­képes gyár nem jelentkezett csakis az osztrák államvasuti társaságnak resiczai-gyára. Megren­deltetett nála tehát, — ha jól emlékszem — 30 kazán és hogy miután minden rendelésnél a megrendelő köteles átadni azon rajzokat, a me­lyek alapján a szállítás eszközlendő, igen ter­mészetes, hogy ezen rajzok átadattak a resiczai gyárnak is és ezek szerint teljesíttetett általa a szállítás. Itt tehát nem történt visszaélés (Úgy van! jobbfelöl.) hanem csak azon eljárás követtetett, a melyet minden megrendelő követ, ha valamely rendelést tesz. Itt tehát semmiféle vizsgálatnak szüksége sem fenn nem forgott, sem utólagos vizsgálat szüksége fel nem merült. (Helyeslés jobbfelöl) A másik vád, a melyet Förster Nándor ellen emelt, az, hogy ő helyet foglal a keres­kedelmi részvénytársaság igazgatóságában. Igenis, Förster helyet foglal ennek a kereskedelmi rész­vénytársaságnak igazgatóságában. Helyet foglalt azonban abban még azonkívül a minisztériumnak egyik miniszteri tanácsosa is. Kikötöttük ugyanis, hogy helyet foglaljon az állami gépgyár igaz­gatója, valamint a kereskedelmi minisztérium szakreferense ez igazgatóságban, mert e társa­ságra bíztuk a cséplőgépek eladását és ellen­őrizni akartuk magának az igazgatóságnak ke­belében, vájjon a társaság azt a feladatot, melyet szerződésszerűleg elvállalt, oly módon teljesíti-e, a mely megfelel a gépgyár érdekeinek. Azt 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom