Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-312

812, országos ülés 1898. június 18-án, hettita. 359 illető miniszter uraktól választ kérek, ezt egy egész nagy város közönsége megzavart nyugal­mának, békéjének érdeke, sőt lia gyors intéz­kedés nem történik, beláthatatlan zavarok meg­akadályozása teszi szükségessé. Ezért kívánatos, hogy a t, miniszter urakat e kérdésben tájékoz­tassam. Közel hat év óta folyik a Csongrád városi hivatalos körök — s moudhatom, hogy csakis pusztán a hivatalos körök — és a csongrádi plébános között a harcz, a melynek éle és tö­rekvése nem más, mint az, hogy legalább hely­hatósági kérdésekben az erősen ellenzéki színezetű Hegyi Antal plébános állásából eltávolíttassák. Ez nem tartozik rám és nem is törődöm vele, mert ha van rá ok, hogy onnan eltávolíttassák, ez az illetékes fölöttes hatóságok és a saját egyházának dolga. Az azonban rám tartozik, de legkivált a kormányra magára, hogy ha azt látjuk és tapasztaljuk, hogy a hivatalos körök, helyhatósági közegek, kiknek hivatása egyálta­lában nem szorítkozik az egyházi kérdések in­tézésére, hanem a kiknek a maguk törvényadta kötelességükből eredő funkezióik is vannak, e funkczióktól eltérve egyenesen és határozottan politikai boszúból tesznek czéltáblává egy embert, egy szintén hivatalos közeget: akkor, t. ház, kell, hogy az ily helyi érdekű harczban az, a ki ez ellen­tétek kiegyenlítésére egyedül hivatott, a miniszter a maga bölcseségével, de mindenek felett igazság­szeretetével és teljes objektivitással eljárván, adjon módot arra, hogy a közönség nyugalma helyreállíttassák. Hegyi Antal plébánost Sólya Gyula cson­grádi jegyző és néhány társa hat év óta mise­pénzek elsikkasztásával és egyéb, az ő plébá­nosi ténykedése körébe vágó, helytelen és tarthatatlan magaviselet miatt vádolván, ez ügy egészen a primási szentszékig jutott. A váczi püspök ugyan őt felfüggesztette a plébánosi teendők végzésétől és megfosztotta a javadalma­zásától is, a primási szentszék azonban tel­jesen feloldotta minden vád alól és a kezeim között levő primási szentszéknek egyhangúlag ho­zott ítélete kimondja, hogy a misepénzek elsikkasz­tana tárgyában egyáltalában semmi bizonyítékok nem forognak fenn és hogy nem helyezhető vád alá és hogy Hegyi Antalt nem terheli a primási szentszék szemében egyéb, mint a váczi püspök­kel szemben tanúsított illetlen és engedetlen magatartása. Ez a legmagasabb egyházforumi Ítélet most június 6-án hirdettetett ki Hegyi Antal előtt Váczott. Ő hazament városába, hogy plébániá­ját elfoglalja. Ámde mivel a püspöki ítélet kö­vetkeztében fel volt függesztve plébánosi műkö­désétől és igy nem lakott a plébánián, hanem magán lakásban, zsandárok vették körül 8-áu a lakását és azóta a mai napig zsandári őrizet alatt áll, tehát fogva tartatik. Miért? Azért, mert a csongrádi főszolgabírói hivatal — jól méltóz­tassék megérteni — akkor, a mikor a primási szentszéki Ítélet meghozatott, vádat emelt a sze­gedi törvényszéknél Hegyi Antal ellen, hogy bűnfenyítő útra tereitessék az ügy, mivel mise­tőke-alapítványokat sikkasztott el. Erre a szegedi törvényszék — a mely már nem egyszer, de mindannyiszor, valahányszor csak ellenzéki dolgokról van szó, magát a politikai felsőbb hatóság rendelkezésére bocsátotta, — a jelen esetben is azt tette, hogy a főszolgabírói hivatal jelentése alapján vizsgálóbírót és egy kir. ügyészt küldött ki és ezek csendőri őrizet alá fogták Hegyi Antal lakását. Már most arról minden túlzás nélkül tanúságot tehetünk, —­legyen bár Hegyi Antalnak személye kedves, vagy nem kedves bizonyos körökben — hogy ő a maga népe részérői szeretettel van körül­véve, ha lakik ott 20.000 ember, abból bizo­nyára 19.000 embertől; — egy papnak pedig az első és legfőbb hivatása, sőt egyházi kötelességei nek teljesítésénél az egyházi erkölcsi feladat egész léte abban gyökerezik, hogy a nép szeretete vegye körűi és a nép szeretete kisérje őt tem­plomába és mindenütt egyházi funkeziójának tel­jesítésében. Már most a mise-alapítványok kérdésében a legfőbb egyházi fórum ezt a plébánost minden vád alól felmentelte, hivatalos állásába vissza­helyezte, kérdem tehát, hogyan lehetséges az, hogy a főszolgabírói hivatal, mint ilyen, vádló­képen jelentkezzék bármely törvényszék előtt a világon egyházi pénzek kezelése miatt? Hisz a szolgabírói hivatal alapítványt nem tett, s ha tett is, az alapítványok kérdésében a legfőbb egyházi fórum Hegyi Antalt, minden vád alól felmentette. Akkor tehát, a mikor egyáltalában sem az alapítványt tevő, sem esetleg az alapít­ványt kezelő városi közönség, mint erkölcsi tes­tület, sem maga az egyházi hatóság, a mely elsősorban és mindenek fölött van hivatva őrködni ezen egyházi alapítványok kezelése körűi, sem a hivők részéről abszolúte semmiféle panasz Hegyi Antal ellen nem tétetett, miképen lehet­séges az, hogy a szegedi törvényszék egy telje­sen illetéktelen részről emelt panasz és vád következtében nemcsak a vizsgálatot rendeli el, hanem az illető egyházi egyént, a ki mégis a társadalomban és a maga egyházi körében a helyhatósági körülmények közt, mondhatnám egyik első szerepet foglalja el, csendőr-őrizet alá fogják és napokon át fogva tartják. Én azt gondolom, hogy ha azt akarjuk, hogy a magyar középtársadalomban a békét és az egyetértést is az érintkezésben békére vezető fonalakat biztosítjuk, akkor a lehető legrosszabb mód ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom