Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-311

811. országos ülés 1898. jnnfns 11-én, Mombnton. 35B Molnár Antal jegyző (olvassa a 18. §-t). Rakovszky István jegyző: Komjáthy Béla! Komjáthy Béla: T. ház! A kormány itt felhatalmazást kér arra, hogy egy országos törvény, a mely az ország egész területére kiterjed, az ország egy területén külön és esetlegesen módosítással léptettessék életbe. Én meg vagyok arról győződve, hogy a kormánynak, a midőn ezt a szakaszt a törvényjavaslatba bevette, megvoltak a maga indokai, a melyek ezt neki tanácsolták. Azonban az indokolásban erről megfeledkezett; mert hiába nézzük az indokolásnak erre vonatkozó részét, az felvilágosítást erre nézve nem ad. Már pedig, t. ház, egy törvényhozó testület egy miniszternek felhatalmazást csak azon esetben adhat, ha teljesen fel van világosítva arról, hogy azt megadni kötelessége az ország vagy egyéb viszonyok érdekében. Azt mondja ezen szakasz, hogy Fiume városában és területén az ottani viszonyoknak megfelelőleg léptettessék életbe ezen törvény. Ha az egyszerűen úgy hagyatik, hogy »az ottani viszonyoknak megfelelően*, mindenki azt hiheti, hogy ezen viszonyok köztudomású dolgok. Ám meglehet, hogy a kormány tagjai és a többség előtt köztudomású dolgok, én beismerem a magam gyöngeségét, hogy e tekintetben egészen homályban vagyok és nem vagyok képes magamtól rájönni arra, hogy ezen viszonyok milyenek : vájjon közigazgatási, avagy betegápolási viszonyok-e? Szóval ezen homálynak eloszlatását óhajtanám én most elérni, midőn azt a kérdést intézem az igen tisztelt belügyminiszter úrhoz, hogy e részben az indokolás hiányát pótolva, bennünket felvilágosítani méltóztassék. Távol legyen tőlem, hogy én csak azért szólaltam volna fel, hogy esetlegesen itt a kormánynak kellemetlen szituácziót teremtsek, hanem igenis kötelességet véltem teljesíteni két okból, először mint törvényhozó, hogy egész nyugodtan adhassam szavazatomat a javaslat elfogadása ellen vagy mellett, másodszor kötelességet véltem teljesíteni azért, mert nagyon helytelennek tartom, midőn a törvényben olyan viszonyokra hivatkozunk, a melyek magyarázásokra adhatnak alkalmat, holott a kormány indokolásában azt kifejteni képes lett volna. Minthogy ott azt nem tette meg, kérem, hogy itt a felvilágosítást megadni szíveskedjék. Elnök: Kiván-e még valaki a 18 §-hoz hozzászólani? Perczel Dezső belügyminiszter: Én kívánok, a vita bezárása előtt. T. ház! (Halljuk! Halljuk/) Komjáthy Béla t. képviselő úr kérdést intézett hozzám és — én megvallom, teljesen felesleges módon — szükségesnek tartotta hozzátenni azt, hogy nem azért szólal fel, mintha a kormányt kellemetlen helyzetbe akarná hozni. Azt hiszem, meg vagyunk győződve, nemcsak egyedül én, hanem mindannyian, hogy itt alig van képviselő, a ki csak azért tenne kérdést, de különösen Komjáthy Béla képviselő arat a ház sokkal komolyabb tagjának tartom, semhogy rá nézve ennek a lehetőségnek fenforgását teljesen kizártnak nem tekinteném. Arra nézve, hogy Fiume városát illetőleg mi egyes szerves törvényeink hozatalánál hogy járunk el, nem ez az első eset. Nagyon sok törvény van, de én csak egyet kívánok felemlíteni, a közigazgatási bíróságról szóló 1896 : XXVI. törvényczikket, a melynek meghozatalában mint belügyminiszternek volt részem. E törvény 158. §-a rendelkezik arról, hogy miként léptettetik életbe a közigazgatási bíróságról szóló törvény Horvátországban, tudniillik azon ügyekre nézve, a melyek közösek s azután így szól (olvassa): »Fiume városát és kerületét illetőleg felhatalmaztatik a minisztérium, hogy a jelen törvényt az ottani viszonyoknak megfelelő módosítással külön léptesse hatályba.« A jelen törvényjavaslat 13. §-ában,ameíy elfogadtatott, van körülírva az eljárás. Ez megmondja, hogy (olvassa); »a nyilvános betegápolás költségeinek viselése körül, a jelen törvény 2. §-ának utolsó bekezdése és 3—9. §-ai alapján, valamint a magánosokat terhelő nyilvános betegápolási költségek behajtása körül (14. §. 5. pont) felmerülő vitás kérdéseket az eljárásra illetékes közigazgatási hatóság, felebbezési úton pedig a közigazgatási bizottság dönti el, melynek határozata vagy intézkedése ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye.« Méltóztatnak tudni, hogy Fiume városának helyzete nem az, a mi a mi városainké, vagy vármegyéinké; Fiume különleges közigazgatási szervezete statútumaiban van meghatározva. így tehát mindazok a fórumok, a melyekről szó van, nem sorolhatók fel egyszerűen úgy, mint a hogy nálunk vannak, hanem azoknak külön enumerácziója volna szükséges. A mint azonban minden egyes más alkalommal, különösen a közigazgatási bíróságról szóló törvény meghozatala alkalmával is történt, a mely a maga egészében nem úgy van kereszttíivive Fiumében, mint az anyaország többi részeiben, miután a közigazgatási bíróságot állítottuk fel harmadik fórumul, szükséges volt, hogy ugyanoly módon proczedáljunk és ugyanolyan intézkedést vegyünk fel Fiumét illetőleg, mint az előbb említettem törvényben. Azok a különleges viszonyok, a közigazgatási hatáskör megállapítása stb., melynél fogva szükségessé vált itt a rendelkezést ugyanily módon állítani be a törvényjavaslatba. Kérem a t. házat, méltóztassék e felvilá-