Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-303

234 &&• országos Ülés 1898. május 21-én, szombaton. lékben túlságosnak tartom azt a pari számítást. Arról meg vagyok győződve, hogy a kisbirto­kosok hitelviszonyaihoz képest itt eredményt elérni, sikerrel működni csak abban az esetben lehet, ha ezen emisszió által oly összeget szer­zünk be, a melyet az illető kötvényeknek majd­nem pari értékén adhatunk ki. Az nem bir jelentőséggel, ha a kamat i'/a 0 / 0 & ^ a SJ 5°/o lesz is. Mert valószínűleg az államhitel és ezen papírok kamatlába nem lesz egyforma. Mindenütt a világon egészen más kamatlábba] operál az államhitel és egészen más kamatlábat tart jogo­sultnak a magánhitel. Éti tehát oda konkludálok, hogy igenis ezen emisszió által remélem, hogy néhány millió forint­nyi pénzkészlet fog mindjárt kezdetben a szövet­kezetek rendelkezésére állni és remélem azt is, hogy idővel, a mint fejlődnek a szövetkezetek, a bizalomnak a szövetkezetek iránt való foko zatos emelkedésével ezen Összegnek nagysága is fokozatosan emelkedni fog. Azonban ha ez az összeg nem is nagy magában véve, mégsem szabad kicsinyelni azt a körülményt, ha a szövetkezet már a megindulás pillanatában a milliók tekintélyes számával ren­delkezik. Azért én a kötvények kibocsátására vonatkozó egész fejezetet a teendő módosítások­kal együtt a magamévá teszem, de nagyon téves­nek tartanám azt hinni, vagy hinni engedni a hitelt kereső közönség körében, hogy már most megnyílt a bőség szaruja, hogy már most lesz annyi pénz, a mennyi szükséges. Hiszem, hogy a hitelszövetkezetek idővel nagy eredményt fog­nak felmutatni; de csak idővel, ha már most arra irányozzuk egész akcziónkat, hogy nagyobb eredmények elérése csak a takarékosság és tőke­gyűjtés rögös útján lehetséges. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Nem kicsinylem a pillanatnyilag elérhető eredményt sem. Mert hiszen nemcsak az a milliónyi hitel fog szerepet játszani, melyet a központ már kezdetben rendelkezésre bocsáthat. Az az új pénz, mely a vidéknek legdrágább kölcsönökhöz szokott köreibe fog folyni, versenyt fog csinálni azoknak, a kik ma e körök hitel­igényét kielégítik s e verseny kényszeríteni fogja a vidéki takarékpénztárakat is, hogy lejebb szállítsák a kamatlábukat. Tehát nemcsak az a pénz lesz olcsóbb, melyet a hitelszövetkezet ad, hanem az olcsóbbá fog tenni más pénzt is. Bocsánatot kérek, hogy az előrehaladott időben a t. ház figyelmét még igénybe veszem, de úgy gondolom, hogy mindnyájunkat az ügy iránti legtisztább szeretet vezet s azt hiszem, csak úgy érhetünk czélt, ha iparkodunk annyi pénzt rendelkezésére bocsátani a szövetkezetek­nek, a mennyit csak lehet, de nem ébresztjük azt az illúziót, hogy már most minden igényt ki lehet elégíteni. Ellenkezőleg csak sok százezer ember félretett garasai fogják ezt elérhetni, ha azok jelentékeny tőkévé növik ki magukat. Ezt az utat kell — nézetem szerint — követnie úgy a kormánynak, mint a társadalomnak, A szakaszt különben elfogadom. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) Nyegre,.László jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: T. ház ! Csak röviden kívá­nok rtflektálni gróf Tisza István t. képviselő­társam felszólalására. Én róla, mint pénzügyi bizottsági tagról szóltam, mert azt hiszem, hogy e tagságra meg van a teljes qunlifikácziója. De ha nincs is benne a bizottságban, mindenesetre oly pénzügyi tekintély, kinek Szavaira hivatkoz­hatom, midőn azt mondom, hogy azok a pénz­ügyminiszter szavaival a legkardinálisabb ellen­tétben állnak. 0 nem tartja olyan könnyűnek a felosztást, mint a pénzügyminiszter úr mondta. Azt az árfolyamheli 3—4—5 forint árkülönb­séget nem tartja reparcziálhatónak 20 évre. Mert ha annak tartaná, akkor ő, a ki a pénzpiacz alakulását annyira ismeri, a ki maga is foglal­kozik záloglevelek kibocsátásával és tudja, hogy az árfolyamot mily mellékkörülmények szokták befolyásolni, nem mondaná, hogy 5°/o-os kamat­tól sem liad vissza oly czélból, hogy a veszte­ség kisebbíttessék. Igen jól tudja Ő is, hogy ma, midőn S^^o-os kölcsönön töri a fejét a kormány, midőn a bankok igyekeznek zálogleveleik kama­tozását leszáliítan', midőn a földhitelintézet 3.c°/o-es záloglevelekkel próbálkozik, igaz, hogy meglehetős gyenge eredménynyel, milyen ered­mény várható B°/o záloglevelek kibocsátásától, a melyeket a kormány legmesszebb menő ga­rancziákkal — még jogászi skrupulusok félre­tételével is — vesz körűi, melyekre a jogászok azt mondják, hogy csak nagy állami politikai érdekből szabad ezen jogászi skrupulusokat leküz­deni. Maga az igazságügyminiszter is ezen a nézeten volt, tudniillik a törvényes zálogjog engedélyezé­sével. Ha most ezen garancziákkal körülvett papirost dobnak a piaczra 5°/o kamatozással, mit jelent ez? Vagy azt, hogy a kormány az állam erkölcsi garancziáját nem tekinti értéknek, vagy azt, hogy ezt a papirt előre is kisebb qualifikácziójának tart, mint azokat a papírokat, melyek ez idő szerint a piaczon forognak. Ha kevesebb értékű, akkor* tessék ezt kijelenteni; ne tessék ezen papírnál annyi garancziát keresni, a mennyi egynek sincs, úgymint az ötszörös fe­lelőssége minden tagnak, az ötszörös felelőssége minden szövetkezetnek, ki tagja a központi szö­vetkezetnek ; a törvényes zálogjog minden szö­vetkezeti adóssal szemben, a törvényes zálogjog a központ számára minden szövetkezettel szem­ben, és az államnak erkölcsi garancziája. Ha érték ez az erkölcsi garanczia, akkor azzal oly könnyen dobálódzni nem szabad. (Ügy van ! a

Next

/
Oldalképek
Tartalom