Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-302

302. országos ülés 1898. májas 20-án, pénteken. 205 elmondtam. Gondolom, azokat ismételnem szükségtelen s azért nem fogom a t. ház türelmét ezzel fárasztani. Én csak azon egyetlenegy momentumot emelem ki, hogy azoknál a szövetkezeteknél, a melyeket gróf Károlyi Sándor létrehozott, az alapszabályokban kifejezetten ki vau téve, quasi a kereskedelmi törvény ismétléseként, hogy ez igazgatóságok tagjai nem szövetkezeti tagok is lehetnek. Már most kérdem, — hisz mindig halljuk, hogy a szövetkezetek mily üdvös működést fejtenek ki — hogy e rendelkezés volt-e valami hátrányára azon szövetkezetek működésének? Kijelentettem, hogy ez nyilt kérdés, de a vita folyamán is meggyőződtem arról, hogy a mi a 30. §-ban benfoglaltatik, az a lehető leghelyesebb. Mert ha a jóravaló, hazafias elemeket a szövetkezet igazgatóságából kizárnók, ez a szövetkezetnek csak hátrányára válnék. Kérem ennélfogva, hogy a szakaszt, úgy a mint van, elfogadni méltóztassék, nyílva hagyatván a kérdés, hogy kiki szavazzon saját meggyőződése szerint. A mi a szakasz 2-dik pontját, illeti, eb kell ismernem, hogy ez a kifejezés: »erkölcsi és anyagi tekintetben kifogás alá nem esnek«, nem egészen precziz és bizonyos esetekben bizonyos kérdéseket nyitva hagyna. Ennélfogva elfogadom Komláthy Béla képviselő úr indítványát, mely szerint a kit nyereségvágyból elkövetett cselekmény miatt elitéltek, az igazgatóság tagjává nem választható és hogy felszólalás esetében a czégjegyzésre illetékes bíróság határoz. Azt hiszem, a t. képviselő úr nem tesz ellene kifogást, ha e szó helyébe »cselekvény« ez tétetik: »buncselekvény«, nehogy valakit kihágás vagy vétség miatt ki lehessen zárni. Egyebekben kérem a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Neumann Ármin elödó: T. ház! Legyen szabad egy igen rövid megjegyzést tennem Polónyi Géza képviselő úr beszédében, rátérve az inkompatibilitás kérdésére, azt állította, hogy az előadó is egy oly társaság igazgatója, a melyben ez állás nézete szerint inkompatibilis volna. Polónyi Géza: Hiszen fel volt vetve ez a kérdés! (Zaj! Elnök csenget). Neumann Ármin elödó: Ki kell jelentenem, hogy egyáltalában semmiféle társaságnak nem vagyok sem igazgatósági, sem felügyelő bizottsági tagja. A képviselő úr azon felhívására és gúnyos megjegyzésére, hogy az előadó nem tud felfelvilágosításokat adni, hivatkozva különösen Komjáthy Béla képviselő úrnak a 21. §-nál felhozott kérdésére, bátor vagyok megjegyezni, hogy előadói kötelességemet abban találom kifejezve, hogy ott, a hol akár a szöveg, akár a javaslat indokolása valami homálynak vagy kétségnek enged helyet, ha az igazságügyminiszter úr nem tenné, esetleg felvilágosításokat adjak, azonban felesleges szószaporítással a t. házat terhelni nem lehet kötelességem. A Komjáthy Béla képviselő úr által a 24. §-nál felvetett kérdésre a 22. §-ban annyira meg van adva a válasz, hogy arra külön fölvilágosítást adni szükségesnek nem tartom. A t. képviselő úr azt kérdezte, mikor fizetendő az a le nem járt tartozás; a 22. §-ban világosan benne van, hogy egy félév alatt. Ezt kívántam csak megjegyezni. Elnök: Következik a szavazás. Meltzl Oszkár: T. ház! Én visszavonom indítványomat és Makfalvay Gréza képviselő úr indítványára fogok szavazni, mint a mely az enyémhez legközelebb áll. Elnök: Kérem egy kis figyelmet, mert sok módosítás van. Én azt javaslom, hogy alineáuként történjék a szavazás. (Helyeslés.) A 30. §. első alineájával, tudniillik a bizottsági szöveggel szemben most már csak Makfalvay Géza módosítványa áll, miután Meltzl Oszkár visszavonta módosítványát. Felteszem előbb a szöveget ha az elfogadtatik, elesik a módosítvány. Kérem azokat, a kik a bizottság szövegét fogadják el, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség! A bizottság szövege elfogadtatott és Makfalvay Béla képviselő úr módosítványa elesett. Most következik a második alinea. Erre vonatkozólag Komjáthy Béla képviselő úrnak van módosítványa, ki — gondolom — hozzájárul a miniszter úr szövegéhez. Komjáthy Béla: A t. miniszter úr kegyes volt módosítványomra azt a megjegyzést tenni, hogy »bűncselekmény« . . . Elnök: Kérem a képviselő urat, ne tessék beszédet mondani, csak kinyilatkoztatni, elfogadja-e a miniszter úr módosítását. Komjáthy Béla: Elfogadom, nagyon készségesen. Elnök: E szerint a módosítványt abban a szövegben teszem fel, a melyben a miniszter úr módosította. Kérem azokat, a kik a bizottság szövegét úgy, a mint van, elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség. Ennélfogva az nem fogadtatott el. Már most kérem azokat, a kik elfogadják a második alineát abban a szerkezetben, a melyben Komjáthy Béla javasolta és a miniszter módosította, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. Ennélfogva ezen szerkezetben fogadtatott el a második alinea. Most jön a harmadik alinea; erre vonatkozólag gróf Zichy Aladárnak van egy módosítványa; kívánják felolvastatni? (Nem!) Felteszem a bizottság szövegét; ha az elfogadtatik, elesik