Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-301

| g^ ^01. országos ülés 1898. május 18-án, szerdán. vények bonitása szempontjából szükségkép kell, hogy a törvényben helyet foglaljon. Benne is van, de nincs semmi ok arra, hogy ott, a hol maguk a szövetkezetek azt úgy kívánják, a hol érdekükben lévőnek látják, hogy a felelősség nagyobb mértékben legyen kiterjesztve, hogy ennek abszolút és minden körülmények közt egy törvényes rendelkezéssel gátat vessünk. Meg kell adni a módot arra, hogy akkor, a mikor a szövetkezetek érdekében van. ezt az alapszabályokba felvehessék oly körülmények közt, ha meirvan a teljes biztosíték arra, hogy ez irányban visszaélés nem történhetik. Ez nem lehet helytelen intézkedés és azért én gróf Apponyi Albert képviselőtársam módosítványa helyébe egy másik módosíványt ajánlok, a mely kimondja, hogy az ilyen szövetkezetek az ötszörös felelősségnél még nagyobb, sőt a korlátlan felelősség kötelezettségét is felvehetik alapszabályaikba, de kimondja ezt esupán olyan szövetkezetekre, a melyek a központnak tagjai, továbbá kimondja azt, hogy ezek is csak abban az esetben tehessék azt, ha a központi szövetkezet igazgatósága ehhez hozzájárul. Ezáltal minden körülmények között eleje van véve annak, hogy ilyen irányban bármely visszaélés is történhessék Tehát csak akkor fog ez a rendelkezés helyt foglalni a szövetkezet alapszabályaiban, ha az azt magára nézve czélszertínek és szükségesnek látja, ha az illető' szövetkezet tagja a központi szövetkezetnek, ha a központi szövetkezet igazgatósága felülbírálta ezeket az alapszabályokat és szintén azon belátásra jut, hogy ezen rendelkezések az illető szövetkezelek érdekében vannak ós szükségesek. Ajánlom a t. háznak módosítványom elfogadását. Módosítványom következőkép hangzik: Módosítvány a 15. §-hoz: e szavak helyett »az alapszabályokban azonban az üzletrész névértékének* stb. tétessenek be a következők : »01yan szövetkezetek, a melyek a központi hielszövetkezetekbe belépnek, a központ igazgatóságának beleegyezésével Ötszörösnél nagyobb, sőt korlátlan felelősséget is állapíthatnak meg.« (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Gróf Apponyi Albert: T. ház! A házszabályok alapján szót kérek annak kijelentésére, hogy miután azt az intencziót, a mely engem vezetett, Ivánka Oszkár t. barátom szövegezése világosabban és preczizebben fejezi ki, én a magam módosítványát visszavonom és ehhez hozzájárulok. Elnök: T. ház! Már most VaS lévén, a tanácskozás folytatását a következő ülésre halasztjuk, mert még többen vannak felírva. Mielőtt áttérnénk az interpelláczióra, a következő ülés napirendje iránt teszek javaslatot. A legközelebbi ülés holnapután, azaz pénteken tartatnék. A pénteken 10 órakor] kezdődő ülés napirendjén lenne először Kossuth Ferencz képviselő úr indítványának indokolása, azután a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat. Helyesli a ház? (Helyeslés.) Ezt tehát, mint határozatot, kimondom. Következik már most az interpelláczió. Gr. Apponyi Albert: T. ház! Bátor voltam interpellácziót bejelenteni, melyet az összkormányhoz intézek a választási törvény reformjának ügyében. (Élénk helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Ez a théma, t. ház, mindig aktuális, merem mondani, minden újabb közbeeső választásnál — kevés kivétellel — újabb aktuálist nyer, és most, midőn a képviselőház működésének, legalább erre a nyári idényére, végéhez minden valószínűség szerint közeledik, midőn tehát ideje vanannak, hogy gondolkozzunk arról, mi 'egyen ennek az országgyűlésnek további teendője, idejét láttam annak, hogy megjelöljem azt, a mi az én meggyőződésem szerint ennek az országgyűlésnek legfontosabb, minden egyebet megelőző feladata, tudniillik alkotmányunk biztosítékainak helyreállítása, a képviselőválasztások szabadságának és tisztaságának biztosítása. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! A történelem fel fogja jegyezni azt az érthetetlen tényt, hogy addig, míg minden más alkotmányos államban szakadatlanul működnek és dolgoznak azon, hogy a képviselőválasztások terén mindenütt időnként felburjánzó visszaélések ellen a törvényhozás téré s minden emberileg lehető gátat emeljen, addig Magyarországon egy magát szabadelvűnek nevező párt 24 esztendőn át birja a hatalmat és ezen 24 esztendőn át ennek a kardinális érdeknek, a választások szabadságának és tisztaságának biztosítására és a választási jogosultságnak minden kérdésen feltílhelyezett preczizirozására, az alkotmányos jogok kiterjesztésére egyetlen egy lépést sem tett Sőt tett még ennél rosszabbat. 1872, tehát 26 év óta törvénykönyvünkben áll az az elvi kijelentés, hogy a kérvénynyel megtámadott választások felett a királyi kúria ítélkezik. Ezt az elvi kijelentését a mi törvényünknek, a melyet konkrét alakba önteni, konkrét jogszabályok alakjában megvalósítani a magyar törvényhozásnak a választó közönséggel, a magyar néppel szemben becsületbeli kötelessége, a törvényhozás 26 esztendőn át nemcsak be nem váltotta, mert ha egyszerűen be nem váltotta volna, ebben az őszinteségnek, egyenességnek némi alkotó eleme lett volna. De háromszor úgy tett, mintha be akarná váltani és három^