Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-301

168 301. országos ülés 1898. május 18-án, szerdán. sem tartanám helyesnek, hogy ha valaki Bécsben lakik és fióküzlete van, nem tudom, valamelyik vidéki falúban, soha ebbe a faluba nem megy, soha azokkal az emberekkel nem gondol, annak alapján, mert neki ott fióküzlete van, tagjogosultságot követelhessen. Ha ő a szövetkezeti ügy iránt érdeklődik 8 egy magyarországi szövetkezet felvirágzását szívén viseli, akkor igenis elég módja van reá, mint nagygyárosnak, a ki több helyen fióküzletet tart fenn, hogy ezt a jóindulatát érvényesíthesse és a szövetkezetek érdekeit előmozdíthassa. (Úgy van! Úgy van! jobb/elöl.) Blaskovics Ferencz: Például igazgató lehet! (Derültség balfelől.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: Ezen a néven tehát kaput nyitni annak, hogy az ország különböző részeiben vagy a külföldön tartózkodó emberek egy ily szoros szövetkezési kapcsolatba beléphessenek : ez a szövetkezet érdekét nem mozdítaná elő, mert egyáltalán nem lehet a szövetkezet érdekeivel Összeegyeztetni azt, hogy tagjai minden oldalról szaporodhassanak. A képviselő úr indítványának 3. pontja azt mondja, hogy a harmadik bekezdésben ezen szó után: »alapszabályok« ez tétessék: »az itt felsorolt és a szakaszokban mindenesetre felveendő feltételeken kivfík. Hát ha megérthető ez a dolog, (Derültség a ssélső baloldalon.) ez azt akarja kimondani, hogy az alapszabályokba minden esetben fel kell venni azt is, mi a törvény rendelkezéseiben foglaltatik. Hogy mi szükség van a törvény szabályainak az alapszabályokban való ismétlésére, azt nem értem. Ha a t. képviselő úr azt akarja ezzel kifejezni, hogy a törvény rendelkezéseivel ellenkező intézkedések ne történhessenek: hát hiszen, ez természetes dolog. Ezt legföljebb csak elnézésből tehetnék, és ha akár a bíróság, akár a központ elé oly alapszabály kerülne, mely például az adott esetben azt mondaná ki, hogy a szövetkezet tagja lehet kiskorú és elmebeteg is, azt a szövetkezetet ugyan be nem jegyeznék! Ez tehát teljesen felesleges rendelkezés volna és nem eredményezne egyebet, mint hogy azt az aggodalmat és kételyt idézné elő abban, ki a törvényt alkalmazni van hivatva, hogy tulajdonképen mit akart a törvényhozó, midőn a törvénybe ily intézkedést vett fel, a mi a törvényben tulajdonképen már úgy is benne van. Kossuth Ferencz képviselő úr a szakaszba e szavak betoldását ajánlja: »községi illetőséggel bir«. Ez tulajdonképen azt jelentené, hogy ha az illetőnek községi illetősége van, de nem lakik ott, akkor is bevétessék. Kossuth Ferencz: Például gyára van! Erdély Sándor igazságügyminiszter: Hiszen ha gyáros az illető, ott lakik a községben, tehát már ott lakásánál fogva is bevehető. Kossuth Ferencz: De ha nem lakik ott? Erdély Sándor igazságügyminiszter: ... Ha pedig másutt lakik, akkor nincs községi illetősége. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon. Egy hang balfelől.- Akkor igazgató lehet de tag nem !) Miután a törvényjavaslatban a lakásra van fektetve a fősúly és nem az üzletre, nem a reális értékre, tehát ha ezt a két elemet: a reális értéket és a lakást összevegyítenők, ez csak zavarokra és inkonveniencziákra szolgáltathatna okot; azért a javasolt módosítást nem fogadhatom el. A 8. §-ra vonatkozólag Kossuth Ferencz t. képviselő úr által a teljeskorúság kérdésében beadott módosítvány tekintetében (Ralijuk! Halljuk!) az imént már elmondottam észrevételeimet. Ez is oly mozzanat, mely már benne van a javaslatban, annak újabb beiktatása tehát nem szükséges. Makkfalvay Géza képviselő úr indítványa ismét visszatér arra a kérdésre, a melyet az általános vita folyamán már tárgyaltunk, hogy tudniillik oly kiskorúak, kik valamely szövetkezetben már benne vannak, a később ezen törvény szerint alakuló szövetkezetbe, a melybe a régi szövetkezettel belép, szintén beléphessenek. Hiszen t. ház, a ki törvényt olvasott, a ki a törvény értelmezésében csak egy kissé is jártas, az e kifejezésből, a mely itt van, hogy »nem léphet be«, világosan, kifejezetten megértheti, hogy oly egyén, ki már egy szövetkezet tagja, az új szövetkezetből ki nem rekeszthető azon az alapon, hogy kiskorú. Ez az értelmezés, a melyet Makkfalvay Géza képviselő úr adott. . . Makkfalvay Géza: Nem értelmezés, hanem tisztázás! Erdély Sándor i gazságügy miniszter: Nem tisztázás ez kérem, hanem oly kommentár akar lenni, a mely ha a törvénybe iklattatik, rendszerint azt eredményezi, hogy a törvény értelmezését nehezebbé teszszük és inkonveniencziákra szolgáltatunk alkalmat. Mindezeknél fogva arra kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a javaslatot eredeti szövegében, úgy, a mint van, egész terjedelmében elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Géza: T. képviselőház! Olyan sajátságos helyzetben vagyok, hogy nemcsak félremagyarázott, hanem a t. miniszter úrnak nyilatkozata szerint egyenesen meg nem értett szavaim értelmének helyreigazítása czímén kénytelen vagyok szólani. (Halluk! Halljuk!) Ezen jogommal igen röviden fogok élni. / A t. miniszter úr, ha beszédemet meghallgatta, vagy csak ide hallgatott volna, megért-