Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-299

136 299. országos ülés 1898. májas 14-én, szombaton. De, t. ház, helyesen is van ez így. A postatakarékpénztári betéteket ily váitóüzlethe fektetni, lehetővé akarni tenni azt, hogy valaki a takarékpénztári betétnél kisebb kamat mellett nagyobb rizikóval helyezze el apró tőkéit — oly gondolat, a mely csuk oly emberekhez méltó, a kik üzlettel soha életükben nem foglalkoztak. így állván a dolog, az is kétségtelen, hogy a bankra vonatkozó kérdések nem a szövetkezeti törvényhez tartoznak és nyilvánvalóan a bankprivilegiurn tárgyalásainak körében oldhatók csak meg. Én a magam részéről, a ki elvileg e két dolgot mindig helyeseltem, és helyeslem, tudniillik, hogyga mezőgazdasági hitel is vonassák be a jegybank hatáskörébe, legnagyobb sajnálatomraj£ez alkalommal e határozati javaslathoz, mint a mely e törvényuyel semmikép összefüggésben nincs és annak semmiféle panaczeáját nemcsak nem képezheti, de a mennyiben itt a postatakarékpénztári bevételekről van szó, nyilvánvalólag ellenkezik azzal a helyes ezéízattah a melyet a törvényben én is megállapítva látok, — hozzá nem járulhatok. Röviden befejezem beszédemet, t. ház. (Mozgás. Egy hang jobbfelől; Ráér!) Csak egy dologra ak árok még megjegyzést tenni. (Halljuk ! Halljuk /) Beszéljünk arról a 80%-ről, a Pap Géza t. képviselő úr ideáljáról. Az eredeti törvényjavaslat szerint fel volt véve, hogy a kötvény biztosítási jog — természetesen — a fedezetül szolgált és írásbeli kötvénynyel biztosított követeléseknek 100°/o-a erejéig bocsátandó ki. Most mi történt a bizottságban? (Halljuk! Halljuk!) Az, hogy elhitették a pénzügyminiszter úrral, hogy ha csak 80°/o erejéig történik a kibocsátás, akkor ezen papir szekuritása nagyobb és — mirabile dictu — ehhez a kormány is hozzájárult. Nem akarok a kötvénybiztosítási jog felől bővebb diskusszióba bocsátkozni, de azt hiszem, hogy ennek a jognak kontestálása és törvénybeiktatása nélkül a szövetkezeti ügy meg sem oldható, ez idő szerint legalább nem. Tehát elvileg föltétlenül szükségesnek tartom a kötvénykibocsátási jogot; annyira azonban nem ringatom magam semmi tekintetben csalódásban, hogy ezen kötvények, különösen ha ilyen 80°/o-os kibocsátás lesz, prosperitást igérhetnének,|vagy hogy azok a külföldön elhelyezhetők lennének. A t. pénzügyminiszter úrnak bizonyára tudomása van arról, hogy olyan papírok tekintetében is, a melyek nagyobb szekuritást biztosítanak, mint ez a papir, a külföld nem hajlandó azokat a papírokat bármilyen elsőbbségek számára biztosítottnak felvenni az aranyvalutában való beváltási és fizetési kötelezettség nélkül, a melynek elég rossz példáját adta épen a kereskedelmi bank, mindőn a berlini piaezon ezen kötelezettséget magára vállalta és belevitte az egész magyar piaezot abba, hogy most a külföldi piaczokon csak arany valuta mellett hajlandók papírokat elfogadni. Beszélhetnek önök akármilyen szekuritásról, beszélhetnek bármiről, míg a valuta rendezve nem lesz és míg ilyen pénzügyi helyzetünk van, mint a mostani, ilyen czímleteket, hiteleket a külföldön nemcsak nehéz, de egyszerűen lehetetlenség is lesz elhelyezni. Bár csalódnék! Bár lennék rossz próféta! Aki azt akarja megtenni, hogy ezek a kötvények csak 80°/o erejéig legyenek kibocsáthatók, az tudva vagy nem tudva, akarva, vagy nem akarva, de tényleg közreműködik arra, hogy ez a törvényjavaslat végrehajtható ne legyen. Mert miként áll a dolog? Nézzük meg, melyek az erőforrásai a központi hitelszövetkezetnek, a mely takarékbetétekkel természetszerűleg nem foglalkozik. Ennek az intézetnek a pénzerői az az állam által nyújtott 500.000 forint segély, továbbá alapítók által jegyzett üzletrészek, harmadszor és vógííl az egyes hitelszövetkezetek által jegyzett 200 koronáig menő üzletrészek. Ez az egész pénzereje annak a központi hitelszövetkezetnek. Tudjuk azt, hogy az eddig alakúit szövetkezeteknél is a befizetés évi rátákban történt. Tehát a hogy legalább az eddigi tapasztalatok, szerint az üzletrészek 10 évi rátákban törlesztetnek, valószínűnek kell tartanom, hogy úgy az alapítók, mint az üzletrészt jegyző szövetkezetek számára az általuk jegyzendő hitel-, illetőleg üzletrészek tekintetében bizonyos évekre terjedő latitude fog adatni. Már most mit remélhetünk józan számítás szerint az alapítás és mit az üzletrészek tekintetében? Hogy nagyon sokat mondjak, négyöt esztendő múlva fog ezen a czímen befolyni 300.000 forint. Már most itt van 800.000 forint. Ez a vagyon áll rendelkezésére ennek az egész hitelszövetkezetnek; ez az, miből kielégítést kell nyerni a javaslat tervezete szerint a szövetkezetnek 30 millió korona erejéig, mert 10°/o a tartalékban van. Három millió koronát deponál az állam, s ezen az alapon 30 millió korona erejéig lehet elsőbbségi kötvényeket mint külön tartalékkal biztosítottakat kibocsátani. De nemcsak ez vezet engem, t. ház. Méltóztattak hallani gróf Apponyi Albert beszédéből, ő kiszámította, hogy ezen szövetkezetek idáig 10 millió forint hitelt vettek igénybe. Mindenki tudja józan és helyes számítás szerint, hogy az eddigi szövetkezetek, ha áldásos lesz az a működés, kétszeresre, háromszorosra fognak szaporodni; több mint nyilvánvaló, hogy ezen szövetkezetek hiteligénye a 30 millió forintot meg fogja haladni, mindenesetre lényegesen meg fogja közelíteni. Már most miből fedeztetik ez a 30 millió, ha az urak a 100°/o-ig terjedő kötvénykibocsájtási jogot 80°/o-ra szorítják? Az a 20°/o, mely így nem vehető be a fedezetbe, természetesen a porté-