Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-299

132 299. országos ülés 1898. május 14-én, szombaton. a 19 szövetkezet, mely eddig korlátlan felelősség mellett működött, módosítani fogja alapszabályait, mert nem örült meg, hogy belépjen egy hitelszövetkezetbe, a hol neki korlátlan a felelőssége, a többi tagoknak pedig csak ötszörös, esetleg csak egyszeres. Az a szövetkezet pedig, melynek eddig csak egy üzletrészre korlátolt felelőssége volt, szintén nem őrült meg, hogy megváltoztassa az alapszabályait, mikor részt vehet oly szövetkezetben, a hol mások ötszörös felelősséggel birnak. Azért mondom, hogy az egész javaslatban nincs egyetlen elv sem, mely konzequenter volna keresztülvive. Rátérek most a központi hitelszövetkezet kérdésére. Mert ez a lapis offeusionis. (Zaj.) Azt nem kívánhatom, hogy meghallgassanak, de legalább ne zavarjanak. Közbeszóltam, mikor a pénzügyminiszter úr azt mondta beszédjében: miért mondom, hogy a kormány fog intézkedni a közgyűlésen a szervezet megalakítása tekintetében, hisz ott lesznek az alapítók és az üzletrészszel érdekelt felek ! A t. pénzügyminiszter úrról fel kell tennem, a mit Pap Géza t. képviselő ma fel nem tett az ellenzékről, hogy tudniillik elolvassa a törvényeket, és ha elolvassa, meg is érti azokat. Ennélfogva fel kell tennem, hogy a miniszter úr tudva mondotta, hogy a szövetkezetek és alapítók részt vesznek a közgyűlésen. Pedig ez nem így van. T. ház! Ez a törvény a központi hitelszövetkezeteknek alapszabályairól és arról, hogy ott a tagok milyen jogokat fognak gyakorolni, egy árva szóval sem intézkedik. A miről azonban expressis verbis intézkedik, — erre kérem szives figyelmüket, — az, a mi először kimondatik a törvényben, az, hogy ennek a központi szövetkezetnek csak oly vidéki szövetkezet lehet tagja, a melyet az igazgatóság felvesz. Tehát az alakuló közgyűlésen, még nem lévén igazgatóság, a mely az illető hitelszövetkezetet felvehette volna, az első közgyűlésen ilyen szövetkezet nem vehet részt. Igaz ez ? Mert csak azután vehet részt szavazatjogával a közgyűlésen, ha az igazgatóság, a mely ezen közgyűlés folyamán megalakult, őt felvette. (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon) A tagok jogviszonyairól rendelkező 51. §. szerint az alapító tagnak szavazati jogát és gyakorlásának módját az alapszabályok határozzák meg. Tehát nyilvánvaló, hogy az első alakuló közgyűlés, mely hivatva van az alapszabályok megalkotására, fogja még csak meghatározni, hogy az alapítónak milyen szavazati joga lesz és miként lesz az gyakorolható. Tehát az első alaktiló közgyűlésen az alapító sem vehet részt szavazati joggal. »Deus ex machina«, a szent lélek megárnyékolásával jön létre a központi szövetkezet, létrejön a nagyméltóságú magyar királyi kormány által kinevezett hat igazgatóval az ő Felsége által kinevezett elnökkel, a földmívelésügyi és pénzügyi miniszter által kinevezett két alelnökkel. Tehát akkor, mikor a pénzügyi bizottságban ezt a módosítást becsempészték, ezzel nem a garaneziákat emelték, hanem ellenkezőleg azzal a javaslattal szemben, mely előbb csak két igazgatót engedett a földmívelésügyi és pénzügyi miniszternek, most kiherélte a földmívelési miniszter jogát, csak a pénzügyminiszterét hagyta benne, ellenben beállította azt, hogy e helyett az első közgyűlésen mind a hat igazgatót a kormány nevezze ki, mint egyetlen egy alapító. Mondja meg nekem a t- földmívelésügyi miniszter úr, nem pepineriájae ez a kormánypárti korteseknek? Ha akarnék indiskrét lenni, elmondhatnám azt is, hogy azok közül az univerzál-zsenik közül kik lesznek igazgatók? (Halljuk! Halljuk!) Ezenfelül joga van a kormánynak az illető ügyvezető igazgatót és a kormánybiztost kinevezni. Igaz, a kormánybiztos vető-jogát korlátozta az igazságügyi bizottság, de az alapszabályok módosítását és megállapítását a pénzügyminiszter megint magának tartotta fenn. Mit gondolnak az urak, kinek lesz kedve egy ily instituczió számára ellenzéki alapítványt csinálni, a hol a kormány maga disponál az összes igazgatók kinevezése felett és pedig annyira korlátlanul, hogy ha akarná sem tehetné másképen, mert az első alakuló közgyűlésen sem vidéki szövetkezet, sem alapító tag a törvény erejénél fogva szavazattal nem is birhat. A kik ily intézkedéseket törvény útján akarnak az ellenzékkel megszavaztatni, azok számítanak erre a enervált, agóniában élő ellenzékre, de a régi, kötelességtudó ellenzék ilyen intézkedésekkel szemben tudta volna, mi a kötelessége. Nem vették észre t. képviselőtársaim a következő dolgot? Arról nem is akarok szólni, hogy ha egyszer az intézet megalakult, azt a hat igazgatót a kormány kinevezte, az elnököt, az alelnököt kinevezték, nincs az a világhatalmasság, a mely ezen a szervezeten változtatni képes legyen. Gondolkozott-e valaki t. képviselőtársaim közül a fölött, hogy az a központi igazgatóság tulajdonképen miből is fog élni? Mert ha ennek a törvényjavaslatnak 55. §-át felolvasom, úgy nyomban méltóztatnak látni, hogy ennek a központi szövetkezetnek az osztalékából az igazgatóságnak egy garas sem juthat. Azt mondja ez a szakasz (olvassa): »A központi hitelszövetkezet tiszta nyereségéből első sorban 10°/o a tartalékalapra, további 10°/o a kötvények külön biztosítéki alapjára, a fenmaradó összeg az alapítványi üzletrészek osztalékára — a mely nem haladhatja túl a 4°/o-ot — s ennek fedezése után a szövetkezeti üzletrészek